Megtorpant az idei áremelkedés, az első két negyedéves egy-egy százalékpontos elmozdulást követően. A harmadik negyedév az előzővel megegyező 84 százalékponton áll nominális értéken, reálértéken viszont a fogyasztói árindex hatására egy pontot esett (67 százalékpontra), ami az eddigi legalacsonyabb érték. Az országos panellakás-árindex visszaesett a múlt évvégi történelmi mélypontjára (79 pont), a téglalakás árindexe azonban töretlenül tartja magát 87 pont közelében. Reálértéken a panelek már 64 százalékpontos mélységben járnak, a téglaindex azonban ebben a megmérettetésben is igyekszik tartani magát (70 százalékpont).
A III. negyedévben megvásárolt panellakások átlagárait összehasonlítva, óriásiak a területi különbségek: a Dél-Dunántúlon az átlagos panellakás négyzetméterára 100 ezer, a nyugati országrészben 138 ezer forint. Kiemelkedik a négyzetméterenkénti 159 ezer Ft-os árával a közép-magyarországi régió, azon belül is Budapest, ahol az észak-budai kerületekben az átlagárak elérték a 237 ezret. A legolcsóbb fővárosi régió a dél-pesti, ott 157 ezer Ft/m2 volt az átlagár.
A téglaépítésű lakások esetében az országos mélypontot Észak-Magyarország mutatja, ahol az ilyen ingatlanok csupán 119 ezer forint négyzetméteráron cseréltek gazdát a III. negyedévben. Közép-Magyarországot leszámítva (a maga 240 ezres átlagával) az ország többi térsége viszonylag homogén képet mutat, az átlagos árak 170 000 Ft körül alakultak. Budapesten a panelekhez hasonlóan a téglalakások is az észak-budai régióban értek a legtöbbet, ott 320 ezerért adtákj négyzetméterét. A dél-pesti oldal az ellenpólus, ahol 216 ezer Ft volt az átlag, amely még így is magasabb, mint bármelyik más régióban.
Bár a paneleknél szokásos a kis mértékű (10 százaléknál csekélyebb) árváltozás az eredetileg elképzelt és a végül megvalósult ár között, az idei III. negyedévben több régió is meghaladta ezt az értéket (Észak-Alföldön és a Közép-Dunántúlon pl. 13% volt). A leglátványosabb teljes árváltozást mindig a családi házak eladóinak kell elszenvedniük. Az idei III. negyedévben köztük is az észak-magyarországi eladóknak kellett a legnagyobb kompromisszumokat kötniük, hiszen a 13%-os árcsökkentést követően a vevők további 10%-ot alkudtak.
Budapesten tovább nőtt a nagyobb ingatlanba költözés okán eladók aránya. Egy hónapja 42%-kal vezették a csoportot, most 54%-kal végeztek az élen. Nemcsak az arányuk nőtt, de az átlagos eladási ár is, amely szeptemberben 12,7 millió volt, egy augusztusban mégg 11,4 millió. Vidéken is nőtt a nagyobba vágyó ingatlaneladók tábora: 32-ről 38%-ra; ők átlagosan 9 millió fölött váltak meg lakásuktól. Ugyanígy nőtt kisebbe költözők aránya is (12-ről 19%-ra) egy hónap alatt, augusztusban még 18 millió Ft-os átlagon adták el ingatlanjaikat, szeptemberben pedig 20 millió fölötti átlagon.
Budán a duplájára nőtt a drágább, 25-30 millió Ft közötti ingatlant vásárlók aránya a harmadik negyedévben az év első feléhez képest, igaz, így is csak az összes tranzakció 8%-át adják. Pesten ugyanezen időszakok összehasonlításában látható, hogy csökkent a 60 négyzetméteresnél kisebb lakások forgalma, és nőtt a 60-80 négyzetméter közöttieké (17-ről 21%-ra), de a 80-100 közöttieké is egy csekély mértékben. Vidéken két négyzetméter árkategórián belül történt átcsoportosulás (miközben továbbra is a 100-150 ezer Ft/m2 kategória a legmasszívabb 43%-kal ). Pest megyében az első félévben még a tranzakciók harmadát adó 10-15 milliós ingatlankategória a III. negyedévre a felére esett vissza, így az összes többi ársávban emelkedés volt tapasztalható.
