Egyhelyben toporog, jottányit sem halad előre a Három Tenger Kezdeményezés (3SI). Miért? Erre keresi választ az amerikai CEPA (Center for European Policy Analysis) agytröszt írása. Borong azon, hogy a vasfüggöny lehullott, de az árnyéka olyannyira ott van, hogy fél Európa összeköttetései – értve ezen az utakat, vasutakat, légi és tengeri járatokat, illetve energia-összeköttetést – most tulajdonképpen rosszabb állapotban vannak, mint az ún. kommunista érában…

Nincs vagy hézagos sz összeköttetés a balti államoktól, az Adrián át a Fekete-tengerig. Például Gdańsktól Thesszalonikiig 52 óra alatt jut el az utas föl-leszállva, hol vonaton, hol buszon. Hamburgtól Nápolyig – a nagyjából azonos a távolságot is legalább 20 óra alatt meg lehet tenni – négy gyorsvonattal. A Három Tenger Kezdeményezést (angolul: 3 Seas Initiative, 3SI, vagy Trimarium, az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger között fekvő 12 ország, az Európai Unió tagállamainak közös fellépése – BABS/Baltic, Adriatic, Black Sea Initiative) 2015-ben szorgalmazta Lengyel- és Horvátország. Adódik a kérdés: azért nem jut előre, mert nincs szervezete, titkársága, jogi formulája és hivatalos büdzséje? Holott 13 ország a részese: Ausztria, Bulgária, Cseh-, Észt-, Görög-, Horvát-, Magyar-, Lengyel-, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia. Hazánkban működik ugyan „takaréklángon” egy irodája, de ez sem segít rajta. Olyan, mintha mindenkinek csak amolyan mostohagyereke lenne, a szülők-vezetők pedig képtelenek összehangoltan cselekedni.

Ám talán most végre valami mozgás látszik: Litvánia rövid idő alatt tető alá hozott egy üzleti és politikai konferenciát. A litván elnök 25 országot hívott meg rá, s Japán például máris partnerségi viszonyra szövetkezett. „Jövőre Lengyelország lesz a rotációs elnök, a fifikás Magyarország helyett” – bírál a CEPA/ Center for European Policy Analysis/Európai Politikai Elemző Központ kutatója. A magyar kormány ugyanis inkább kacsingat Kínára Szerbiával együtt, mint a Három Tenger Kezdeményezésre. Ellenben az EBRD, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és a Nordic Investment Bank (NIB/ Északi Beruházási Bank) az északi és balti országok nemzetközi pénzintézete, székhelye a finn főváros, Helsinki) is nyitott a kezdeményezésre és némi forrást igyekszik összerakni. Zelenszkij ukrán elnök is ellátogatott a vilniusi csúcsra. Sőt, sztárvendégnek számított annak ellenére, hogy egyik európai közösségnek sem a tagja. Ennek viszont tagja lesz. A háborús helyzet új lehetőséget teremt a Három Tenger Kezdeményezés tagjainak az együttműködésre, legyen az katonai, közlekedési, energetikai, az akár a háború utáni újjáépítési együttműködés. Az írás jelzi: a lengyel elnökséggel biztató lehetőség nyílik arra, hogy „az árva gyerek” végre otthonra leljen és talpra álljon.

A Mercedes Kecskeméten alkalmazni kezdte az Apollo robotját 20–25 kilós, dobozokba csomagolt alkatrészek cipelésére és gyártósorba helyezésére. Egyelőre egyszerű, ám nélkülözhetetlen teendőket végez.

A kecskeméti robotról látványos felvételsorozat jelent meg a Youtube-on és a FoxNews TV-ben is. Az Apptronik humanoid robotja – mint ahogy az a neve is mutatja – teljesen emberszabású. A Fox News meglehetősen borúlátó, azt kérdi, hogy valóban így kell megoldani a munkaerőhiányt?

Az orosz Novosztyi/Hírek portál feldolgozta Gulyás Gergely minapi kormányinfóját, amelyben bírálta a NATO-t az Ukrajnának küldendő 100 milliárd dolláros támogatás tervéről. Részletesen arról írt, hogy a kancellária miniszter attól fél, hogy a NATO Ukrajna oldalán akár gyakorlatilag is részt is vehet a háborúban a katonai kiképzéssel és nagy mennyiségű fegyverszállítással. Gulyás figyelmeztetett: ez a harmadik világháborúval fenyeget. Mindenesetre szerinte fél év alatt kiderül, milyen esélye van a béketárgyalásnak. Az orosz portál idézi Szijjártót is, aki az uniós politikusokat úgy általában képmutatónak nevezte, mert mást mondanak a háborúról, mint amit gondolnak – véli az orosz propaganda.

Az AFP francia hírügynökség és a Le Monde is közli az Euronews hír- és cikkügynökség megvételének magyar kormányzatig érő történetét, azt írván, hogy Orbán szövetségesei szervezték (meglehetősen bonyolult módon) az ügyletet. A vételárnak legalább a harmadát kormányzati forrásból, a Széchenyi Alapból fedezték, aminek kuratóriumi elnöke Varga Mihály pénzügyminiszter – erre vezetett a Direkt 36 és a portugál Expresso oknyomozásának eredménye. A lyoni székhelyű Alpac Capital tavaly szerezte meg az Euronews többségi részesedését. Az Alpac Capital főnöke pedig az a Pedro Vargas Davis, akinek apja, a volt portugál uniós képviselő, Mario David Orbán Viktor jó barátja, és akit a kormányfő a Magyar Érdemrend Középkeresztjével tüntetett ki még 2017-ben.

Az ügylet része egy befektetői tőkealap létrehozása is, amibe – az egykori Index hírportál szerint – az OTP és a MOL is beszállt, bár egyelőre mindkettő tagadja. Sajnos, az ügy annál sokkal bonyolultabb, hogy valamennyi részletét e sajtószemlében taglalhatnánk. Mindenesetre az újságírók megszerezték azt a dokumentumot, amely szerint „az Euronews balra hajlását ki kell egyensúlyozni”.