Olyan fejlesztésekkel kampányolt a Fidesz győri polgármesterjelöltje, Dézsi Csaba András, amelyek fedezetét már nem ennek a térségnek szánja a kabinet. (Kép: Béres Márton / Népszava)
Vasárnap tartják Győrben a szex- és korrupciógyanús ügyeibe belebukott fideszes Borkai Zsolt távozása miatt kiírt időközi polgármester-választást. A kormánypárt győri polgármesterjelöltje, Dézsi Csaba András olyan fejlesztési ígéretekkel kampányolt, amelyeket a kormányfő korábban a Modern Városok Program (MVP )keretében ígért.
Csakhogy az MVP fedezetét olyan uniós támogatások jelentik, amelyek a kormány aktuális, korábban a Népszavában bemutatott tervei szerint nagy ívben elkerülik Győrt. Tényleges beruházásként szinte kizárólag az MVP elemei szerepelnek Dézsi programjában, amire elsőként a polgármesterjelölti vitát szervező Azonnali.hu hívta föl a figyelmet.
A vitára a fideszes jelölt nem ment el, így ott nem tudták őt szembesíteni a kérdéssel: honnan lesz minderre pénz? A kérdés aktualitását az adja, hogy a kormány a következő uniós támogatási ciklusban nem tekinti támogatási célterületnek Győrt és környékét. A Modern Városok Program nem egy jogszabály vagy egy költségvetési fejezet, hanem olyasfajta politikai termék, mint az első Orbán-kormány idején a Széchenyi-terv volt: valójában az EU-támogatások átcímkézését jelenti. Ez már a program meghirdetésekor, 2016-ban kiderült, amikor több kormányzati szereplő is beszélt róla: a kabinet uniós források, elsősorban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program pénzeinek átcsoportosításán dolgozik avégett, hogy a majdani beruházásokat „Brüsszel” helyett a Modern Városok Programhoz lehessen kapcsolni.
Nem sokkal később kormányhatározat is született, amelyben szó szerint az szerepel: „a Modern Városok Program keretében megvalósuló azon beruházások, amelyek költségei elszámolhatóak valamelyik operatív programban, kizárólag európai uniós alapokból származó támogatások bevonásával valósuljanak meg (…) az önkormányzatoknak felül kell vizsgálniuk az uniós forrásból finanszírozható beruházásaikat, és módosítaniuk kell úgy, hogy azokból finanszírozhatók legyenek a Modern Városok Program keretein belül meghatározott fejlesztések”. Mint beszámoltunk róla, a kormány által az Európai Bizottságnak bemutatott, a 2021–27-i uniós finanszírozási ciklusra vonatkozó tervek szerint Terület- és Településfejlesztési Operatív Program egyáltalán nem lesz, a megmaradó három operatív program nem területi alapon osztja majd a pénzeket. Lesz a támogatásoknak valamilyen területi logikája is: mellékelt térképek szerint pénzt kapnak a legszegényebb kis régiók és olyan kiemelt turisztikai térségek, mint a Balaton, a Duna-kanyar és környéke vagy Tokaj, Győr viszont semmilyen megközelítésben nem szerepel az anyagban (ellentétben a Sopron–Fertő-tó régióval).
Dézsi Csaba András a lapunkban pénteken megjelent interjújában sem cáfolta ennek veszélyét: azt mondta, ha ilyen helyzet alakul ki, akkor kiáll a nyilvánosság elé, és kiküzdi, ami Győrnek jár. Hasonlóan fogalmazott az Azonnali kérdésére is: szerinte az ő jó kormányzati kapcsolatai kompenzálják majd az EU-s pénzek hiányát. Az uniós finanszírozás ügyeire rálátó egyik szakértő szerint valóban szembetűnő, hogy Győr mennyire alulreprezentált Sopronhoz képest az aktuális támogatás-felhasználási koncepcióban, mint ahogy az is bizonyos, hogy a Modern Városok Program alól az új operatívprogram-struktúra kihúzza a szőnyeget.
A vesztesnek látszó városok elsősorban abban reménykedhetnek, hogy vannak még – elsősorban környezetvédelmi – maradványpénzek a most záruló uniós ciklusból, ezekért azonban hamarosan „gyilkos verseny” fog indulni.
(Az írás elsőként itt jelent meg.)