Januárban változatlan maradt a fogyasztóiár-színvonal, 2013. januárhoz képest. A háztartási energia, a tartós fogyasztási cikkek, a ruházkodási cikkek, valamint a jármű-üzemanyagok és az élelmiszerek ára csökkent, mialatt a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások drágultak.
Egy hónap alatt – 2013. decemberhez mérten – a fogyasztói árak átlagosan 0,3%-kal emelkedtek. Ezen belül az élelmiszerek 1,3%-kal drágultak, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség és gyümölcs 8%-os áremelkedésének a következménye. Szintén nőtt a csokoládé, kakaó (3,8%), a sajt (2,2%), a kávé (1,5%), az étolaj (1,3%), valamint a tej (1,0%) ára. Csökkent azonban a párizsi, kolbász és a péksütemények (1,1-1,1%) ára.
Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva, az élelmiszerek ára átlagosan 0,6%-kal nőtt. Drágultak továbbá a szeszes italok, dohányáruk (1,2%), a tartós fogyasztási cikkek (0,3%), valamint a szolgáltatások (0,2%).
Kisebb mértékű árcsökkenés következett be a háztartási energia (0,2%) és az egyéb cikkek, azaz a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, jármű-üzemanyagok, valamint kulturális cikkek esetében (0,3%). Ezen belül a jármű-üzemanyagok ára 1%-kal csökkent. A ruházkodási cikkekért átlagosan 2,8%-kal kellett kevesebbet fizetni.
Tizenkét hónap alatt, 2013. januárhoz képest az élelmiszerárak átlagosan 0,2%-kal csökkentek. Ezen belül csökkent a liszt (19,3%), a tojás (14%), az étolaj (13,5%), a cukor (12,3%), a péksütemények (4,8%) és a kenyér (3,1%) ára.
Drágult azonban egyebek között a sajt (9,6%) és a tej (7,0%). A legnagyobb mértékben, 10,5%-kal nőtt a szeszes italok, dohányáruk ára. Szintén áremelkedés következett be a szolgáltatások esetében (3,1%), ezen belül azonban a víz- és a csatornadíj átlagosan11, ahelyi tömegközlekedésé 6,5%-kal csökkent. Az egyéb cikkek körében szintén árcsökkenés történt (0,6%), ezen belül a jármű-üzemanyagok ára 3,1%-kal csökkent. A ruházkodási cikkekért 0,7, a tartós fogyasztási cikkekért 0,8%-kal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben (16,9%). Ezen belül az elektromos energiáért 19,9, a vezetékes gázért 19,3, a távfűtésért 14,0%-kal kellett kevesebbet fizetni 2013. januárhoz mérten.
Az EU 28 tagországában 2013. decemberben a fogyasztói árak (a harmonizált előzetes adatok szerint) átlagosan 1%-kal voltak magasabbak, mint 2012. decemberben. Görögországban és Cipruson csökkentek leginkább az árak (1,8% és 1,3%-kal), a legnagyobb drágulás (2%) Észtországban, Ausztriában és a Nagy-Britanniában következett be.
Varga Mihály: 2 százalék felett is lehet az idei gazdasági növekedés
(MTI. 13:50) Varga Mihály szerint akár 2 százalék felett is lehet az idei gazdasági növekedés, bár a kormány továbbra is konzervatívan számol, és egyelőre nem változtat az idei 2 százalékos növekedési prognózisán. A nemzetgazdasági miniszter szerint az infláció idén is alacsony marad, de deflációtól nem kell tartani.
A nemzetgazdasági miniszter pénteki sajtótájékoztatóján elmondta: egyes piaci elemzők jóval optimistábbak a kormánynál, és 2 százalék fölötti növekedést várnak, de miniszterként még nem látja okát annak, hogy a hivatalos, 2 százalékos kormánybecslésen változtassanak.
„A magyar gazdaság köszöni szépen jól van, minden mutatóban jobban teljesít mint korábban” – emelte ki a pénteken publikált GDP-adatot kommentálva Varga Mihály.
A ma közölt adat szerint 2013 negyedik negyedévében a magyar gazdaság növekedésének üteme tovább gyorsult, a KSH előzetes adatai szerint a bruttó hazai össztermék 2,7 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest.
„Hasonló dinamikus növekedésre 8 éve nem volt példa Magyarországon, az elmúlt év egészében 1,2 százalékkal növekedett a magyar gazdaság” – hangsúlyozta Varga Mihály. A GDP 0,6 százalékkal bővült az előző, harmadik negyedévhez mérten, a gazdasági növekedéshez mindhárom termelő ágazat, a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar egyaránt hozzájárult.
Varga elmondta: tavaly tavasszal 0,7 százalékos GDP-növekedéssel számolt a kormány, ősszel a költségvetés tervezésekor már 0,9 százalékra korrigálta 2013-i növekedési prognózisát a kabinet.
Az ipari termelés 5 százalék felett növekedett, amit támogatott a külső kereslet élénkülése, az autóipari kapacitások bővítése, és emelkedett a belső kereslet – mutatott rá a miniszter. Kiemelte: az építőipari termelés jóval 10 százalék feletti negyedik negyedéves bővülését a beruházások növekedése is segítette, a kormányzati fejlesztések és az uniós transzferek mellett a magánszféra beruházásai is érdemben támogatták a növekedést.
A múlt év végére a GDP-növekedésből a termelő ágazatok mellett az egyes szolgáltató ágazatok is kivették a részüket, így a kereskedelem, a vendéglátás, a szállítás is jól teljesített – mondta.
A miniszter jó hírnek nevezte, hogy a gazdasági növekedés szerkezete is kiegyensúlyozottabb lett, a külső konjunktúra mellett a belső kereslet is élénkült. A kiskereskedelmi forgalom 3 százalék körüli negyedik negyedévi bővülését erősíti, hogy a háztartások fogyasztása tovább élénkült, amit a rezsicsökkentés, a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók béremelése, a reáljövedelmek növekedése, a fogyasztói bizalom javulása is eredményezett. A gyed extra, a családi adókedvezmény kiterjesztése és a minimálbér emelése is növelik a rendelkezésre álló jövedelmet.
A külkereskedelmi áruforgalom rekordot döntött, a kivitel értéke továbbra is meghaladta a behozatalét, így 2013-ban a külkereskedelmi egyenleg rekordnagyságú, 7,3 milliárd euró többletet ért el, főként az ipar, és ezen belül is a járműgyártás kiemelkedő teljesítményének köszönhetően – jegyezte meg.
Hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedés fenntarthatóbb lett, mivel fokozatos gyorsulása mellett az ország külső egyensúlya a múlt negyedévekben javult. Mindemellett az államháztartás hiánya a GDP-hez mérten jóval 3 százalék alatt maradt 2013-ban és az idén is 3 százalék alatt lesz – emelte ki.
Varga Mihály megemlítette a munkaerő-piaci mutatók javulását is, emlékeztetett rá, hogy több mint 4 millió a foglalkoztatottak száma, 1992 óta ez a legmagasabb regisztrált érték, és a versenyszférában tavaly 30 ezer új munkahely jött létre.
A kilátások, a trendek kedvezőek a következő negyedévekre is, amit a külső konjunktúra várható élénkülése mellett az üzleti és fogyasztói várakozások, rendelésállományi adatok is alátámasztanak, az export továbbra is jól teljesít – mondta a nemzetgazdasági miniszter.
Kérdésekre válaszolva elmondta: az infláció a kormány várakozásai szerint az idén éves szinten 2,4 százalék lesz, továbbra is alacsony marad, de „nem kell tartanunk a deflációs veszélytől”.
A paksi erőmű-bővítéssel kapcsolatos pénzügyi megállapodásról elmondta: várhatóan szerdán kerül a kormány elé, a hitelszerződés szövegét az orosz és a magyar kormánynak is jóvá kell hagynia.
Arra a felvétésre, hogy az Európai Bíróság rövidesen ítéletet hoz a szabad pálinkafőzés miatt Magyarország ellen indult kötelezettségszegési eljárás ügyében, a miniszter azzal válaszolt, hogy „meg kell védeni ezt a vívmányt”.
MSZP: a GDP alapján nincs ok az örömre
(MTI, 14:08) Az MSZP szerint a Fidesz nagyot mond, és a kicsinek örül.Katona Tamás– aki mint egykori szocialista pénzügyminisztériumi államtitkár jegyzi közleményét – így reagált a többi közt a statisztikai hivatal pénteken közölt adataira, arra, hogy a bruttó hazai termék 2,7 százalékkal emelkedett 2013 negyedik negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig egy sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy akár 2 százalék felett is lehet az idei gazdasági növekedés.
Az MSZP-s politikus közleményében arra emlékeztetett: Matolcsy György 2010-ben még 7 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált 2013-ra, 2014-re.
„Az első Széll Kálmán megszorító csomag 2011-i bejelentésekor már csak 4–6 százalékos gazdasági növekedést jósoltaz Orbán–Matolcsy-kettős” – írta, hozzátéve: csütörtökön Kínában a miniszterelnök ismét 4 százalékos bővülést ígért, de már csak 2016-ra.
Szerinte a valóság ezzel szemben az, hogy a magyar gazdaság 2013 negyedik negyedévében is csak a 2011-i szinten tudott teljesíteni. A politikus ezt is a Fidesz-kormánytól független körülményeknek tulajdonítja: a jó időjárásnak, az uniós forrásból épült beruházásoknak és a baloldali kormányok által hazánkba hozott autógyáraknak.
Azt írta, az egész évet tekintve a magyar gazdaság 2013-i teljesítménye még a 2011-i adatoktól is elmarad: a valódi, adófizető munkahelyek száma például sokkal kevesebb, és a reálbérek sem érik el a 2011-i szintet.
Katona Tamásúgy véli: egyetlen gazdasági miniszter sem állhat ki „dicsekedni”, amíg 4,6 millióan élnek a létminimum alatt és csaknem félmillió gyermek éhezik.