A magyarok lakásvásárlási szokásai elsősorban élethelyzetük megváltozásához igazodnak. Azt gondolhatnánk, hogy a család bővülésével párhuzamosan válhat legégetőbbé a négyzetméterek növelése, azonban még azok számára sem biztos, hogy ez csak családi ház vásárlásával vagy építésével oldható meg, akik ezt megengedhetik maguknak – vélik ingatlanszakértők.
A magyarok életükben átlagosan három alkalommal adnak–vesznek lakást; az időpont kiválasztása az élethelyzet megváltozásához köthető. Az első lakás vásárlása az önállósodás jegyében, a másodiké a család bővülésével, végül a gyermekek önálló életkezdésével jellemzően ismét kisebb lakást keresnek. Lakás vagy ház, panel vagy tégla? A döntésben egy sor szempont játszik szerepet, a környék adta lehetőségektől, számos érzelmi tényezőn át az anyagi lehetőségekig.
A statisztika szerint az adás–vételek körülbelül 96 százaléka a használtlakás-piacon történik. A családi házak és lakások forgalma országosan kiegyenlített, tavalyelőtt nagyjából fele-fele arányban oszlott meg. Tekintve, hogy a hazai lakásállomány 61 százaléka családi ház, így kijelenthető, hogy az önálló lakóépületek kevesebbszer cserélnek gazdát.
Hazánkban csaknem 154 ezer lakóingatlan-tranzakció történt 2017-ben, ennek kicsit kevesebb, mint negyede a fővárosban. A forgalmat tekintve ott volt a legkisebb a családi házak aránya (még a 10 százalékot sem érte el) ebből következik, hogy aki Budapesten venne családi házat, annak meglehetősen nehéz a dolga. Akit viszont a gyér kínálat nem tántorít el, annak leginkább a XVI. és a XVII. kerületben, valamint Soroksáron (XXIII. kerület) érdemes keresgélnie. E három városrészben az ingatlan-kereskedelem bő harmada családi ház. Ha az érdeklődők a Pest megyei agglomerációt sem zárják ki a keresésből, sokkal nagyobb eséllyel találhatnak maguknak megfelelő ingatlant, hiszen a megyében az adásvételek kétharmadában családi ház cserélt gazdát.
A megyei jogú városokban valamivel egyszerűbb a családi házra vágyók dolga, ott a tranzakciók több mint ötödét, a kis városokban már csaknem háromötödét adják az önálló házak. Nem meglepő, hogy a legtöbb eladó családi házat a községekben kínálják (95%). A megyeszékhelyek sorában a családi házra vágyók Tatabányán vannak a legnehezebb, Békéscsabán pedig a legkönnyebb helyzetben. A Komárom megyei székhelyen csak minden nyolcadik, a békésib már minden harmadik adásvételkor családi ház tét.
Az átlagos négyzetméterárakat tekintve az ország legnagyobb részén drágábbak a lakások, mint a családi házaké. Kecskeméten, Kaposvárott és Pécsett a legnagyobb a különbség: ott egy lakás négyzetméteréért átlagosan harmadával kell többet fizetni, mint egy családi ház esetében. Csupán három megyeszékhelyen (Salgótarján, Tatabánya, Miskolc ) olcsóbbak a lakások, mint a családi házak. Az ok: e három városban a lakásállomány nagy része olcsó, lakótelepi lakás, illetve ennek megfelelően szűk a családiház-kínálat.
Budapesten ez a mutató a kínálattal és a presztízzsel van összefüggésben. A külső-pesti, olcsóbb családi házas övezetekben akár 20-30 százalékkal is drágább lehet egy lakás négyzetmétere egy házénál, a budai kerületekben pont fordított az arány.