A szobrot a megemlékezők „Éljen Horthy!” és az ellentüntetők „Szégyen, gyalázat!” kiabálásai mellett Hegedűs Lorántné jobbikos országgyűlési képviselő leplezte le.
Az avatás kezdetét megelőzően az ünnepségre érkezettek számát némileg meghaladó, több száz ellentüntető gyűlt össze a templommal szemben, az úttest túloldalán. Az avatás idejére az ellentüntetők száma jelentősen csökkent a megemlékezők körülbelül ötszáz fős létszámával szemben. A két tábor folyamatos kiabálással hergelte egymást, de komolyabb atrocitás nem történt, a teret a rendőrség biztosítja.
Az avatás előtt istentiszteletet tartottak A hazatérés templomában körülbelül 400 megemlékező részvételével. Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese Horthy Miklóst a 20. század legnagyobb államférfijának nevezte, aki Szent Istvánnal, Szent Lászlóval, a Rákócziakkal, Kossuthtal és Széchenyivel említhető egy sorban. Elfogadhatatlannak minősítette, hogy a rendszerváltást követően nem rehabilitálták a kormányzót, akinek eddig nem volt köztéri szobra Budapesten. Szerinte ez azért van így, mert ahogyan a kommunistákat zavarta, úgy most „Brüsszel és Washington helyi bábjait” is zavarja Horthy Miklós „nemzetmentő” politikájának emléke. Úgy értékelte: a rendszerváltás óta kormányzó politikusok programjai a nyomába sem érnek Horthy Miklós „ezeréves magyar hagyományokon nyugvó politikájának”. Horthy Miklós „amíg tudott, 1944 tavaszáig” ellenállt a szélsőséges ideológiáknak – hangsúlyozta.
Az istentiszteleten igét hirdető Hegedűs Loránt lelkipásztor a téren összegyűlt ellentüntetőkre utalva arra hívta fel a megemlékezők figyelmét, hogy a „politikai hisztériakeltés soha nem vezet jóra”. Az ellentüntetők nem képesek belátni a hibáikat, és Horthy Miklóst háborús bűnösnek próbálják beállítani – mondta.
Szerinte hamarosan „elkerülhetetlen lesz egy ismételt határozott kiállás a nemzet védelmében” és a „helyes, isten szerinti önvédelem” az ország népe és területe védelmében.
Jelen voltak Novák Előd és Murányi Levente, a Jobbik alelnökei, valamintSzilágyi Györgyországgyűlési képviselő is. A megemlékezők között többen gárdaegyenruhát, világháborús katonai, illetve csendőregyenruhát viseltek.
A flashmob keretében összegyűlt ellendemonstrálók többsége sárga csillagot viselt a ruházatán, illetve transzparenseket emelt a magasba. Többek között ismert, zsidó származású magyar művészek, tudósok, sportolók, irodalmárok portréi – Alfonzo, Rejtő Jenő, Radnóti Miklós, Hajós Alfréd,Gábor Dénes, Karinthy Frigyes képmása – voltak láthatók a molinókon, mellükön sárga csillaggal ábrázolva.
A tüntetők, közöttük az Együtt-PM aktivistái, Horthy Miklóst és Hitlert együtt ábrázoló transzparenseket is magasba emeltek „együtt tették tönkre az országot, ebből egyszer már elég volt”, „Horthy Miklós felelős a jogfosztásokért”, „Horthy Miklós felelős több mint 100 ezermagyar katonahaláláért” feliratokkal. Sok molinón vörössel áthúzott horogkereszt volt látható, mellette „Nem, nem, soha!” felirattal.
A szoboravatás ellen tiltakozók között megjelent Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Kerék-Bárczy Szabolcs, a Demokratikus Koalíció és Szigetváry Viktor, az Együtt 2014 politikusa, Mécs Imre volt SZDSZ-es, majd MSZP-s országgyűlési képviselő, Schmuck Andor, a szociáldemokrata párt elnöke és Vajnai Attila, a Munkáspárt 2006 elnöke is.
Már a megemlékezés kezdete előtt számos alkalommal vitába keveredtek Horthy megítélését illetően a két oldal képviselői, ezek a viták sokszor hangoskodásba, ordítozásba fulladtak. A tér az ellentüntetők sípszójától volt hangos.
Az ellentüntetők többek között azt skandálták: „fasiszta gyilkosok”, „nácik haza!”, „le lesz döntve”, „olvaszd be!”, „gyilkos Horthy”, „hazaárulók”, „magyar vagyok, nem náci”.
Még az istentisztelet közben Hegedűs Lorántné arra kérte a helyszínen a rendőröket, hogy távolítsák el a skandáló ellentüntetőket a térről, mert a megemlékezés résztvevőit felháborította a viselkedésük, így nem tudja garantálni, hogy nem lesz összetűzés a két tábor között. A rendőrség a kérést elutasította. A szobor leleplezését követően az ellentüntetők elhagyták a templom előtti területet.
Fidesz: provokáció a Jobbik Horthy-szoboravatása
(MTI, 10:35) A Jobbik politikai provokációjának tartja és elítéli Gyöngyösi Márton, az ellenzéki párt képviselője vasárnapi szoboravató akcióját Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, a belváros polgármestere.
Rogán Antal azzal összefüggésben küldte el erről szóló közleményét az MTI-hez, hogy a Jobbik vasárnap délelőtt leplezi le Horthy Miklós egykori kormányzó mellszobrát a Hazatérés temploma alapkőletétele és az első bécsi döntés 75. évfordulóján.
A kormánypárti politikus szerint „a provokatív akció” ürügyet szolgáltat majd a nyugat-európai baloldali lapoknak, hogy a következő hetekben „antiszemitizmust kiáltva”, rossz színben tüntessék fel Magyarországot.
A Fidesz frakcióvezetője hozzáteszi: „a tüntetést szervező baloldali prominensekhez” viszont nem kívánt csatlakozni, „hiszen nem szabad elfelejtenünk, hogy ugyanennek a baloldalnak az országgyűlési képviselői alig egy hónapja még közös parlamenti indítványt írtak alá és nyújtottak be a Jobbikkal és Gyöngyösi Mártonnal”.
Kézzelfogható nacionalizmus
(mszp.hu, 10:54 A budapesti belvárosban állított Horthy-szobor messze túlmutat önmagán: a szélsőjobboldali parlamenti párt részvételével lezajlott budapesti szoboravatás ma ismét megmutatta: a szélsőjobboldali eszmék visszaszivárgása nem szűnik, sőt: fenyegetőbb, mint Magyarország rendszerváltás utáni történetében bármikor.
Az, hogy a fővárost ma hivatalosan is elérte a jobboldal által életre keltett Horthy-kultusz, egyértelműen igazolja a gyanút: ha a józan, reális történetszemlélet helyett a nacionalista történelemfelfogás kaphat teret, ha az Új Színházból Újnyilas Színház válhat, ha Radnóti Miklós helyett Nyirő József kerülhet a kánonba, előbb-utóbb kézzelfoghatóvá válik a nacionalizmus.
A kormányzó Fidesz pedig a fővárosban és országszerte is tétlenül, sőt elégedetten nézi, hogy a szélsőséges, kirekesztő és gyűlöletkeltő gondolatok követői – azok, akik Horthy híveiként ma is listára vennék zsidó származású honfitársainkat – kedvükre hirdessék a letűntnek hitt vészkorszak eszméit.
Az MSZP mélyen elítéli a mai szoboravatást. Ugyanakkor elítéljük Rogán Antal alibi-elhatárolódását is, mert tudjuk: a szélsőjobboldal burkolt kormánypárti támogatása többek között a Rogán Antal által vezetett belvárosi önkormányzatnál is Fidesz-Jobbik együttműködésben ölt testet.
Az MSZP törvényes, de határozott erővel fog fellépni a kirekesztés és gyűlöletkeltés mindenfajta megnyilvánulása ellen.
A kormány ad lovat a szélsőjobb alá
Kerék-Bárczy Szabolcsnak, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagjának közleménye (03:16 ):
A Fidesz makacsul elutasítja hazánk szembenézését a történelmével. A kormány egyoldalúan értelmezi Magyarország közelmúltját, példaként a nyilasok mellett végsőkig kitartó Nyirő Józsefet állítja, akinek újratemetését állami rangra emelte. Történelemszemléletében, az ifjúság számára iránymutatást jelentő tankönyveiben két világháború közötti olyan személyek jelennek meg követendő mintaként, akik nem tisztelték az emberi méltóságot, akik büszkén vallották, hogy faji és származási alapon különbség van ember és ember között. A Fidesz nyíltan vallott eszménye a tekintélyelvű kormányzás és korlátozott parlamentarizmus.
A szélsőjobb országgyűlési képviselővel, neonáci csoportok tapsától kísérve, egyházi szertartás keretében avat szobrot Horthy Miklósnak. Horthy hű tükre a Fidesz történelemfelfogásának és az egykori államfő nyilvánvalóan eszménye a most kormányzók államfelfogásának. Egyértelmű a szellemi rokonság a szélsőjobb és a Fidesz között. A kormánypártok egész tevékenysége bátorítólag hat a kirekesztő nézeteket valló csoportokra, egymást erősítik, ezzel is szítva a feszültséget az országban és akadályozva a társadalmi megbékélést.
A Demokratikus Koalíció felszólítaná a Fideszt, hogy ne adjon lovat a szélsőjobb alá, de tudjuk, hogy ez teljesen értelmetlen követelés lenne: ahogy a Jobbik születésénél is a Fidesz bábáskodott, úgy eszmei együttműködésük mind a mai napig zavartalan. A DK éppen azt képviseli, amit a kormánypártok és a szélsőjobb nem: az emberi méltóság feltétel nélküli tiszteletét, a polgárok egyenlőségét és a szabadságjogok maradéktalan érvényesítését. A DK egyik legfontosabb küldetése, hogy a választásokat követően segítsen helyreállítani a demokráciát és hozzájáruljon a félelemmentes társadalmi légkör kialakításához.
Együtt 2014: Juhász Péter nyílt levele Balog Zoltánhoz
(08:00) Ítélje el egyértelműen és erővel a Budapest szívében tervezett antidemokrata provokációt! – írja levelében az Együtt 2014 Választói Szövetség Párt társelnöke.
Tisztelt Miniszter Úr!
Mint bizonyára Ön is hallott róla, 2013. november 3-án, vagyis most vasárnap Horthy-szobrot avatnak Budapesten, a Szabadság téren, az eseményen igét hirdet ifj. Hegedűs Lóránt lelkipásztor, és beszédet mond a Jobbik országgyűlési képviselője, Gyöngyösi Márton. Egyiküket sem kell bemutatni, antiszemita-rasszista nézeteiket nyíltan vállaló közszereplőkről van szó.
Ismeretes, hogy Horthy Miklós kormányzó történelmi felelősségének megítélése vitatott. A Horthy-rendszer esetében a parlamentáris demokrácia látszatát fenntartó, de azt kiüresítő tekintélyelvű rezsimről van szó: terrorban jött létre, amely már kezdetektől megbontotta a polgári jogegyenlőség elvét a zsidónak minősített polgárok felsőoktatásból való kirekesztésével.
Tudatosan nyomorban és jogfosztottságban tartotta a polgárok millióit és revizionista álmokat kergetve háborúba vezette az országot, amelynek végén kiszolgáltatta több százezer honfitársunkat a náci haláltáboroknak, a második magyar hadsereg doni katasztrófájában, ahol több mint százezermagyar katonavesztette értelmetlenül az életét, szintén történelmi felelősség terheli. A 21. században mindezt egyetlen demokratikus érzelmű politikus sem tekintheti követendő példának, akár jobboldali, akár baloldali pártot képvisel.
Ezért kérdezem, Önt, mint az egyházügyekért is felelős minisztert, aki ráadásul maga is református lelkész: néma és tétlen marad-e a kormány akkor, amikor egy ilyen rezsim elsőszámú vezetőjének állítanak szobrot, és ahol éppen az az országgyűlési képviselő mond beszédet, akinek a zsidók listázását felvető javaslata miatt hosszú idő után először tüntetett együtt a magyar bal- és jobboldal tavaly decemberben?
Felszólítom Önt és Önön keresztül a Magyar Köztársaság kormányát, hogy ne elősegítse, hanem minden rendelkezésre álló eszközzel akadályozza meg a Horthy-kultusz újraéledését Magyarországon: ítélje el egyértelműen és erővel a Budapest szívében tervezett antidemokrata provokációt!
1944. május 15. és július 9. között 437 402 vidéki magyar zsidó deportálására került sor, Horthy tudtával, de a kormányzó semmit sem tett a megmentésük érdekében.
Horthy okkal büszkélkedett, hiszen kormányzata alatt vezették be az első világháború után Európa első zsidótörvényét (numerus clausus), s ő írta alá az 1938 és ’41 között megszavazott három zsidótörvényt is, amelyek helyenként a nürnbergi faji törvényeket is felülmúlták. Tudott az 1941-es első hazai deportálásokról is, amikor magyar illetékesek kb. 16-18 ezer „rendezetlen állampolgárságú” vagy hontalannak minősített zsidót Kőrösmezőn át Kamenyes-Podolszkijba toloncoltak, ahol többségüket a németek és ukrán cinkosaik lemészároltak.
1944. május 15. és július 9. között 437 402 vidéki magyar zsidót deportálátak Horthy tudtával, de a kormányzó semmit sem tett a megmentésükért. Idegen hatalomnak szolgáltatta ki a (király nélküli) Magyar Királyság állampolgárait az, akinek a regnálása alatt vezették be az I. világháború után Európa első zsidótörvényét (numerus clausus), s ő írta alá az 1938–41 között megszavazott három zsidótörvényt is, amelyek helyenként a nürnbergi faji törvényeket is felülmúlták. Tudott az 1941-i első hazai deportálásokról is, amikor magyar hatóságok mintegy 16–18 ezer „rendezetlen állampolgárságú” vagy hontalannak minősített zsidót Kőrösmezőn át Kamenyec-Podolszkijba toloncoltak, ahol többségüket a németek és ukrán cinkosaik lemészároltak.
Amikor Magyarország német megszállása (1944. március 19.) után Hitler követelései között a zsidókérdés gyors és radikális megoldása is szerepelt, Horthy tudomásul vette a „feladatot”, s fogadkozása ellenére sem mondott le, hanem „magyar Pilátusként” mosta kezeit, miközben végig gyakorolta hatalmi jogköreit. Mindazért, ami 1944. május 15-e és július 6-a között történt, vagyis 437 402 magyar állampolgár elhurcolásáért és megsemmisítéséért Horthy Miklóst is felelősség terheli, miként a hadsereg legfőbb parancsnokaként és államfőként 100 ezernél is több magyar katona, munkaszolgálatos haláláért is az az első számú felelős, akinek ma szobrot avattak a budapesti belvárosban.