Továbbra is téma Orbán Viktor többnapos berlini útja, annak zömmel német médialecsapódása. A Handelsblatt, illetve a Süddeutsche Zeitung is átvette a dpa hírügynökség beszámolóját. Eszerint a magyar miniszterelnök úgy vélekedett, Angela Merkel képes lett volna megakadályozni az ukrajnai háborút, aminek az elhúzódásáért szerinte felelősséget visel Joe Biden amerikai elnök. És ki tudna segíteni a helyzeten? Orbán tippje: Donald Trump. 

Tegnap a Cicero magazin és a Berliner Zeitung számára adott interjút – a nyilvánosság előtt, pódiumbeszélgetésen – Orbán Viktor. Arról beszélt, hogy a tűzszünetnek nem Oroszország és Ukrajna, hanem Amerika és Oroszország között kell megszületnie. „Aki azt gondolja, hogy ezt a háborút orosz–ukrán tárgyalásokkal fogják lezárni, az egy másik világban él. Mások a hatalmi realitások” – idézi a német sajtó a miniszterelnököt, aki azzal támasztotta alá álláspontját, hogy Ukrajna csak az amerikai katonai támogatásnak köszönhetően képes harcolni az orosz behatolók ellen. Orbán szerint Joe Biden túl messzire ment, amikor gyilkos diktátornak nevezte Putyint, és ezért amerikai részről ő nem alkalmas a tárgyalások vezetésére. „Brutálisan fog hangzani, amit mondok, de a béke reményét Donald Trumpnak hívják” – fogalmazott a magyar vezető a német média ismertetésében.

Ami Merkel háborúelkerülő képességeit illeti, Orbán Viktor arra hivatkozott, hogy a volt német kancellárnak 2014-ben, a Krím orosz annektálása idején is sikerült elkerülnie a háborút. A krími konfliktus „izolálása”, amit akkor Angela Merkel véghezvitt, Orbán szerint mestermű volt.

Ugyanerről a pódiumbeszélgetésről beszámolva, a svájci Neue Zürcher Zeitung egyebek közt azt emeli ki, hogy a miniszterelnök az azonnali tűzszünet követelése mellett bírálta az EU szankciós politikáját. A zürichi lap úgy rakja össze a németországi Orbán-látogatás egyes elemeit, hogy Olaf Scholz kancellárral a megbeszélés a magyar vezető szerint két órán át tartott, azután viszont nem rendeztek közös sajtóértekezletet, Angela Merkelről, Scholz hivatali elődjéről ellenben azt mondta Orbán, hogy neki sikerült volna elkerülni a háborút.

A magyar kormányfő azon kijelentésére, hogy a béke reményét Trump jelenti, felfigyelt a The Washington Post is, külön kiemelve, hogy Orbán szerint az Egyesült Államok az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokkal meghosszabbítja a háborút.

Az egyébként kimondottan konzervatív bécsi Die Presse minderről beszámolva megállapítja, hogy Orbán Viktor újfent világmagyarázóként és Putyin-megértőként nyilvánult meg, és nem viccelt, amikor a volt amerikai elnök lehetséges békeközvetítő szerepét említette. „Még szerencse, hogy tapasztalt külpolitikus ül a Fehér Házban” – jegyzi meg az osztrák lap. A cikk szerzője azt kérdi: ha Biden – miként azt Orbán állítja – túl messzire ment, amikor háborús bűnösnek nevezte Putyint, akkor mi lenne a mondandó magáról Putyinról? „A budapesti politikai filozófusnak egyetlen rossz szava sincs a Kreml főnöke által elkövetett véres agresszióról, üres propagandájáról, hatalmi politikájának gyilkos megvalósításáról, ami a polgári áldozatokat az elrettentés céljából tudatosan számításba veszi” – fogalmaz a Die Presse.

Nemcsak németországi látogatásán említette egyébként Orbán Viktor a volt amerikai elnököt, hanem a Twitteren is, ahová a minap iratkozott fel. „Hol van az én jó barátom, Donald Trump?” – kérdezte bejegyzésében, holott, mint azt a Politico amerikai portál brüsszeli kiadása írja, Trumpot tavaly januárban kitiltották erről a felületről, mert az exelnök részéről fennállt az erőszak további szításának a kockázata, a Kapitólium ostromával kapcsolatban. A Politico szerint Orbánnak két nappal Twitter-fiókjának megnyitása után már 35 ezer követője volt. Úgy mutatkozott be a közösségi oldalon, mint „szabadságharcos, férj, apa, nagyapa és Magyarország miniszterelnöke”. Ő maga elsőre 42 személyt jelölt be, mint akiket követ a Twitteren – köztük vannak olyan jobboldali politikusok, mint Giorgia Meloni, Matteo Salvini, Recep Tayyip Erdoğan és Jair Bolsonaro, valamint olyan jobboldali kommentátorok, mint Tucker Carlson és Jordan Peterson. „Ja, és a pápa” – teszi hozzá a Politico, majd megemlíti, hogy David Pressman, az új budapesti amerikai nagykövet azt válaszolta Orbánnak: ha barátot keres a Twitteren, ott van talán az Egyesült Államok elnöke.

Végül Bloomberg, de már szinte csak címszavakban. Az amerikai pénzügyi hírügynökség ismerteti – és a forintárfolyam zuhanásának tulajdonítja – Varga Mihály pénzügyminiszter kijelentését, ami szerint fontolóra lehet venni az euróövezeti tagság előszobájának számító ERM-2 övezethez történő magyar csatlakozás gondolatát.

Szintén a Bloomberg kommentárban foglalkozik azzal, hogy a kibertérben történt incidensek azt mutatják: Putyin most már nem csupán Ukrajnát, hanem a NATO-t támadja, csak éppen nem egyszerre az egész atlanti szövetséget.

A krími híd elleni támadásra adott orosz válasz ugyanakkor azt mutatja, hogy az a csapás nagyon fájt az oroszoknak, mind szimbolikus, mind logisztikai értelemben.

A nemzetközi sajtószemle forrása: www.muosz.hu

MSN News Az Európai Unió külpolitikai főmegbízottja arra figyelmeztet, hogy Magyarország megtörheti a belső szolidaritást, miután nemzeti konzultációt kíván tartani a szankciókról. Josep Borrell szerint nem látni, meddig tart ki az egység, amikor az Orbán-kormány fel akarja mérni a lakosság véleményét az oroszellenes büntető intézkedésekről.

A politikus kiemelte: Putyin tévedett, amikor azt hitte, hogy megoszthatja az EU-t, ám van egy vezető, aki népszavazást kezdeményez, és azt akarja elfogadtatni a társadalommal, hogy decemberben ne újítsák meg a szankciókat. Ezzel pedig foglalkozni kell, mert meg kell mutatni, hogy a közösség nem csupán államok klubja, hanem olyan politikai intézmény, amelyben a szuverén államok megőrzik önállóságukat. Ráadásul az összefogásra az energiaválság miatt is szükség van.

Arra is kitért, hogy az orosz elnök éhséget igyekszik előidézni Afrikában, mert akkor rengetegen kerekednek fel, és az pedig próbára teszi Európa befogadóképességét. Hatalmas stratégiai hibának nevezte, hogy a földrész ekkora energiafüggésbe került egy olyan megbízhatatlan szállítóval szemben, mint Putyin. Egyben szorgalmazta, hogy vizsgálják felül a kapcsolatokat Kínával is, merthogy Peking egyszerre partner és vetélytárs.

EUobserver Az EU szóvivője azt üzente Magyarországnak, hogy bár minden tagállam maga dönti el, milyen kétoldalú kapcsolatokat épít, ám értelmetlen a szoros együttműködés Moszkvával, amikor az oroszok ennyire nyíltan semmibe veszik a szabályokon alapuló világ minden civilizált normáját. Peter Stano azután állt a nyilvánosság elé, hogy Szijjártó Péter bejelentette: a héten ott lesz Moszkvában az orosz energiahét rendezvényén.

Süddeutsche Zeitung Az EU német szociáldemokrata alelnöke szerint, hogy Orbán idáig jutott, az az EU bűne. Ő a szervezeten belül a legkorruptabb kormányfő és nem csupán a saját zsebét tömi tele közösségi pénzekkel, hanem a cimborákét is. Katarina Barley keményen nekiment a magyar politikusnak. Azt mondta, Orbán Viktor immár képes zsarolni a többieket, ám ez nem az egyik pillanatról a másikra alakult így. Egyes erők túl sokáig védték. Most azonban már kényelmes helyzetben van, mert módosított egy sor törvényt, így a választási szabályokat, korlátozta a sajtó függetlenségét, ennélfogva szinte már nem lehet leváltani. Esetében már csupán az segít, ha elzárják számára a pénzcsapot.

Frankfurter Allgemeine Zeitung Orbán Viktor egy nap elteltével azt közölte, hogy nagyon izgalmas volt kétórás beszélgetése a német kancellárral, az más kérdés, hogy ő maga nem tudott semmit sem elérni Scholznál. (A tárgyalás után közvetlenül kijelentette, hogy a véleménycsere gyümölcsöző volt és mindketten elégedettek lehetnek – a szerk. megj.)

Az újság ugyanakkor megjegyzi: ki gondolta volna, hogy Orbán Berlinbe látogat és minden a helyén marad? Bár az igaz, hogy a legfelső szintű egyeztetésről még a vendéglátók sem adtak ki közleményt, ami meglehetősen szokatlan. Azt sem verték persze nagydobra, hogy vasárnap a vendég találkozott Merkellel. De a titkolózásnak tegnap vége lett, a magyar vezető mindent megtett, hogy igazolja hírét: az egyenes szavak embere. De csak szép sorjában.

A korábbi német miniszterelnök pont a hét végén kapta meg az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának elismerését, vagyis itt lett volna az alkalom, hogy Orbán megint nekimenjen Berlin menedékpolitikájának. Azt elismerte, hogy időnként brutális csörtéket vívott Merkellel, ám utána nem győzte dicsérni a „drága Angélát”. Hogy az meghiúsította volna a fegyveres konfliktust ukrán földön. De Trump is békét tudna teremteni. Bár hogy ez miként lenne lehetséges, arra elég szűkszavú választ adott.

Frankfurter Allgemenine Zeitung A jobboldali lap úgy foglal állást a „Provokatőr” című kommentárjában, hogy Orbán Viktor – Trumphoz és Putyinhoz hasonlóan – gyakran ejt ki a száján olyasmit, ami nem felel meg a valóságnak. Akárcsak a korábbi amerikai elnök, illetve az orosz diktátor, ő is féligazságokból, hazugságokból, összeesküvés-elméletekből és rágalmakból álló mérgező keverékre építi kampányait.

De csak következetes, amikor a háború óta az orosz mondandót terjeszti, illetve Trumpot a béke reményének állítja be. Bár mind ez ideig nem kapta meg érte a remélt jutalmát – kedvezményes energiaszállítások formájában.  Ugyanakkor sajnálatos módon eddig bevált neki a számítása, ideértve mind a hangos provokációt, valamint a csendes pragmatizmust.

Rossz hangulatot gerjeszt a nyugati intézményekkel szemben, ám ily módon érdekessé teszi magát azok diktatórikus ellenségei számára, miközben hasznot húz az EU-ból és a NATO-ból. Az a könnyedség, amivel Berlinben – már nem először – Moszkvára és Washingtonra bízza Ukrajna sorsának eldöntését, a lehető legerkölcstelenebb és galád elárulása azoknak az értékeknek, amikkel 1989-ben antikommunista ellenzékiként indult. 

Neue Zürcher Zeitung Merkel Oroszország-politikáját dicsérte a német fővárosban a magyar miniszterelnök. A Scholz kancellárnál tett bemutatkozó látogatás ugyanakkor több tekintetben is meglepetést hozott: egyrészt mivel a vendég szerint két órát át tartott, utána viszont nem volt sajtótájékoztató. Egy nappal később ugyanakkor a látogató a hétfői pódiumbeszélgetésben azt fejtegette, hogy az előző német kormányfő meg tudta volna akadályozni a háborút, ha hivatalban van.

Az eseményre a fél politikai Berlin összegyűlt, de Rolf Mützenich, a szociáldemokraták képviselőcsoportjának vezetője szerint Orbán emberellenes politikát folytat. Véleményével cseppet sincs egyedül.

A magyar hintapolitika, vagyis, hogy egyrészt támogatni kell Ukrajnát, másrészt viszont nem szabad felingerelni az oroszokat, nem nyitotta meg a német szíveket a magyar vezető előtt. Ő ezt pontosan tudja, ezért mosolyoffenzívával próbálkozott. Amikor elővezette, hogy tűzszünetet kell kötni, megkérdezték tőle, hogy miként lehetne egy asztalhoz ültetni az agresszort, illetve a megtámadott nemzetet. Kitérő válaszként annyit mondott, hogy a háborúnak Moszkva és Washington tudna véget vetni.

Amikor a „drága Angelát” emlegette, a közönség zavarodottan nevetett. De ő komolyan gondolta, hiszen annak idején a korábbi kancellár személyes közbenjárásával simította el a viszályt a Krím kapcsán. Viszont Orbán nyilvánvalóan úgy gondolja, hogy legközelebb a republikánusok győznek Amerikában. Ugyanakkor élesen szembeszállt azzal a német javaslattal, hogy az európai külpolitikában töröljék el az egyhangú döntéshozatal elvét.

The Washington Post A lap azt emeli ki Orbán Viktor tegnapi berlini előadásából, hogy Trump jelenti a béke reményét Ukrajnában, továbbá, hogy az USA csak meghosszabbítja a háborút, amikor fegyvereket szállít Kijevnek. Meg hogy Moszkvának és Washingtonnak kellene tető alá hoznia a tűzszünetet. A jelentés megjegyzi, hogy Orbán a harcok megindulása óta igyekszik egyensúlyozni Putyin-barát álláspontja és aközött, hogy országa az EU tagja.

Süddeutsche Zeitung Hobbijának is hódolt Orbán Viktor a berlini látogatás során: váratlanul felkereste az 1. FC Union Berlin stadionját, miután január óta a klubban játszik Schäfer András. A fő lelátón röviden találkozott is a játékossal. Az egyesület vezetői csak pár órával korábban értesültek a vendég érkezéséről, a konvoj rendőri kísérettel futott be tegnap délben. A csapat vezetői azt mondták, hogy ez magánprogram volt.

Die Presse A Magyarországról Szerbiába építendő új olajvezetékkel Orbán és Vucsics kijátssza az európai szankciókat. A magyar vezetés – a csehekkel és szlovákokkal együtt – eleve kiharcolta, hogy a csövön érkező kőolajra ne vonatkozzon a decembertől érvényes vásárlási tilalom és ezt fejelte meg most a megállapodással, mármint hogy az érkező mennyiségből  a meghosszabbítandó ágon keresztül juttat majd Belgrádnak is. Függetlenül attól, hogy minden különösebb hajcihő nélkül megszavazta az immár 8. csomagot Moszkva megbüntetésére.

Viszont mind a szerbeknek, mind az oroszoknak nagyon megfelelő, hogy Magyarországon át jusson el az energiahordozó délre. Ily módon Belgrád továbbra is kedvezményesen jut hozzá az olajhoz, a magyarok keresnek a tranziton, Moszkva pedig még jobban magához tudja kötni mindkét országot, amelyek amúgy is ellenzik az EU orosz politikáját.

Az Orbán-kabinet egy sor trükk bevetésével fejt ki ellenállást a brüsszeli tervekkel szemben, cserében kedvezményes elbánásban részesül a Kreml részéről, így annak segítségével aláássa a szankciókat más területen. Példa rá, hogy a többiek csak csökkentett árat akarnak fizetni az orosz gázért, ehhez képest Magyarország halasztott fizetésre kap lehetőséget a Gazpromtól.

Die Welt A kommentár úgy látja, hogy a háború nyomán Kelet-Európa javára tolódnak el az erőviszonyok az Unióban. Németország ugyanis nem kívánja betölteni vezető szerepét, ezért veszít befolyásából. A légüres térbe az új keleti tagok nyomulnak be, ők jelentik az új súlypontot. Ez viszont érinti a német gazdaságot és jólétet is.

A keleti térség a harcok folytán a világ érdeklődésének középpontjába került. Brüsszel és Berlin hisztériának minősítette korábban, amikor a szlovákok, románok vagy lengyelek óvtak az agresszív Oroszországtól, ám most mind a három ország frontállamnak számít. Emellett Varsó a fordítókorong a nyugati fegyverszállítmányok számára.

A két rendszer határa immár keleten fut és ez felértékeli a régiót Washington szemében. Ráadásul a németek haboznak harceszközökkel segíteni Kijevet, emiatt azonban leértékelődnek a kelet-európaiak számára. Miközben a térség gazdaságilag rendkívül fontos Németországnak. Pont akkor, amikor a térség arra számít, hogy egy sor beruházó Kínából és Oroszországból hozzájuk viszi a pénzét, hála a földrajzi elhelyezkedésnek és a képzett munkaerőnek.

A magas energiaárak egyébként is csökkentik a német gazdaság fontosságát. Persze nincs arról szó, hogy tartósan felértékelődnék Közép-Európa szerepe. Viszont dönteni kell a jogállami vitában, mert ez ügyben évek óta bírálatok érik Magyar- és Lengyelországot. Pont ez mutatja, hogy a régió központban van, de egyáltalán nem mintakép. De az most dől el, hogy a jövőben hol lesz a kontinens közepe, és hol húzódik majd a periféria. És itt azért még lehetnek meglepetések.

A The Wall Street Journal vezércikkírója azt javasolja, hogy vonják be az Interpolt azok kézre kerítésébe, akik háborús bűnöket követtek el Ukrajnában, ez kemény figyelmeztetés lenne a delikvenseknek. Az ukrán hatóságok két hét alatt csaknem 35 ezer ilyen ügyben indítottak vizsgálatot, most igyekeznek azonosítani a felelősöket, de már az Európai Tanáccsal közösen több bűnöst néven neveztek is. Olyanokat, akik civileket kínoztak, erőszakoltak, illetve gyilkoltak meg. Csakhogy az ukrán illetékesek gyakran hasztalanul próbálkoznak a letartóztatásukkal, hiszen nincsenek az ország területén.

Pont itt segíthet a nemzetközi rendőrszervezet, ami az egyes országoktól kapott értesítés alapján körözést adhat ki. Így a gyanúsítottakat el tudják kapni, amint átlépik a határt. Csakhogy az Atlanti Tanács egyik szakértője szerint az Interpol háborús bűncselekmények ügyében nem lép. Arra hivatkozik, hogy saját szabályzata értelmében politikai, katonai, vallási vagy faji ügyekben nem illetékes, nem járhat el.

Ám sokkal nagyobb lenne a szavahihetősége, ha korábban nem tette volna lehetővé elnyomó kormányok számára, hogy eszközként használják fel az ügynökséget saját politikai ellenfeleik ellen. Azonkívül igen jutányosan befolyást tudnak gyakorolni a szervezetre olyan tekintélyelvű rendszerek, mint Oroszország és Kína. Az amerikai kormányzat éppen a pénzzel tudná megfelelő irányba terelni a munkát, mert kiderült, hogy a nyugati demokráciák adják össze a költségvetés 66%-át, de a szavazati jogoknak csak a 40%-a illeti meg őket.

Frankfurter Allgemeine Zeitung A lengyel jegybank elnöke, akiről úgy hírlik, hogy igen közel áll Jarosłav Kaczynskihoz, bírósággal fenyegette meg a Pénzpolitikai Tanács három tagját, amiért azok nyilvánosan nehezményezik, hogy a testület legutóbb 6,75%-on hagyta az alapkamatot, miközben az infláció már 17,2%-nál jár. Csak emlékeztetőül: Magyarországon 13%-on áll a mutató. A tiltakozó tagok valamennyien újak, az ellenzéki többségben lévő Szenátus nevezte ki őket.

Egyikük elmondta, hogy az LNB-nél orwelli viszonyok uralkodnak. Ő például csak akkor találkozhat a bank alkalmazottaival, ha arra engedélyt kap az intézmény elnökétől. Továbbá csak egy héten egyszer léphet be a pénzintézet épületébe, de akkor is megszabják neki, hogy hová mehet.

Neue Kronen Zeitung Most már a twitteren is hirdeti az igét Orbán Viktor, aki ezen a csatornán keresztül leginkább a külföldi publikumot célozza meg: új oldalán angolul teszi közzé mondandóját, de sokan meg vannak győződve arról, hogy gyorsan összeütközésbe kerül a tartalom-ellenőrökkel, mert nem ritkán olyanokat szokott írni.

Első bejegyzésében megidézte Trumpot, akit a Twitter a Kongresszus tavaly januári ostroma után letiltott. A volt elnök február óta saját platformmal próbálkozik, de inkább csak tesztjelleggel, túl nagy sikert nem arat vele. Mert közben az igazságszolgáltatással is hadakozik és a befektetők lassanként elvesztik a türelmüket.

Ugyanakkor az említett üzenettel Orbán nem trollkodni kíván, inkább igyekszik maga köré gyűjteni az amerikai rajongókat. Nyilvánvalóan van belőlük egy-kettő tengerentúli konzervatív körökben. De könnyen Trump sorsára juthat, ha olyanokat mond, mint augusztusban, Texasban, a CPAC tanácskozásán, vagy Tusnádfürdőn, ahol botrányt keltett, miután kifejtette bevándorlással kapcsolatos nézeteit.