Forrás.: forgokinpad.blog.hu Mint a múlt heti „Omelcsenko-videó” rá kellett volna ébressze a magyar társadalmat, a deepfake mára megkerülhetetlenné vált, még mifelénk is. Megkerülhetetlenné, és jelenlegi eszközeinkkel legyőzhetetlenné – meg kell tehát tanulnunk valamilyen szinten együtt élni vele. Ahogy a pénzhamisítással, a fogszuvasodással vagy az autóbalesetekkel is.
(Képünk illusztráció)
A deepfake mondjuk még leginkább a pénzhamisításhoz hasonlít, csak nem készpénzt hamisít, hanem hírt: sebaj, lesz abból majd pénz is a végén, nem is kevés. Az alábbiakban a Novaja Gazeta Evropa áttekintését mutatom be a témában, saját megjegyzéseimmel, melyeket szokás szerint csillag alatt, a bekezdések végén teszek meg.
Néhány évvel ezelőtt a neurális hálózatok még küzdöttek azzal a feladattal, hogy akár csak pár másodpercnyi videót generáljanak a spagettit evő hírességekről, de ma már tömegesen használják őket a különböző országok kormányai az információs hadviselésben. Az MI-szolgáltatások nemcsak a légicsapások célpontjainak azonosításában és a katonai műveletek szimulálásában segítenek, hanem emberek millióit is képesek félrevezetni. Míg korábban ehhez több millió dolláros botfarmok és hatalmas költségvetések erőfeszítései voltak szükségesek, ma már elég egy egyszerű felszólítást írni, hogy a szükséges képet vagy videót generáljuk, és közzétegyük a közösségi hálózatokon, az algoritmusok segítségével remélve a népszerűsítést.*
*A gond az, hogy a felületes szemlélő számára a filléres deepfake i valóságnak tűnik.
Mi az a slopaganda, és miért van rá szükségük a kormányoknak?
A mesterséges intelligencia segítségével létrehozott hamis propagandavideókat a közösségi hálózatokon slopagandának nevezik – az angol slop szóból, ami szemetet vagy moslékot jelent. 2024 óta neuroslopnak neveztek minden rossz minőségű mesterséges videót, de a slopaganda kifejezés viszonylag nemrég – 2025 körül – jelent meg.*
*A kifejezés mifelénk nagyon elterjedt, de jó, hogy létezik egy ilyen gyűjtőnév, amibe nem csak a teljesen MI-generált anyagok, hanem a részben felvett, részben összevágott, részben hangjukban is meghamisított termékek is beleférnek. A valóságot kétségessé tevő propagandát régebben magyarul összességében Káoszgépnek hívtuk: ennek része a slopaganda is.
A slopagandának már tudományos értekezéseket is szentelnek. Mihal Klincevics, Mark Alfano és Amir Fard, hollandiai és ausztrál egyetemek mesterséges intelligencia-etikára szakosodott kutatói szerint például a slopaganda abban különbözik a hagyományos hazug propagandától, hogy a legszélesebb körű közönség befolyásolására képes. A mesterséges intelligenciák lehetővé teszik számos olyan híroldal létrehozását, amelyek regionális szinten terjesztenek félretájékoztatást – például az európai országok vagy az amerikai államok egyes tartományainak lakosait célozzák meg. Sok felhasználó alapértelmezés szerint jobban bízik a „helyi” oldalakban, mint a szövetségi vagy nemzetközi honlapokban – és könnyen áldozatául eshet a slopagandának.*
*Ne feledjünk egy másik aspektust sem: a mai slopaganda a régi álhírből és a még régebbi maszkirovkából származik, elődeitől pedig azt örökölte meg leginkább, hogy az érzelmekre hat, nem az észre. Hogyne, hiszen logikus hazugságot nehéz előállítani, de felháborítót könnyű. Persze, hogy imádják a tömegek.
A neurális hálózatok által generált fotók vagy videók rendkívül meggyőzőek lehetnek. A Stanford Egyetem tudósai által 2024-ben készített tanulmány szerint az akkor még korszerűnek számító ChatGPT–3 által generált propagandaanyagokat a válaszadók mintegy 43,5 százaléka elhitte. A Chicagói Egyetem tudósai által ugyanebben a 2024-es évben végzett kísérletben a résztvevők 40 százaléka volt képes helyesen felismerni a mesterséges intelligenciával készült képeket.*
*Ugyanebben az évben történt, hogy a 2008-ban elhunyt Suharto indonéz elnök, vagy inkább diktátor beszédek útján részt vett a helyi választásokon, valamikori pártját propagálva. Persze deepfake-ről, sőt, slopagandáról volt szó, és komoly vitákat is sikerült kiváltania ennek a módszernek, de tény, hogy a kísértet által támogatott párt akkor és ott győzött. Egy év múlva pedig Oroszországban létrehozták a digitális Zsirinovszkijt (voltaképpen egy Zsirinovszikj írásain képzett mesterséges intelligenciát), csak még lassú. De van olyan ijesztő, mint az eredeti volt.
Az eredmények a résztvevők összetételétől függően különböztek. Az Oulu Egyetem finn kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy az ország fiatal lakosainak többsége képes felismerni a hamis videókat. Ugyanakkor az idősebbeknek sokkal nehezebben megy – legalábbis erre az eredményre jutottak a Nanyang Technológiai Egyetem szingapúri tudósai.
A 2025-ös közvélemény-kutatások szerint kiderült, hogy az amerikaiak mintegy 25 százaléka leginkább a chatbotok által generált információkban bízik meg, és nem ellenőrzi a tőlük kapott válaszokat. Az amerikai lakosok 9%-a pedig a Pew Research Center adatai szerint mesterséges intelligenciával működő szolgáltatások segítségével olvassa a híreket.
A kormányok a slopaganda hatékonyságát a maguk javára fordítják. Hani Farid, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem professzora szerint korábban a média számára viszonylag könnyű volt kiszűrni és megcáfolni az emberi munkával készített hamisítványokat. Most azonban annyi valósághű propagandafotó és -videó van, hogy az újságíróknak már nincs idejük minden egyes hamisítványt leleplezni.*
*Ugyanis a humán újságíró erőforrásai végesek, eszik, iszik, alszik, az MI erőforrásai hozzá képest majdnem végtelenek, annak csak áramra vann szüksége.
A helyzetet bonyolítja, hogy a mesterséges intelligenciát gyakran használják a valódi videók töredékeinek szerkesztésére, hogy megtévesszék a nézőket – például a légicsapások vagy drónok robbanásainak sugarát és erejét növelve.*
*Vagy legendát építve Omelcsenko köré.
A slopaganda másik fontos „előnye” a tömeges vonzereje és hozzáférhetősége. A hihető hamis videókat a lehető legrövidebb idő alatt készítik el, majd botok és hiszékeny emberek segítségével gyorsan elterjednek. A különböző államok ezt arra használják fel, hogy a katonai konfliktusok során elrejtsék a pontos információkat a nyilvánosság elől. Emellett 2026-ban minden eddiginél több neurális hálózat- és mesterséges intelligencia-szolgáltatás áll a hétköznapi felhasználók, vállalatok és kormányok rendelkezésére egyaránt ahhoz, hogy alacsony költséggel tudjanak tartalmat létrehozni.
„Naponta több százezer órányi videó készül – hagyományos kamerákkal és mesterséges intelligenciával egyaránt –, és ez egyszerűen hatalmas adatmennyiség, amit kezelni kell. Ez minden bizonnyal elhomályosítja és összezavarja az információs környezetünket, megnehezíti az események megértését, és aláássa a hírek hitelességét.”
– mondta TJ Thomson, a vizuális kommunikáció professzora az ABC Newsnak adott kommentárjában.
Irán különösen aktív a slopaganda alkalmazásában. A Cyabra elemző ügynökség szerint az ország az Egyesült Államokkal és Izraellel folytatott két hetes fegyveres konfliktus idejére több tízezer botot vetett be a közösségi hálózatokon, amelyek hamis MI-videókat tettek közzé az iráni hadsereg eredményeiről. Különösen sok videó mutatta azt, hogy iráni rakéták és drónok katonai létesítményeket és tereptárgyakat rombolnak le az Öböl-menti országokban, például az Egyesült Arab Emírségekben és Katarban. Az ilyen videók több mint 145 millió megtekintést gyűjtöttek össze a TikTokon, az X-en, a YouTube-on és más közösségi hálózatokon.*
*Ilyennel nap, mint nap találkozhatunk magyarul is: épp ma reggel kellett jeleznem, hogy egy, a közösségi oldalakon keringő „hír”, mely arról szól, hogy Izraelt és az Egyesült Államokat valójában már megsemmisítette Irán, haderejük részint a porba hullott, részint a tenger fenekén van, csak erről hazudik a teljes világsajtó – igazi szemtelen, oroszos módszer, a saját vétkükkel vádolnak másokat – hamis, és ezt azzal tudtam bizonyítani, hogy a „cikket” szignáló állítólagos „izraeli újságíró” (a „cikkhez” természetesen nem volt link), bizonyos Alon Mizrahi egyáltalán nem újságíró, soha nem írt semmit a sajtóba, maximum apróhirdetést, ellenben veterán labdarúgó. Legközelebb tessenek kevésbé ismert néven hazudni, kedves Forradalmi Gárda.
Irán nem csak arra használja a slopagandát, hogy növelje a pánikot a térségben, hanem arról is igyekszik meggyőzni a külföldi nézőket, hogy a hadserege sokkal erősebb, mint azt a hivatalos híradások mutatják.
„A Perzsa-öbölben égő vagy lerombolt épületekről készült mesterséges intelligencia-felvételek használata egyre fontosabbá válik Irán stratégiájában. Ez lehetővé teszi az ország számára, hogy azt a benyomást keltse, miszerint ez a háború pusztítóbb és talán költségesebb lehet a vártnál Amerika szövetségesei számára.”
– mondta Mark Jones, a Northwestern Egyetem docense a The New York Timesnak adott kommentárjában.
A slopaganda azért különösen erős, mert a mesterséges intelligencia-szolgáltatások még nem elég jók a hamisítványok felismerésében, de kiválóak előállításuk terén. A Google AI Overviews nevű mesterséges intelligencia-áttekintő rendszere például, amely egy rövid összefoglalót ad a keresőnek feltett kérdésekre, az elpusztított épületekről készült, irániak által generált felvételeket valódiaknak minősítette. Az Elon Musk tulajdonában lévő X közösségi hálózat Grok nevű chatbotja is gyakran téved. A neurális hálózat a Tel-Avivban történt pusztításról szóló posztokat valóságosnak ítélte, és a Reuters, a CNN és az Euronews nem létező anyagaira hivatkozott.
A technológiai vállalatok eddig nem tudtak megbirkózni a slopaganda térnyerésével. Az egyetlen vállalat, amely megígérte, hogy megbünteti a felhasználókat, ha a forrás megjelölése nélkül tesznek közzé MI-videókat, az X. Más szolgáltatások, például a Facebook, az Instagram és a TikTok képviselői még nem tettek semmiféle lépéseket.
Hogyan használja Oroszország a slopagandát a háború alatt?
Az orosz propagandisták az ukrajnai invázió kezdete, 2022 óta terjesztenek álhíreket. A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács képviselői például azt mondták, hogy Oroszország profi stúdiók segítségével készít olyan videókat, amelyekben ukrán katonákat alakító színészek szerepelnek. Az ilyen videókat függőleges formátumban vették fel, olcsó telefonokkal, hogy fokozzák a hihetőségüket. Emellett az orosz botfarmok az invázió kezdetén a TikTok-on videójátékokból és korábbi katonai konfliktusok idején készült videókból származó felvételeket tartalmazó klipeket tettek közzé.
Az MI-szolgáltatások növekvő népszerűsége miatt azonban Oroszország megváltoztatta stratégiáját, és újfajta, de összesen kétféle rövid videók közzétételébe kezdett. Az első rossz minőségű animációkat tartalmaz irreálisan kinéző emberekkel – 2026 januárjában például tucatnyi klipet tettwk közzé, amelyekben elhízott, ukrán katonai egyenruhába öltözött emberek panaszkodnak az élelmiszerhiány miatt. Mint az RBK-Ukraina megjegyzi, az ilyen videókat valójában szatirikusnak szánják, és céljuk a lakosság és a hadsereg demoralizálása.
A neurofake-ek második típusa sokkal veszélyesebb – ezek olyan hihető, nagy részletességű, felbontású videók, amelyek összetéveszthetők a valódiakkal. Ide tartoznak például azok a videók, amelyeken ukrán katonák tömegesen megadják magukat az orosz hadseregnek, vagy visszavonulnak az ostromlott donyecki városokból.
Rendkívül nehéz kiszúrni bennük a generálás jeleit, mivel az ilyen tartalmakat a ChatGPT készítőjének, az OpenAI-nak a Sora 2 nevű programja segítségével hozzák létre. A Sora 2 valós kinézetű embereket és a képnek megfelelő auditív környezetet hoz létre, beleértve a szereplők hangját is. Az inkonzisztenciák csak apró részletekben – vizuális műtárgyak, ruházat vagy a képben eltűnő apró tárgyak – észlelhetőek.
Az orosz propaganda a Sora 2 segítségével hamis TikTok-videókat készített síró ukrán katonákróls. Az egyik videón például egy fiatal fiú látható, aki azt állítja, hogy erőszakkal mozgósították és harcolni küldték Csasziv Jarba. A videóban ismert orosz streamelők arcát használták fel, köztük Vlagyimir Buyanovot, aki Kussia88 nicknéven működik, és Alekszej Gubanovot, aki JesusAVGN néven ismertebb.
A közösségi hálózatokon a slopagandát az erre szakosodott orosz fiókok rendszeresen semleges, a származásukat nem jelző nevekkel – például flight_area_zone – teszik közzé. Még egész neurális hálózati oldalak is kapcsolódnak Oroszországhoz, amelyek amerikai hírportálokat utánoznak – az egyikről a Zürichi Egyetem és a Clemson Egyetem tudósai írtak egy teljes tanulmányt.*
*Ilyen volt a Doppelgänger-hálózat és ilyen az utódja, a Matrjoska. Régi ismerős mindkettő.
Oroszország angol nyelvű slopagandát is publikál. Egy videó például, amelyben Alan Reed, a londoni King’s College professzora állítólag bírálta Emmanuel Macront és elítélte a nyugati civilizációt, addig tudott népszerűségre szert tenni a közösségi oldalakon, amíg maga Reed fel nem hívta a figyelmet annak hamis voltára. Szintén a TikTok-on értek el több százezres nézettséget azok a neurális hálózati videók, amelyekben lengyel állampolgárok követelték országuk kilépését az Európai Unióból.
Az ilyen videókat eddig az újságírók és elemzők könnyen meg tudták cáfolni. Az orosz propaganda azonban egyre mélyebbre hatol: januárban a ChatGPT, a Copilot, a Claude és a Gemini neurális hálózatok az esetek 33%-ában hivatkoztak az ukrajnai háború okait firtató kérdésekre adott válaszaikban az orosz hatóságok által terjesztett információkra. Mint a Newsguard elemző ügynökség kiderítette, a Kreml már 2024-ben létrehozott egy egész dezinformációs hálózatot Pravda néven. A hálózat botjai az ügynökség becslése szerint több mint 3,6 millió generált, az orosz propagandát népszerűsítő híranyagot tettek közzé.*
*Itt a baj. Ugyanis az MI önmagábban véve nem mindentudó, ú azt tudja, amit a világhálóról „lekapar”. Mármost, ha a világhálón ötezer (többnyire teljesen olvasatlan, de mégis: ötezer) publikáció állítja, hogy teszem azt Zelenszkij elnöknek három lába van és uszonya, míg csak tíz cáfolja ezt a nevetséges állítást, akkor az MI statisztikai alapon azt fogja elfogadni hitelesnek, amit többen mondanak. Így kell eleve megmérgezni már az információ kútját és forrását is.
Úgy tűnik, a slopaganda hosszú távon is velünk marad. A neurális hálózatok egyre jobbak a valósághű videóképek létrehozásában – a Neo Banana például még a Sora-nál is lenyűgözőbb teljesítményt nyújt. A szövegalapú chatbotok pedig segítenek a kormányzatoknak abban, hogy gyorsabban és tömegesebben terjesszék az álhíreket a közösségi médiában.
A neurális hálózatok végül a háború eszközévé váltak, és alkotóik közvetve ugyan, de befolyásolják a konfliktusok kimenetelét.Irán például nemrég kijelentette, hogy az Nvidia, a Google, a Microsoft, az IBM és az Oracle izraeli és közel-keleti adatközpontjait rakéta- és dróntámadások legitim célpontjainak tekinti.
Mi ebből a tanulság?
Az eredetileg oroszok (konkrétan: Szurkov) által létrehozott, de azóta a mesterséges intelligenciának hála széles körben elterjedt Káoszgép-technológia elérni látszik elsődleges célját, ami az, hogy senki se tudja, mi az igazság és mi a hazugság. A második cél az, hogy ez már senkit ne is érdeklejen. A végcél pedig az, hogy megszűnjön az igazság fogalma is, és az emberiség zsarnokok lerázhatatlan igájába hajtsa a fejét. Mi, magyarok, most is jóval megelőztük korunkat. Nálunk már jóval a Káoszgép előtt, Mátyás király halálakor odalett az igazság. És mintha nem is nagyon hiányozna senkinek.
Szele Tamás https://forgokinpad.blog.hu/2026/03/16/szele_tamas_a_kaoszgep_es_a_slopaganda?utm_source=bloghu_megosztas&utm_medium=facebook_share&utm_campaign=blhshare&fbclid=IwY2xjawQnagxleHRuA2FlbQIxMQBzcnRjBmFwcF9pZBAyMjIwMzkxNzg4MjAwODkyAAEera4g5h4OenfPOucX5VqPusmv-kyXraNKIhDCzDhVShIpIyFCy-a5jjLYYeQ_aem_0P_kijzSz2lZAO_oq87fUA
