Húsvétvasárnap az idén jeles napra esik: április 24-e sárkányölő Szent György ünnepe, ezért a húsvéti programok mellett helyet kapnak az e naphoz kapcsolódó szokások is. A néphagyomány szerint ettől a naptól számítják az igazi tavasz kezdetét, ekkor hajtották ki az állatokat a hosszú tél után először a tavaszi legelőkre. A kihajtáshoz a jószágok egészségét, szaporaságát állítólag segítő számos hiedelem is fűződik. Ilyen például, amikor a marhákat ekevason, tojáson, láncon, sőt a gazdasszony kötényén hajtották át. Nagy jelentőséggel bírt az a zöld ágacska, amellyel legelőre terelték az állatokat. Szent György-nap volt az ideje a béresek és a pásztorok szegődtetésének is. Kalotaszegen jellegzetes pásztorszokásként ismert a juhbemérés. Ilyenkor dőlt el, hogy a lemért tejmennyiségnek megfelelően a gazdák a nyáron milyen sorrendben, mennyi tejhez jutottak.
Ezekből a szokásokból, hiedelmekből merít a szentendrei Skanzen idei húsvéti nagy rendezvénye.
A kovácsműhelyben izzanak majd a vasak, a mesterek patkolják a lovakat, lesz hagyományos birkaterelés
pásztorkutyákkal, a birkaszépségverseny alkalmával pedig kiderül, hogy idén melyik a legszemrevalóbb birka.
Aktivitásra bíztatnak a kézműves műhelyek, ahol virágkoszorút, lélekmadarat, húsvéti pántlikát készítenek, a
hagyományőrzőknél a tojás díszítésének minden technikája (berzselés, írókázás, patkolás, karcolás) fellelhető és
elsajátítható. A termékenységi szimbólumot pedig a saját kezűleg, az öko-szemlélet jegyében készített
tojástartókban lehet elvinni. Igazi kuriózumnak számít Mosonyi Éva tojásíró kézzel írt hímes tojás kiállítása, ahol
pontosan 2011 piros tojás kap helyet egy 5 méter átmérőjű óriás fészekben. A Játékudvarban mindenki gyermeknek
érezheti magát, előveszik a régi játékokat, lesz disznózás, csülközés, kapókövezés, kakaslövés, nyúlvadászat.
A tematikus tárlatvezetések a régi konyhák titkaiba kalauzolják el a vendégeket, ahol a középpontban a húsvéti
asztal, valamint a vallási rítusok, másrészt pedig Szent György napja áll. Szó lesz a határkerülésről, arról, hogy
Szent György-nap éjszakáján a néphit szerint napkelte előtt harmatot kell szedni, hogy a tehenek jobban tejeljenek.
Ehhez igazodva, a jó hangulatú családi vetélkedő feladatai között vasárnap határkerülés, harmatszedés, állatitatás,
hétfőn pedig vízhordás, tojásgurítás rejtett célba, mancsozás szerepel.
A Lajta Néptáncegyüttes tagjai gondos gazda és gazdasszony módjára vendégül látják a házakba betérőket,
bevonják a tojásdíszítésbe, kaláccsal kínálják őket, majd locsolóbálba invitálják a közönséget. A Népművészet
mesterei közül Németh Gyula fafaragó adja át tudását. A fesztiválszínpad a két nap alatt változatos népzenei
produkciókat és vidám gyermekműsorokat kínál kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Az idén a zsidó húsvétot is ebben az időszakban ünneplik. A felföldi mezőváros, Mád kereskedőházában felelevenednek a pészach hagyományai. Széderestére terített asztalon helyet kap a hagyományos szédertál keserű gyökérrel, chároszettel, karpasszal. A gyerekek a szokásokhoz híven pedig megkereshetik az elrejtett
maceszdarabokat és interaktív játék részesei lesznek.
A szentendrei skanzen húsvéti programja itt.