Tom Cruise megint fut. Valaki, valamikor megmondhatta neki, hogy Tomi fiam, színésznek olyan vagy, amilyen, ne erőltesd túl magad, te nem Hamletnek születtél, öreg korodban sem leszel Lear király, a grimaszaid nem mindig őszinték, de megnyerő a mosolyod, és úgy tudsz futni, ahogy a magyar politikusok az újságírók elől… (Nyitó képünk forrása: Magyar Filmadatbázis.)

Keresd tehát a „Szedd gyorsan a lábad!” karaktereket, mindegy, hogy menekülsz vagy kergetsz, a mai világban a gyorsaság olyan erény, mint a szépség vagy a bölcsesség. Most, hogy itt az új film, a hatodik Mission: Impossible – Utóhatás, kicsit fáradó forgatókönyvvel, de varázslatosan érdekes helyszínekkel, és természetesen a Duracell elemmel működő, a világot ismételten megmentő Ethan Hunttal, azaz Tom Cruise-zal.

Igazából Hunt a sorozat védjegye, akárcsak az élethű, préselt maszk, az önmagát megsemmisítő videó, és persze  a világ, a terroristák állandó céltáblája. Van miért futni, lőni vagy hegyet mászni. Aki szereti a látványos akciókat, az egyre igazibbnak látszó bunyókat, a motorizált üldözést, az nem csalódhat az Utóhatásban. Rossz érzése legfeljebb egy szenvedélyes puzzle-játékosnak lehet, összeszedi, illesztgeti a darabokat, az egész mégsem áll össze.

Túl sok a szál, az alkotók egy idő után belefáradhattak összekötözésükbe, így aztán a „Ki, kivel van?” kérdésre nehéz válaszolni, elég a lényeget megérteni, Tom Cruise megint megmenti a világot, itt üzenem neki, eljöhetne Magyarországra, jaj, dehogy azért…

Ezek után érthető, hogy nagy munkát vállal magára a tartalom elmesélője, de a film leköti a figyelmet, érdemes akár háromszor-négyszer is megnézni, olyan ez, mint iskolában az osztály, ha sokat ismételjük megértjük.

Jók a színészek, a mellékszereplők, mert a kamera központjában csak Tom Cruise lehet. A sármosan öregedő, Alec Baldwin nemcsak miniszterként, hanem férfiként is üzen a sztárvilágnak, az idő nem terrorista, ha kiegyezel vele, békén hagy. A két segítő, a komolyságba humort csempésző Simon Pegg, és a behemót Ving Rhames igazi csapatjátékosok, adják, kapják a labdát, nem szólóznak, tudják, hogy mennyi a dolguk.

A lányok: Rebecca Ferguson, Michelle Monaghan most inkább harciasak, mint elbűvölők, nincs cicivillantás, hempergés az ágyban, ha ez így folytatódik, becsukhatnak a konditermek, csődöt jelenthetnek a plasztikai sebészek. Az amazonok sorába illik, Angela Bassett CIA-főnöke. Lehet, hogy Amerikában a színészetet így tanítják, hogy ha női CIA-főnök vagy, akkor káromkodj, és járj olyan határozottan, mintha a falon akarnál átmenni. Nos, Angela ilyen iskolából szalajtott, ügynökszomorító, ha először találkoznék vele, még tetszene is, de így inkább csak felsóhajtok: már megint ő!

A film igazából IMAX 3D szemüveggel élvezhető, már-már félelmetes, ahogy a néző belecsöppen/-sodródik a helyszínekbe, ott van az utcai parkolóban, a csatornában, a barlangok mélyén, a világ tetején, köszönhetően a technikának, a rendező Cristopher McQuarrie-nek, és a kamerát kezelő Rob Hardynak. Ezek után persze, hogy kíváncsian várjuk a sorozat folytatását, a hetedik részt, és őszintén szurkolunk azért, hogy 4–5 év múlva még legyen világ, mert mit érne Tom Cruise, ha nem lenne, mit megmentenie.

MISSION: IMPOSSIBLE – UTÓHATÁS

Színes, szinkronizált amerikai akció-thriller Bruce Geller tévésorozata alapján írta Christopher McQuarrie. Fényképezte: Rob Hardy. Executive producer: Matt Grimm, Tommy Harper. Producerek: Tom Cruise, J.J. Abrams, Bryan Burk, David Ellison, Dana Goldberg, Don Granger, Christopher McQuarrie, Jake Myers. Rendezte: Christopher McQuarrie. Magyar szöveg: Speier Dávid.

Szereplők: Ethan Hunt – Tom Cruise (Rékasi Károly); August Walker – Henry Cavill (Welker Gábor); Benji Dunn – Simon Pegg (Görög László); Ilsa Faust – Rebecca Ferguson (Huszárik Kata); Luther Stickell – Ving Rhames (Bognár Tamás); Alan Hunley – Alec Baldwin (Csankó Zoltán).