Kormánytényezők ugyanakkor cáfolják, hogy erősödnék a bevándorlókkal szembeni hangulat, vagy hogy ők próbálnák felszítani. Szijjártó Péter úgy nyilatkozott, hogy a magyaroknak nincsenek rossz tapasztalataik a muzulmánokkal. És nincs idegengyűlölet az országban, án Magyarország nem képes fogadni több ezer illegális határátlépőt. Kovács Zoltánkormányszóvivő azt mondta a nemzeti konzultációról, hogy a visszaérkező válaszok a közvélemény aggályát tükrözik: 80% helyesli a keményebb fellépést, 60% pedig összefüggést lát a bevándorlók és a terrorizmus között. Vagyis a szóvivő szerint komoly a kockázat, ez csak logikus – tudósít a New York Times. 

Jobboldali csoportok már tiltakozó megmozdulásokat szerveztek és további tüntetéseket ígérnek a szerb határ mentén lévő táboroknál. Maguk az érkezők azt mondják, ők amilyen gyorsan csak lehet, át akarnak utazni Magyarországon, mert a Nyugaton szívesebben látják őket. A cikk megemlíti a kabinet óriásplakátjait és az épülő kerítést is. Továbbá azt, hogy a városokból lakatlan területekre, sátortáborokba akarják költöztetni a migránsokat. Bírálók azt is baljósnak nevezik, hogy a hatalom a most jóváhagyott törvény értelmében biztonságos államnak minősíthet szomszédos államokat, így elutasíthatja pl. a Szerbián át érkező menekülteket, vagy visszatoloncolhatja oda őket.

Gyulay Gábor a Helsinki Bizottságtól úgy gondolja, hogy Magyarországon mindig is tapasztalható volt némi xenofób beütés, csak az általában a felszín alatt jelentkezik. (Lásd a pirézeket!) A bevándorlás-ellenes érzelmek megrémíthetik az újonnan érkezőket, de még nem terelték másfelé az emberáradatot.

Bolek Zoltán, a magyarországi Iszlám Közösség elnöke azonban nyugtalan, mert idáig nemigen tapasztalt iszlámellenességet minálunk, ezért meg van lepve azon, ami végbemegy.

   
Idegengyűlölők és rasszisták című kommentárjában a Frankfurter Rundschau rámutat, hogy Európa mostanáig főként bezárkózással reagált a rengeteg menekültre, de ezt egyetlen állam sem alkalmazza olyan következetesen, mint a magyarok. Pedig ha a földrész nemcsak a gazdaság és a valuta, hanem az emberi jogok alapján is közösségnek tekintené magát, akkor most nem annyira a görög kilépésről, hanem arról vitáznék, hogy Magyarországot ki kell zárni az EU-ból.

A jobboldali-populista Orbán-kabinet menekültpolitikája nem csupán módszeresen beleütközik a vonatkozó genfi megállapodásba, hanem ráadásul kigúnyolja. A külföldiellenes nemzeti konzultáció, valamint a plakátkampány jelszavai megdobogtatják a neonácik szívét. A hét elején azután megkezdődött a határzár építése, majd a legfrissebb döntés az, hogy a menekülteket sátortábor-gettókba telepítik a városokban lévő befogadó állomásokból, nehogy zavarják a helyi lakosságot.

Budapesten xenofóbok, rasszisták, antiszemiták és cigányellenesek irányítják az országot, és ezt Európa csak nézi. (Eredeti szöveg: „In Budapest regieren die Xenophoben, Rassisten, Antisemiten, Antiziganisten – und Europa schaut zu.” ) Valószínűleg azért nem avatkozik közbe, mert a tagállamok felismerik, hogy Orbán semmiképpen sem akadályozza az ő menekültpolitikájukat, csupán a felismerhetetlenségig eltorzítja.

   
Magyarország acélkerítést emel az európai álom útjába („Ungarns Grenzzaun: Stacheldraht gegen den Traum von Europa”)– ezzel a címmel jelent meg az osztrák Die Presse Szegedről küldött beszámolója. Idézi a belügyi, illetve honvédelmi tárca vezetőjét, aki azt válaszolta a határzár miatti nemzetközi bírálatokra, hogy csupán ideiglenes intézkedésről van szó, amikor a magyar kormány lezárja az unió külső határát.

A másik oldal azt mondja, Budapest hozzálátott a vasfüggöny építéséhez. Eközben a szegedi pályaudvar előtt önkéntesek próbálnak segíteni a rászorulóknak. Egyikük hangsúlyozza, hogy a szögesdrót nem old meg semmit, ezt mindenki tudja. A helyi lakosság megosztott: van, aki vadonatúj hűtőszekrényt adott, hogy legyen hol tárolni a menekülteknek szánt szendvicseket, mások szidják a segíteni szándékozókat. Szóval az idegenellenes akciók mellett érezni a szolidaritást is. Az UNHCR, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága Közép-Európai Regionális Képviseletének szóvivője szerint más városokban is adnak élelmet, ruhát, gyerekjátékot az emberek, vagy éppen tolmácsnak jelentkeznek. Azt azonban Simon Ernő sem képes megjósolni, hogy mi lesz a hatás, ha november végére elkészül a kerítés, amely jogilag bizonytalan helyzetet teremt, hiszen magyar területen húzódik majd.

Vagyis: ha eljut odáig a menekült, akkor joga van menedéket kérni. Szegeden az idegenek úgy vélik, a határzár nem vet véget a menekültek, sokszor őrülettel határos élményeinek, csupán egy újabb, csúnya epizóddal gyarapítja őket.

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!