Jó két esztendővel ezelőtt, akkor, amikor megkezdődött a készülődés Győr szabad királyi várossá nyilvánítása 750. évfordulójára, nos, akkor (pontosan: 2021. január 21-én) arról is írtunk, hogy eltűnt Mikus Sándor (1903–82) alkotása a város főútjáról, a Szent István út/Aradi vértanúk útja sarkáról. (A nyitó képen.) Esztendővel azután újra előhoztuk a témát (lásd alább), ám semmi eredményt sem sikerült elérnünk. Az ok: a győri városháza egyszerűen negligálja az ügyet, amiből arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a város valamelyik „nagy embere” (hahaha) sáros az ügyben, és ezért – nem tudunk másra következtetni – fedezi még a polgármester is. Azért, hogy ne merülhessen a szóban forgó Mikus-szobor a feledés homályába, újból megjelentetjük a róla szóló írásunkat, hátha valaki mégis a homlokára csap, és értesíti az Infovilágot, elmondja, leírja Győr szabad királyi várossá nyilvánítása alkalmából készült művészi alkotás hányattatásának történetét, és közli, hogy hol lelhető föl a Mikus-alkotás.)
A Kossuth-, Érdemes-, Kiváló-, SZOT-díjas szobrászművészt a város vezetése kérte föl arra, hogy domborművön örökítse meg az akkor 700 éves Győr történetét. A Győri Szalon A 700 éves Győr (1271-1971) emlékmű története című fényképes írásában olvasható: 1992. június 30-án délelőtt lángvágók és nagy teherbírású daru segítségével távolították el Mikus Sándor alkotását. Az emlékművet a városgondnokság raktárában helyezték el…Élt 21 évet.
Esztendővel ezelőtti cikkünkből: „Jó és helyes lenne, ha egy művészettörténész (tehát politikával még meg nem fertőzött/fertőződött) szakember véleményt nyilvánítana…Mikus Sándor győri alkotásáról, és ha köztéri felállításra méltónak tartja (miért is ne!), akkor most, a 750. évforduló közeledtével ezt megtehetné a város. Elvégre Mikus Sándor … műveinek egy része a Magyar Nemzeti Galériában, a debreceni Déri Múzeumban, a Fővárosi Képtárban, Moszkvában, Bécsben, Angliában, Mexikóban is megtalálható. Ha ott nincsenek senkinek sem útjában, akkor Győrött sem kellene bronzdomborművének egy raktárban (?) porosodnia.
Persze, még az is előfordulhat, mivel bronzból készítette a mester, hogy már rég eladták a MÉH-nek…
Tekintettel arra, hogy a győri városháza sajtóosztályának két vezetőjétől is megvált a hivatal, azt reméltem, hogy az „új érában” jóra fordul a tájékoztatás is…Sajnos, nem történt meg. A nyitottnak vélt polgármester (szívgyógyász professzorhoz méltatlan) furcsa mutatványai után gyakorlatilag visszatért az előd korszaka: a változatlan, ám pusztán csak vélt/megálmodott felsőbbrendűség és az információk eltitkolása. A többi között lapunk ezért nem tudhatta meg máig sem, hogy mi lett Mikus Sándor Győr szabad királyi várossá emelésének 700. évfordulójára készített bronz reliefjével, amelyet a fölállítása után 21 évvel valakinek a parancsára valakik leszereltek – és valahová eltüntettek.
Ezért ultima ratioként 2022. január 11-én 14 óra 57 perckor (miután kiderült, hogy sem a múzeum, sem a GyőrSzol nem tud az emlékműről semmit sem) érdeklődő levéllel fordultunk a város polgármesteréhez. A levélre hivatkozással háromszor kerestük telefonon a városvezetőt – hiába. Csaknem egy hónap elteltével titkársága egyik bájos hangú munkatársnője közölte, hogy még semmit sem tudnak az emlékműről, érdeklődjünk a városháza sajtóosztályánál. (Ha a város első emberének legközvetlenebb munkatársai sem tudnak semmit, akkor a sajtóosztály miért tudna? És ha tud, akkor miért nem kérdezi meg őket a polgármester, hogy válaszolhasson az újságírónak?) Nem kerestük a sajtóosztályt, mert a múlt évek során elképesztően rossz tapasztalatokat szereztünk azon a tájon: vagy semmitmondó választ adott vagy negligálta az érdeklődésünket.
Így aztán jó esztendő után sem sikerült kideríteni, mi lett Mikus Sándor győri, jubileumi alkotásával. Egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy:
# vagy roncstelepen hányódik,
# vagy beolvasztották (kellett a bronz),
# vagy valaki magáévá tette, és fölállította a kertjében.
Negyedik változat?

