Szomorú hírrel kerültünk be ismét a nemzetközi médiába, a The Washington Posttól az Amerika Hangján át az Irish Examinerig, sokan írtak a Herceghalom közelében szombat délután történt tömeges balesetről: 41 jármű ütközött össze, 39 sérültet láttak el a mentők, egy halálos áldozata is lett a váratlan porvihar okozta szerencsétlenségnek. A mentésbe négy mentőhelikoptert is bevetettek.

A bolgár hírügynökség, a Novinite azon kesereg, hogy csak egy uniós ország van mögötte a demokrácia megítélése szempontjai alapján, a Freedom House amerikai jogvédő szervezet által megállapított rangsorban. Bulgária viszont legalább még a szabadságot élevező országok között helyezkedik el a 79. helyen. Csak Magyarországon rosszabb a helyzet az EU-s országok tekintetében – írja a cikk, ugyanis Magyarország a 66. helyre csúszott le. A szabadság helyzete 17 éve romlik – legalábbis a Freedom House napokban megjelent elemzése alapján, az oroszok Ukrajna elleni háborúja tovább rontotta az emberi jogok állapotát. Harmincnégy országban javult, 35-ben viszont romlott ez a mutató. A leglátványosabb fejlődést Kolumbia és Lesotho mutatta fel, utóbbiról megjegyezhető, hogy alkotmányos monarchiaként tartják számon, Magyarország államformája viszont köztársaság.

Egyedüli biztató számunkra ebben a jelentésben, hogy sokkal nagyobb szabadságot élveznek az emberek most, mint fél évszázaddal ezelőtt.

Meglehetősen szokatlan közleményt tett közzé a minap a Budapestre akkreditált amerikai nagykövet, aki gyakorlatilag felszólította Orbán Viktort, hogy most aztán már vessen véget az Oroszországgal kiépített, több mint egy évtizedes és egyre szorosabb kapcsolatnak és helyette keresse az együttműködést nyugati szövetségeseivel. Ekként összegzi a Bloomberg amerikai hírügynökség David Pressman közleményét (US Envoy Calls on Hungary’s Orban to Pivot from Russia ‘Now’ – Az amerikai követ felszólítja a magyar Orbánt, hogy „most” forduljon el Oroszországtól), ami feltehetően Orbánnak a kereskedelmi és iparkamarában elhangzott mondatára is épített, amikor úgy fogalmazott, hogy a magyar külpolitikának és gazdaságpolitikának el kell gondolkodni azon, milyen kapcsolatrendszert tud létrehozni és fenntartani Oroszországgal az Ukrajna elleni putyini invázió ismeretében.

Igaz, a Bloomberg közbeszúrja a „meghitt” jelzőt nem kis éllel, amikor Orbán Putyinhoz kötődő barátságát jellemzi.

A helyzetet értékelve az amerikai nagykövet azt írta, fontos fordulóponthoz érkezett Magyarország, amikor el kell döntenie, milyen utat választ a jövőben. Az üzenetet – nyomatékosítandó a tartalmát – az amerikai külügyminiszterrel, Antony Blinkennel való találkozóját követően adta közre. Az írás összegzi: a legutóbbi évtizedben Orbán a maga képére formált, de a putyini kormányzási stílust követve „illiberális demokráciát” épített ki, s ezzel tüske lett az Európai Unió és a NATO szemében is, mert még az Ukrajna elleni támadást követően is a Kreml érdekeit védte az ország nyugati szövetségeseivel szemben. Az amerikai kritikákat viszont Orbán és miniszterei, továbbá a vakbuzgó médiája is rendszerint a magyar belügyekbe való beavatkozásnak minősítik. A washingtoni találkozókon Blinken külügyminiszterrel és a Fehér Ház magas rangú tisztviselőivel „megvitatta a szövetségesi kapcsolatok legújabb fejleményeit, köztük magas rangú magyar tisztviselők egyedülállóan Amerika-ellenes retorikáját és a magyar kormány által ellenőrzött médiában elterjedt Amerika-ellenes retorikát”.

A The Washington Post Orbánnak – a nemzetközi diplomáciai kapcsolatokban szokatlanul meleg hangú – Trumphoz írt levelével kezdi azt a könyvismertetést, ami „Levelek Trumphoz” címmel április 25-én jelenik meg a könyvesboltokban.

A magyar kormányfő születésnapi üdvözlő levelet írt Trumpnak öt hónnappal a Fehér Házból történt távozása után. „Egy olyan világban, amelyben a haza fogalma fokozatosan elkopik, és a nemzetet ideológiák nyomják el, a túlélés garanciája az erőskezű és határozott karakterjegyekkel rendelkező vezető lehet csak… Meggyőződésem, hogy Ön épp akkor lett elnök, amikor kritikus pillanatokban a legnagyobb szükség volt Önre…S nagyon bízom abban, hogy lesz még lehetőségünk együttműködni közös jövőbeni céljaink megvalósításáért”.

Végül a Le Monde rövid híradása arról, hogy ma az Élysée Palotában munkavacsorán fogadja a francia elnök Orbán Viktort, akivel a március 23–24-i uniós csúcs részleteiről, a Ukrajnában dúló háborús helyzetről egyeztet. Emmanuel Macron közleménye szerint a jogállam magyarországi helyzetéről is tárgyalnak majd, miután a covid miatti felzárkózási segély, illetve a kohéziós alapok kétharmadát Brüsszel befagyasztotta a jogállami normasértések sorozata okán.