Brutálisan emelkedett a mobil-előfizetés és otthoni internetszolgáltatás ára márciusban. Ott tartunk, hogy már nem az élelmiszerek áremelkedése miatt drágul az élet Magyarországon, hanem a szolgáltatók átárazásai miatt. A 3,6 százalékos márciusi infláció 72 százalékát a szolgáltatószektor produkálta; szakértők szerint ez a fajta infláció ragadósabb.
Mindhárom nagy (és mellettük a kicsik is!) távközlési szolgáltató drasztikus áremelkedést jelentett be sz év elején, és ez már az inflációs adatokban is visszaköszön. Az immár részben állami kézbe került Vodafone márciustól – ahogy a cég fogalmaz – 15,4 százalékos „díjkorrekciót” alkalmaz. A Yettel nem kertelt: 15,3 százalékos áremelésről döntött, és a Magyar Telekom sem maradt ki, kerek 15 százalékos inflációkövető díjemelést alkalmazott.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,6 százalékkal nőttek a tavaly márciusi árakhoz képest.
Februárhoz képest 0,8 százalékos volt a drágulás üteme, amit aggasztó jelnek neveztek az elemzők. „Összességében tehát továbbra is tetemes inflációs nyomás uralkodik a magyar gazdaságban, hiszen ahhoz, hogy fenntarthatóan elérhető legyen a háromszázalékos inflációs cél, az egyhavi inflációnak 0,2-0,3 százalék körül kellene alakulnia” – fogalmazott Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
Dinamikus árazás
Az elemző szerint februárban még azt lehetett mondani, hogy a 0,7 százalékos havi átárazódás (micsoda „szép” szó! – a szerk. megj.) kevésbé aggasztó, mivel annak jórésze olyan tételekből adódott össze, amelyek gyors átárazódásúak (például az üzemanyagok); a márciusi adatról ez már nem mondható el. A részletes adatok alapján ugyanis a 0,8 százalékos havi átárazásból 0,5 százalékpontért a maginflációs kosár részét is képező szolgáltatások felelősek.
Emellett az olyan nem maginflációs tételek, mint az üzemanyagok (0,1 százalékpont) és a háztartási energia (0,2 százalékpont) járult hozzá a magas havi inflációhoz. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ugyanakkor – az Index információja alapján – nem a szolgáltatók, például az internet-szolgáltatók vagy a távközlési ágazat képviselőit, hanem a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség vezetőit rendelte be, hogy magyarázatot adjanak az üzemanyagok drágulására.
Ma már ott tartunk, hogy az éves bázisú, 3,6 százalékos infláció 72 százalékát a szolgáltatószektor adja, vagyis „a fejlett és a régiós országokhoz hasonlóan immár ez a tétel okozza a legnagyobb fejfájást” a gazdaságpolitikai döntéshozóknak. Az elemző szerint annál is inkább, mert ez a fajta infláció ragadósabb, mint a maginflációs kosáron kívüli tételek árhatása. Áprilisban a havi átárazódás kissé gyengébb lesz az elmúlt három hónapban tapasztalt mutatónál. Ez elsősorban az élelmiszerek és ruházkodási cikkek szezonális árváltozásával hozható összefüggésbe. „Arra számítunk, hogy az üzemanyagok áremelkedése is megtorpan, elsősorban a kormányzat és a Mol között zajló tárgyalás hatására” – tette hozzá. Virovácz Péter szerint ezzel szemben a szolgáltatások áremelkedése folytatódhat.
Ennek hatására az éves bázisú fogyasztóiár-index a jelenlegi szint körül maradhat. Ezt követően azonban ismét emelkedésnek indulhat az inflációs mutató, vagyis a most kedvezőbbnek látszó inflációs kép fokozatosan romlani fog. Továbbra is kétkörös áremelkedés lehet. „Az első kör várhatóan májusban kezdődik, a második pedig októbertől. Ennek eredményeképpen a decemberi inflációs előrejelzésünk változatlanul az 5,5–6 százalékos tartományban mozog” – tette hozzá.
Balog-Béki Márta, az MBH szenior tőkepiaci elemzője kedvezőnek nevezte a 3,6 százalékos éves ráta alakulását. „Enyhülő inflációs nyomást jelez, hogy a maginfláció 5,1 százalékról 4,4-re mérséklődött” – tette hozzá. Szerinte a folyamatot segítette a bázishatás, tovább mérséklődött a jelentős súlyt képviselő élelmiszerek áremelkedése.
A dezinflációt támogatta az is, hogy az éves alapú forintgyengülés ellenére a tartós fogyasztási cikkek ára csökkenni tudott, visszafogottabb áremelkedési ütem volt tapasztalható az alkohol- és dohánytermékek és a ruházkodási cikkek esetében is, ugyanakkor lassítja, hogy a szolgáltatások esetében fennmaradt a tíz százalék körüli, de már csak egy számjegyű, 9,9 (?) százalékos drágulás márciusban.
A következő hónapokban már magasabb értékekkel számol az elemző, mert a szolgáltatók jórészénél továbbra is megfigyelhető – a vártnál magasabb – áremelkedés mérsékli az infláció csökkenésének folyamatát. (Márciusban 10,8 százalékkal drágult a telefon- és internet-szolgáltatás.) „Az átárazási döntések egy része a szezonális termékek esetében a nyári szezon kezdetére tolódhat” – tette hozzá. Úgy gondolja, hogy 4,1 százalék lehet az idei éves inflációs ráta (miközben az eddigi infláció miatt bekövetkezett drágulások maradnak! – a szerk. megj.)
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint márciusban 0,7 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára: ezen belül leginkább a cukoré (30,9 százalék), a csokoládéé és kakaóé (11,6), a sertéshúsé (9,1), valamint az alkoholmentes üdítőitaloké (7,5) nőtt. A termékcsoporton belül a liszt ára 20,3, a tojásé 19,7, a száraztésztáé 13,1, a sajté 13, a tejé 11, a kenyéré 10,5 százalékkal csökkent (csupán a fogyasztó nem érzékeli – a szerk. megj.).
A szolgáltatások ára 9,9 százalékkal nőtt, ezen belül a lakbér 14,1, az autópályadíj, a gépjármű-kölcsönzés, a parkolás 10,7, a járműjavítás és -karbantartás 10,5, a sport- és múzeumi belépők 8,7, az üdülési szolgáltatás 6,8 százalékkal drágább, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal olcsóbb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára 4,4, ezen belül a dohányáruké 4,7 százalékkal emelkedett. A mosó- és tisztítószerek ára 8,4, a gyógyszereké, gyógyáruké 6,8, a testápolási cikkeké 4,6 százalékkal növekedett.
A tartós fogyasztási cikkekért 1,8 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,3 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútoroké 6, a szobabútoroké 3, az új személygépkocsiké 2,5, a fűtő- és főzőberendezéseké 1,9 százalékkal nőtt. A jármű-üzemanyagok 2,3 százalékkal drágultak.
Itt a saját lista
A Szabad Európa 2021 szeptembere óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben.
A KSH a márciusi árakat közli, a Szabad Európa magyarországi szerkesztősége a saját listájával már az áprilisi árváltozásokat láttatja. A SZER által figyelt üzletben ebben a hónapban egyedül a tej, a tojás és a banán lett olcsóbb. A tej 449 forintról 389-re, a tízdarabos tojás 690-ről 650 forintra, egy kilogramm banán 699-ről 599 forintra csökkent.
Drágult ugyanakkor a burgonya és a paradicsom, és többet kellett fizetni a mosószerért, a vécépapírért és az olívaolajért is. A benzinért húsz forinttal többet, immár átlagosan 641 forintot kell fizetni.