A bank részletes elemzést készített a lakások energiahatékonyságáról, és arra a következtetésre jutott, hogy az energiatudatosságot erősíti kötelező minősítés rendszere. Magyarországon a múlt év eleje óta lakást eladni, illetve bérbe adni csak energiatanúsítvánnyal lehet.
A felmérés szerint a panellakásoknak több mint negyede hőszigetelt, több mint harmadában cserélték ki az ablakokat, viszont csak tizedükben korszerűsítették a fűtést.
Példaként az óbudai „faluházat”, a 884 lakásos panelépületet említi a bank elemzése. Ott komplex felújítást végeztek: a homlokzatot hőszigetelték, kicserélték az ablakokat, korszerűsítették a fűtést, a tetőre pedig napkollektorokat szereltek. Az egy lakásra jutó költség 1,3 millió forint volt, de a mintajelleg miatt ennek csak a negyedét fizették a lakók. A többi uniós támogatás, illetve állami és önkormányzati forrás volt. A komplex energetikai felújítás után egy átlagos, 50 négyzetméteres lakást 1 millió forinttal drágábban lehet ma eladni a faluházban. A fűtés díja pedig lakásonként évi 70 ezer forinttal, 150 ezerre csökkent.
Az elemzés szerint a legnagyobb megtakarítási lehetőség a családi házaknál van. Fűtésük évente 400–500 kilowatt energiát követel négyzetméterenként, ez 40–50 köbméter földgáz felhasználásával egyenértékű. A tégla társasházi lakások energiafogyasztása a családi házakénak a fele, mivel kisebb a lehűlő felületük.
Miután a lakásár emelkedése, és a fűtési költség csökkentése együtt gazdaságossá teszi az energetikai beruházást, egyre többen fontolják meg a felújítást hitelből. A bank közleménye szerint a családok 2011-ben több hitelt vettek fel lakásfelújításra, mint lakásvásárlásra.
