Sajtópolémia bontakozott ki a New York Review of Books-ban a princetoni egyetem egyik politológia-professzora és a washingtoni magyar nagykövet között. A kiinduló pont az volt, hogy Jan-Werner Müller nem egészen egy hónapja cikkben követelte: az unió sürgősen lépjen fel Orbán Viktor ellen, mivel ténykedése az EU alapértékeit érinti. Kifejtette továbbá: a menekültügyben nincs sok különbség a kormány és a neonáci Jobbik politikája között.
Szemerkényi Réka erre úgy reagált, hogy a szakértő elferdíti a magyar álláspontot. Mert lehet, hogy némely megfigyelőknek nem rokonszenves Orbán Viktor retorikája a bevándorlás kapcsán, de az nyers őszinteséggel csupán azt mondja ki, hogy a nép nem adott megbízást a kormánynak a határ megnyitására ennyi menekült előtt. Meg hogy Magyarország demokrácia, amelyben sok lehetőség van a vitára.
Minderre válaszul Müller hiányolja a nagykövet asszony leveléből, hogy milyen konkrét ügyekben tévedett. Majd rámutat, hogy ő nem írt olyat, amely szerint sok európai szemében Orbán Viktor a földrész értékeit védelmezi. Csupán azt közölte, hogy sokan úgy látják: a kormányfő határozottan cselekszik. De szerencsére arról nincs szó, hogy tömegek állnának a miniszterelnök mögé, amikor idegengyűlölő kampány folytat, zaklatja a civil szervezeteket és azokat az aktivistákat, köztük Soros Györgyöt, akik a menekülteket pártolják.
Márpedig mindez magyarázza, hogy az Orbán-kabinetet miért úgy kezelik, mint amely ténylegesen a szélsőjobbhoz tartozik. Az ország jobbratolódása miatt már egy sor tekintélyes nemzetközi szervezet kondította meg a vészharangot. És nehéz demokratikus felhatalmazásról beszélni ott, ahol a hatalom lejárató kampányt folytat a menekültek ellen, az ország ugyanakkor csupán „részben szabad” minősítést kapott a Freedom House sajtószabadság-értékelésében. Az Amnesty International pedig az mutatta ki, hogy Magyarország nem teljesíti alapvető nemzetközi jogi kötelezettségeit a menedékkérőkkel szemben.
Soros György ismét az európai együttműködést szorgalmazta a menekültválságban – írja a Washington Post. A milliárdos üzletember alapítványai aktív szerepet játszanak a segélynyújtásban és időről időre politikai javaslatokat terjesztenek elő a helyzet megoldására. Soros György, aki erősen támogatja, hogy a földrész nyissa meg kapuit a migránsok előtt, napjaink legégetőbb feladatának tartja a kérdés rendezését. A hét végén Isztambulban úgy nyilatkozott, hogy vannak fontos, konstruktív erők, ám pánik tölti el a közvéleményt, illetve a hatóságokat és ez a sürgősség érzetét kelti. Márpedig igencsak káros az irányvesztés. A kiutat Törökország és Európa együttműködésével lehet megtalálni, mivel olcsóbb és hatékonyabb várakoztatni a menekülteket, mint hogy fejetlenül özönöljenek a kontinensre.
A The Guardian írja: Merkel felfogása a menekültügyben azt jelenti, hogy a kancellár egyedül száll szembe a katasztrófával. Tett ugyan engedményeket, de kitart a nyitott kapuk politikája mellett, amellett hogy nem lesz felső számkorlát. A feladat számára most az, hogy meggyőzze európai szövetségeseit a követendő útról. Azokat, akiknek a többsége továbbra is azt hangoztatja, hogy segíteni kell a rászorulóknak, de nem a mi országunkban. De ettől még jönnek a tömegek, és egymagában nem állíthatja meg őket sem kerítés, sem vágyálom, vagy bármekkora anyagi támogatás. Végeredményben az érintett államoknak aközött kell választaniuk, hogy mit kell tenniük az életek megmentésére, vagy hogy elfordulnak. És ez ügyben Merkel magasan a többiek felett áll, sajnos, csaknem teljesen egyedül.
Képzeljük el, hogy mi történne, ha Németország hirtelen azt csinálná, amit a britek vagy a magyarok, és egyszeriben elkezdene kerítést építeni. Vagy azt mondaná, amit jó pár kelet-európai kormány, hogy tudniillik csak a keresztény menekülteket látná szívesen. A következmény az lenne, hogy sok százezren rekednének a senki földjén Európában, jóformán minden segítség, élelem és szállás nélkül…
A horvátoknál nem fenyeget, hogy az országból második Magyarország lesz – állapítja meg a német Die Welt. Egyelőre a konzervatívoknak áll a zászló, csakhogy aligha találnak megfelelő koalíciós partnert, viszont a két tábor álláspontja minden kérdésben különbözik. A színtelen-szagtalan, gazdasági gondokkal küszködő kormánnyal egy olyan ellenzék áll szemben, amely a tanácstalanságát durva nacionalista kijelentésekkel álcázza, egy látszólag dicsőséges múlthoz kanyarodik vissza és zsonglőrködik az állítólag dekadens Nyugat elleni érzelmekkel. Veszedelmes felállás. A magyaroknál ugyanez a helyzet életre hívta az illiberális demokráciát, az erős, tekintélyuralmi, populista uralmat. Csak az állam számít, minden más csupán zavaró tényező. Az ellenzék közmegvetés tárgya, sőt félnie kell az igazságszolgáltatástól. Horvátország azonban valószínűleg nem a magyar utat járja be, bár minden választáson le lehet váltani a liberális demokráciát…
Az egyik bajor kisváros polgármestere olyan benyomást szerzett Magyarországon, hogy az emberek azért félnek a menekültektől, mert attól tartanak, hogy hátráltatják a felzárkózást a jóléti nyugati államok szintjére – tudósít a Süddeutsche Zeitung. Az elöljáró Kirchheim bei München magyar testvértelepülésén, Pátyon járt, ahová meghívták a romániai Zsobok, valamint a szlovákiai Kistárkány első emberét is. A házigazdák, akiknek nincs közvetlen tapasztalatuk a migránsokról a zárt, ajtók nélküli kerítésben látják a megoldást. De a másik két vendég szavaiból is azt lehetett kivenni, hogy az ő országuk szegény, és mi lesz, ha még nincstelenebb emberek jönnek Európába. A bajor politikus ezzel szemben azt hangoztatta, hogy történelmük miatt a németeknek nagyon is támogatniuk kell a bajban lévőket. Meg hogy náluk a vallásszabadság különösen fontos, hiszen a németek egyszer már majdnem teljesen kiirtottak egy vallási közösséget. Utóbbira a másik három fél azonban egyértelműen azt válaszolta, hogy ők keresztény országban élnek és ennek így is kell maradnia. Egyébiránt pedig igencsak bírálták a német álláspontot a menedékkérők kapcsán. Azt sem igen értették, hogy Németországban a polgármesterek kifelé a vélemények sokszínűségét képviselik, nem pedig a pártpolitikát testesítik meg.
Ezrek reszketnek attól, hogy kitoloncolják őket Magyarországra, mert a katasztrofális magyar állapotok ellenére továbbra is lehetséges, hogy Ausztriából embereket küldjenek vissza hozzánk – olvasható az osztrák Kurierban. Görögország esetében az Európai Emberi Jogi Bíróság általános visszazsuppolási tilalmat rendelt el, Magyarország kapcsán viszont nincs ilyen döntés, pedig segélyszervezetek már régóta figyelmeztetnek a nálunk tapasztalható állapotokra…
A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!
