Igen nagy teher sok magyar idősnek a lakhatás

(Forrás: Pénzcentrum) Friss adatok szerint csaknem 780 ezer magyar él olyan háztartásban, ahol a lakhatásiköltségek meghaladják a jövedelem 40 százalékát, közülük százezren 18 éven aluliak. Ez az a határ, ahonnan a lakhatás kigazdálkodása túl nagy teher.

Arányaiban a magyarok 8,1 százaléka küzd ezzel a gonddal, a 65 év felettiek korosztályában valamivel magasabb, 8,6 százalékos az arány. Ezzel az EU-s átlag alatt maradunk, de azért bőven vannak országok, akár a szomszédunkban, ahol ennél jobb a helyzet.

Az Eurostat friss adatai szerint 2021-ben a magyar lakosságnak csak 2,4 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a lakhatási költségek meghaladták a jövedelem 40 százalékát (lakhatási támogatásokat nem számolva), egy évvel később már a lakosság 8,1 százalékát érintette a probléma. A látványos növekedésben közrejátszhat a rezsiemelés, mivel – Luxemburg kivételével – Európában a stagnálás és csökkenés volt jellemző 2022-ben.

Az Európai Unió országaiban átlagosan a lakosság 8,7 százaléka élt olyan háztartásban 2022-ben, ahol a jövedelmek több mint 40 százaléka ment el a lakhatási költségekre. Az arány nem változott 2021-hez képest. Magyarországon azonban 3 éve még csak a lakosság 2,4 százaléka volt érintett, ez az arány nőtt 2022-re 8,1 százalékra. Ezzel bár még az uniós átlag alatt vagyunk, a helyzet
számottevően romlott.

Egyedül Luxemburgban volt 2021-ről 2022-re kiugró, 10,1 százalékpontos növekedés, Bulgáriában 3,5 százalékponttal nőtt az érintettek aránya. További 5 országban volt 1 százalékpont feletti növekedés, 18 országban inkább stagnálás mutatkozik, és 5 országban volt 1 százalékpont feletti csökkenés. Köztük például a szomszédos Szlovákiában, ahol 2021-ben még a lakosság 7,1 százalékának volt túlzottan megterhelő anyagi teher a lakhatás, 2022-ben már csak 2,5 százaléknak. Ezzel ők vannak a lista legvégén.

A szomszédos országok közül Szerbiában ez az arány 13,1 százalék, Romániában 8,5 százalék, Ausztriában 7,4 százalék, Szlovéniában 4,1 százalék, és az említett Szlovákiában 2,5 százalék. Magyarországon ehhez képest 8,1 százalék ez az arány, az EU-s átlag 8,7 százalék.

Mindez számszerűen azt jelenti, hogy csaknem 780 ezer magyar lakos élt olyan háztartásban, ahol a lakhatás nagy anyagi teher, közülük nagyjából 100 ezer 18 év alatti és 171 ezer 65 év feletti lakos. Nem csupán abban mutatkozott fordulat 2021-hez képest, hogy a lakosságnak már sokkal nagyobb része volt érintett Magyarországon. Az előző években jellemzően a lakosság egészénél kisebb arányban érintették a magas lakhatási költségek a nyugdíjas korosztályt; 2022-re viszont ez megfordult: 0,5 százalékponttal nagyobb arányban voltak ennek kitéve a 65 év felettiek. A nyugdíjas korosztályban azért is aggasztó ez az arány, mert a 65 év felettiek jellemzően saját ingatlanban élnek, tehát nem a magas albérleti díjak viszik el a jövedelmük jórészét. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy 2022 augusztusában változtak a rezsiszabályok: azóta az átlagfogyasztást meghaladó fogyasztásért már piaci árat kell a lakosságnak is fizetnie. Ez pedig
nagyban érinthette az idősebb korosztályt, tagjai közül sokan a szükségleteiket meghaladó méretű családi házakban, akár többgenerációs ingatlanban élnek.

Rengeteg idős magyar él olyan lakásban, ami túl nagy az igényeikhez mérten, és minden télen kihívás a fűtés, felújításra pedig nem jut pénz. Az Eurostat adatai szerint 2018-ban még a magyar lakosság negyede olyan ingatlanban élt, amelyik meghaladta a szükségleteit, 2022-re ez az arány tovább nőtt, 26,7 százalékra. A 65 évesnél idősebb magyarok körében még magasabb volt ez az arány: már 2018-ban is 40,2 százalékuk „túlméretezett” ingatlanban élt, 2022-re 43,6 százalékra emelkedett az arányuk.