Soros visszavág – csúcson a filantróp üzletember és kormányfő konfliktusa

Orbán rászabadította a titkosszolgálatot a civilekre, de bizonyítékkal nem szolgált, hogy azok tényleg törvényellenesen működnének. Magyarország aligha fogadja el az észtek új javaslatát, mert nem akarja, hogy az EU menekültek befogadására kényszerítse. Meg kell akadályozni, hogy Kína döntő befolyáshoz jusson a kelet-európai infrastruktúrában.

A választások közeledtével összecsapott Orbán Viktor és Soros György és ez új csúcspont kettejük viszályában. A The New York Times/Reuters jelentése azt idézi a miniszterelnöktől, hogy bevet minden eszközt, ideértve a titkosszolgálatot is, mert szembe akar szállni az üzletemberrel, aki szerinte megpróbálja megrendíteni a kormányt. A befektetőtől pedig azt emeli ki a hírügynökség, hogy Orbán alatt Magyarország elnyomóbb, mint a szovjet rendszer volt a hidegháború idején. Egyúttal veszélyes autokratának minősítette a politikust. A magyar vezető ugyanakkor nem részletezte, mire jutott az elhárítás a Soros által támogatott civil szervezetek és más csoportok hálózatának feltérképezésében. Daniel Makkonen, a Nyílt Társadalom Alapítványok szóvivője azt közölte, hogy két központot kívánnak létrehozni Debrecenben és Pécsett, ezek az idén és jövőre 1–1 millió dollárt osztanak szét a helyi oktatás, egészségügy, illetve a szegénységellenes küzdelem céljaira. A bevándorlással és a választásokkal ugyanakkor nem foglalkoznak és újabb irodákat sem nyitnak. A kormány képviselője egyelőre nem kívánt megjegyzést fűzni Soros véleményéhez. 

Orbán Viktor egy lépéssel túlment az eddigi Soros-elleni vádakon és azt állította, hogy a „spekuláns” által finanszírozott NGO-k politikai pártok módjára lépnek fel – írja a Bloomberg. A most elkészült titkosszolgálati jelentésre hivatkozva kijelentette, hogy ezek a civil csoportok hivatalokat létesítenek országszerte a kormány ellen, annak migránsellenes álláspontja miatt. A tudósítás hozzáteszi, hogy az illiberális államért folyó küzdelem részeként Orbán szigorította a nem kormányzati szervezetek ellenőrzését, ha azok külföldről kapnak támogatást. Teleaggatta az országot dehonesztáló plakátokkal, rajtuk Soros fényképével, miután a pénzember a nyílt társadalmakat pártolja, és bőkezűen segíti a civil mozgalmakat.

Soros György ellenkampánnyal reagált az ellene zajló kormányhadjáratra – tudósít a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Előzőleg Orbán Viktor arról beszélt szokásos rádióinterjújában, hogy itt Magyarország szempontjából élet-halál küzdelemről van szó. A pénzember sokáig visszafogta magát, de azután a múlt héten már szükségesnek tartotta, hogy nyilatkozatban utasítsa vissza a hatalom állításait. Most pedig több videofelvétellel rukkolt ki, amelyeket közösségi oldalakon keresztül terjesztenek. Hogy megszólalt, annak egyik oka feltehetőleg az, hogy az Orbán-kabinet ráállította a titkosszolgálatot a Soroshoz kötődő szervezetekre. Az üzletember ugyanis közölte, hogy neki a magyar vezetés nem tud ártani, annál inkább viszont azoknak az embereknek, akiket elnyom Magyarországon. Utóbbiaknak a befektető segíteni kíván, ahogy csak tud.

A Neue Zürcher Zeitung arról tudósít, hogy Orbán Viktor minden eszközt megengedettnek tart azokkal a szervezetekkel szemben, amelyekről úgy gondolja: Soros György áll mögöttük, így a titkosszolgálattal figyelteti őket. A miniszterelnök azonban nem mondott semmit arról a tegnapi rádióbeszélgetésben, hogy ezek az NGO-k bármiféle törvénytelen tevékenységet fejtenének ki. Arra nézve sem hozott fel semmiféle bizonyítékot, hogy a „Soros-hálózat” valóban befolyásolni igyekezne a választásokat. A Nyílt Társadalom Alapítványok a többi között olyan egyesületeket és kezdeményezéseket segítenek, amelyek az emberi jogokért és a menedékkérők beilleszkedéséért dolgoznak. Közülük több is bírálja a kormányt, amely kerítéssel zárja le az országot a menekültek előtt és igen keményen bánik azokkal, akik oltalomért folyamodnak. Az interjúban különben Orbán ismét csak közellenséggé nyilvánította Sorost. Tegnap ért véget amúgy a nemzeti konzultáció, amelynek kérdőívét hivatalos közlés szerint 2,2 millióan küldték vissza, az adatot azonban nem lehet ellenőrizni.

Orbán ráállítja a titkosrendőrséget Sorosra – írja címében a Spiegel Online –, éleződik a viszály a miniszterelnök és a milliárdos között. Utóbbi azt nyilatkozta, hogy a mai Magyarországon nagyobb az elnyomás, mint a szovjet időkben. A két ember egymás politikai ősellensége. A kormány jó ideje kampányt folytat a befektető ellen. Erre tett most rá egy lapáttal a politikus, amikor az elhárítással figyelteti a hálózatot, amelyet szerinte Soros tart fenn. 

Soros György ma már híresebb jótékonyságáról, mint pénzügyi befektetőként állapítja meg a Financial Times. Így arról, hogy a demokrácia és a polgári szabadságjogok pártfogójaként harcol a tekintélyelvűség és az illiberális kormányzati politika ellen. De úgy is mondhatjuk, hogy mumus a zsarnokok és a trollok számára. 26 milliárd dolláros vagyonából nemrégiben 18-at átutalt a Nyílt Társadalom Alapítványoknak, amelyeket Karl Popperről neveztek el, és egy sor programot támogat a világban a kisebbségek jogainak érdekében. Az adomány éles válasz azoknak, akik megpróbálják megfélemlíteni, az összeesküvés elméletek jobbos híveitől kezdve a tekintélyelvű magyar, orosz és más vezetőkig.

Törekvéseivel és várható hatásával Soros lekörözi a Koch-fivéreket, akik a politikai paletta másik oldalán ténykednek. Ők – kutató intézeteken és oktatási programokon keresztül – a konzervatív gazdasági elveket mozdítják elő. Jövőre minden eddiginél többet, 3-400 millió dollárt akarnak fordítani az időközi amerikai választások befolyásolására. Sorosban és Kochékban közös, hogy személyes vagyonukból egyetlen célra áldoznak. Munkásságuk elmossa a határokat az emberbarátság és a politika között, illetve mind a kettőt egy ideológiai célkitűzés érdekében hasznosítja. Egyfajta alkalmazott filozófia ez, amelyhez sok pénzt társítanak. Ha valaki követni akarja a példát, annak három dolgot kell szem előtt tartania: 1. ne aprózd el és harcolj érte külföldön is, ahogy annak idején Soros is fénymásolókat küldött a szocialista Magyarországra. 2. Ne légy kicsinyes, amikor pénzt adsz 3. Ne riadj vissza a vitáktól, az ellened irányuló támadásoktól. Ahogy Karl Popper írta: a civilizáció leglényege, hogy a csatákat szavakkal és eszmékkel lehet megvívni, nem pedig kardokkal.      

Ugyancsak a Financial Times-ban olvasható: A menekültek elosztására közzétett észt javaslat feltárja az uniós egyetértés korlátait, egyben gyakorlatias elképzelés az újabb hullám megelőzésére. Nyugati kormányok, Németországgal az élen azon vannak, hogy minden állam fogadjon be migránsokat, közép- és kelet-európai országok azonban ezt továbbra is határozottan elutasítják. Az észtek elképzelése nem markol sokat, és ez már önmagában mutatja, mekkora a megosztottság a kérdésben. A válság igencsak rávilágított az EU több, igen gyenge pontjára. Így nincs közös politika a külső határok ügyében. Rosszul sült el odahaza a Merkel-kormány bátor döntése, hogy egymillió embert fogad be.

Nincs sok alapja azt feltételezni, hogy az unió most jobban fel lenne készülve egy újabb áradatra. Ha egyáltalán lehetséges, még jobban megerősödött az agresszív nacionalizmus, ami vezérli, hogy a magyarok pl. élesen elvetették a kvótát. Észtország gyakorlatilag az összeurópai tervezést kormányközi megállapodással igyekszik felváltani. De legalább tényleg a megoldásra törekszik. Csak éppen kérdéses, hogy alkalmas eszköz-e, ha megint olyan hatalmas tömegek kelnek útra, mint legutóbb. Ezért a tagállamoknak el kell dönteniük, hogy a sok kényelmetlen út közül melyik válasszák, ha meg akarnak felelni kötelességüknek a Földközi-tengeren át érkező, kétségbeesett menedékkérőkkel szemben.  

Kétséges, hogy az ellenzők elfogadják-e az észt indítványt, mert a jelenlegi változatból az tűnik ki, hogy akaratuk ellenére a menekültek átvételére lehetne kényszeríteni olyan államokat, mint Magyarország és Szlovákia – írja a  Die Welt/Süddeutsche Zeitung/Frankfurter Rundschau/DPA. Erre akkor nyílna mód, állandó rendszer keretében, ha egy másik kormányra sokkal nagyobb teher hárul, mint ahogyan az a menedékkérők igazságos elosztásából következne. Hogy ez mikor áll be, azt a Bizottság mondhatná ki, de az Európai Tanács megvétózhatná. Az új rendszer lényegesen különbözne a jelenlegi dublini formulától. Ám cseppet sem valószínű, hogy a magyar és a szlovák kormány megszavazná az észtek előirányzatát, mert mindkettő élesen szembeszáll a kötelező kvótákkal. De a javaslatot többségi döntéssel is el lehet fogadni. A tervezetről előreláthatólag a jövő héten, belügyminiszteri szinten egyeztetnek először, és nagyjából a jövő év közepére derül ki, hogy miként is szervezik meg a menedékkérők átirányítását.

A NATO volt főtitkára arra figyelmeztet, hogy Kína Európa megosztásába ruház be – tudósít a Die Zeit online-kiadása. Ahhoz, hogy ez ne így legyen, Pekingnek meg kell értenie, hogy a szabad és tisztességes kereskedelmet meg kell védeni minden nemtelen szándéktól. Vendégkommentárjában Rasmussen, aki dán miniszterelnök is volt, a héten tartott budapesti fórum kapcsán rámutat, hogy első ránézésre nincs semmi kivetnivaló kelet-európai államok és a kínaiak együttműködésében. Csak éppen megbéníthatja a szabad piacokat az, ami jó üzletnek látszik, mert akkora a kínak beruházások volumene és olyan sajátosságokat mutatnak a befektetések. Nem szabad ugyanis lebecsülni, hogy milyen mérgező keveréket alkathat az állami cégbirodalom és az agresszív kínai nyomulás a technológiai ágazatokban, illetve az infrastruktúrában. 

A befektetések már most kihatnak az EU politikai döntéseire. Az idén júliusban több kormány is megakadályozta, hogy az unió elítélje Peking mesterkedéseit a Dél-Kínai-tengeren. És még van tovább is: félő, hogy az Észak-Európában végrehajtott technológiai befektetések segítségével Kína teljesen megkerüli a már amúgy is lazán értelmezett közös fegyverembargót. A 16+1-es keret további arcvonal a kínai offenzívában. Igaz, még nem sok pénz mozgott, ám a formáció léte is lehetőséget kínál, hogy Kína ráerősítsen a kelet-nyugati ellentétekre. Erre idejében kell reagálni, mielőtt a térség infrastruktúrája függő helyzetbe sodródik. A Bizottság lépett is, ám a kezdeményezést ellenzik azok az államok, amelyeknek fontos Peking nagyvonalúsága. Ha itt Európa nem áll a sarkára, az azt jelzi a kínaiaknak, hogy működhet az EU megosztása.

Budapesten létrejön a múzeumi negyed, ám az sokak szemében csupán Orbán megalomániájának tükröződése – állapítja meg a Neue Zürcher Zeitung. Hogy pontosan meg lehessen ítélni a tervet, ahhoz sok mindent figyelembe kell venni, hiszen itt jóval többről van szó, mint egy kulturális beruházásról. A projekt Orbán hatalmi igényének megnyilvánulása, azonkívül fel kell értékelnie Budapestet a turisták számára és még meg is kell térülnie. A kormányzati megbízott, Baán László azt mondja, hogy évente 1,5 millió emberrel többet csábít majd az országba a sok múzeum, továbbá 20 éven belül rentábilis lesz. Ám a terv meglehetősen vitatott. A parkvédők több mint 600 napja táboroznak a Városligetben. Azt mondják, hogy a hatalom el akarja venni a természetet az emberektől, több mint 6-800 fát kívánnak kivágni. Ez pedig támadás a város zöld tüdeje ellen. Erre Baán László számoszlopokkal válaszol. A Greenpeace közvélemény kutatása szerint azonban az emberek jó 70 %-a nem kér a negyedből. Kifejeződik ebben, hogy általában elutasítják a kormány nagyberuházásait.

Rényi András művészettörténész szerint az egész kérdés át van politizálva. Hozzáteszi, hogy Baán László tudja: Orbán fantaszta, ezért minél bombasztikusabb javaslatot terjeszt a miniszterelnök elé, annál inkább számíthat arra, hogy az keresztül is megy. A miniszterelnöknek ugyanis nagy gyengéje, hogy nemigen törődik a részletekkel, neki minél nagyobb, annál jobb. Mindegy, hogy stadionról vagy a kultúra templomáról van-e szó. Ebből persze gyakran profitálnak a kormány kegyencei. De Orbán számára azért is fontos a terv, mert ha a Nemzeti Galéria távozik a Várból, és ő beköltözik oda, akkor fent lehet kormányozni, a nép pedig lent lesz, kultúrástól, játékostól.