A kialakulóban lévő „innovációs bizonytalanság” – vagyis a jelenlegi üzleti környezet változó lendülete miatti nyugtalanság és a legjobb úttal kapcsolatos bizonytalanság – arra készteti a vezetőket, hogy más módszerekkel próbáljanak meg növekedést elérni. Sokan közülük úgy alkalmazkodnak az új kihívásokhoz, hogy időnként meglepetésszerű lehetőségeket keresnek az újításra.
„Az újítóknak rugalmasnak kell lenniük, máskülönben a lemaradás fenyeget” – jelentette ki Beth Comstock, a GE marketing-igazgatója és alelnöke. „A változás mára állandósult, és a vezetők erre úgy reagálnak, hogy nagy téteket tesznek a kevésbé szokványos innovációs módszerekre, így próbálva meg növekedést produkálni. A GE-nél például az eddigiektől eltérő piacokat, partneri struktúrákat és üzleti modelleket keresünk azért, hogy olyan új módszereket tárjunk fel, amelyekkel az eddiginél jobban szolgálhatjuk ki ügyfeleinket és leküzdhetjük a világ legnagyobb kihívásait.”
Az innovációs barométert a GE megbízásából a StrategyOne független közvélemény-kutató és tanácsadó cég készítette. A felmérés azt vizsgálja, miként vélekednek az üzleti vezetők világszerte az innováció mozgatórugóiról és akadályairól, és hogyan hatnak e vélemények a stratégiára. Az idei felmérést a GE 25 ország több mint 3000 vállalati felsővezetőjére terjesztette ki; valamennyi közvetlenül részt vesz cége innovációs stratégiájának kialakításában és a döntéshozatalban.
A protekcionista politikák veszélye
Számos vezető bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy mi lenne a legjobb reakció az üzleti környezet változásaira. A vállalkozásukra és a belföldi gazdaságra leselkedő vélt veszély csökkentésére törekedve, sokan a protekcionista irányvonalra voksolnak: a vezetők 71 százaléka úgy nyilatkozott, hogy országa kormányának a belföldi innováció támogatását kellene előnyben részesítenie az importált innovációval szemben, és ugyanennyien úgy vélekedtek, hogy a kormánynak még jobban meg kellene nyitnia a piacokat, és támogatnia kellene az importált innovációt és beruházást. Paradox módon a két ellentétes vélemény között 53 százalékos átfedés volt.
- A vezetők Mexikóban (80 százalék), Indiában (56 százalék) és Brazíliában (50 százalék) támogatták a legnagyobb arányban mind a nyílt, mind a zárt piaci politikákat, mint az innováció erősítésének eszközét.
„A pénzügyi világválság óta egyfolytában amiatt aggódunk, hogy a gazdaság változékonysága gyengíteni fogja a szabad és nyílt nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos egyetértést. A felmérés azt sugallja, hogy időnként még az üzleti vezetők is csak nehezen tudnak ellenállni a protekcionizmus szirénénekének” – mondta Karan Bhatia, a GE kormánykapcsolatokért és politikáért felelős alelnöke és vezető jogtanácsosa.
A termékinnováción túl
Az innováció és a termék-megújítás hagyományosan a vállalkozások növekedésének legfőbb hajtóereje volt; újabban egyre nagyobb teret kap az üzletimodell-innováció, mint a siker felé vezető egyik lehetséges út. Egy új modell kitalálása kevésbé kockázatos és erőforrás-igényes út lehet a vállalkozás számára az ügyfelek jobb megismerése és elérése felé a hagyományos módszerekkel, például az új termékek fejlesztésével szemben.
- A válaszadók ötvenkét százaléka úgy vélekedett, hogy az új üzleti modellek kidolgozása járulhat hozzá a leginkább a vállalkozás teljesítményének növeléséhez a jövőben; ez hatpontos növekedés ahhoz mérten, milyen szerepet kapott mostanáig az innovációs kínálatban.
- Világméretekben a vezetők a magánbefektetések szűküléséről számolnak be, Németországban és az Egyesült Királyságban viszont növekedést tapasztalhattak a megfigyelők.
Az együttműködés mint versenyelőny
A vállalkozások együttműködése egyre nagyobb teret nyer a versenytársak legyőzésében és a bevételteremtésben, főként a feltörekvő piacokon. Annak ellenére azonban, hogy a partnertársulások hatékonyságát az egész világon elismerik, a szellemi tulajdon nem kellően hatékony védelme, a bizalomhiány és a tehetségek „lehalászása” akadályozza a cselekvést.
- A válaszadók 87 százaléka biztos abban, hogy cégük sikeresebb lehetne, ha partnertársulásban együttműködve folytatna innovációt, 68 százalék pedig már fejlesztett, illetve továbbfejlesztett terméket partnertársulás formájában. A partnertársulások területén Német-, Svédország, Kína, Brazília rendelkezik a legnagyobb tapasztalattal.
- A más cégekkel együttműködés fő oka egyebek között az új technológiákhoz és piacokhoz (79–79 százalék) hozzáférés; átlagosan 64 százalék számára visszatartó erőt a titoktartás vagy a szellemi tulajdon védelmének hiánya, ezt követte 47 százalékkal a bizalomhiány és 45 százalékkal a tehetségek lehalászásától való félelem.
A kormányok mint az innovációs környezet sáfárjai
A világ üzleti vezetői aggódnak az innovációt érintő politikai környezet miatt, és arra szólítják fel a politikai döntéshozókat, hogy dolgozzanak ki a mostaninál stabilabb, támogatóbb politikai keretprogramokat a még eredményesebb piaci és határokon átívelő innovációs tevékenység elősegítésére. A vezetők az üzleti érdekek – tehetség, tudás és szellemi tulajdon – védelmét, valamint a politikai akadályok (bürokrácia, túlszabályozás) megszüntetését tartják a virágzó innováció kulcsának.
- A felmérésben részt vett országok többségében a vállalkozások az eddiginél negatívabban értékelik saját országuk politikai környezetét; különösen igaz ez Svédországra, Izraelre, Szaúd-Arábiára és Kanadára. Indiában viszont látványos javulás tapasztalható (9 pont).
- Arra a kérdésre, hogy a kormányoknak mely területekre kellene a leginkább figyelniük az innováció támogatásához, minden második az oktatást, kis híján ugyanennyi a bürokrácia csökkentését, 41 százalék pedig az üzleti titok védelmét jelölte meg a legfontosabb területként – különösen Mexikóban és Brazíliában.
A megfelelő tehetség a megfelelő helyen
A vállalkozások számára prioritás az oktatási rendszer és az üzleti igények példás összehangolása; ezt 81 százalék említette. Ebben a tekintetben Dél-Korea figyelemreméltó kivétel, ott ugyanis csak 47 százalék tartotta ezt üzleti prioritásnak.
- Az előző évihez képest 6 pontos csökkenést mutatva, a válaszadók ötvenöt százaléka gondolja úgy, hogy az egyetemek és iskolák erős oktatási modellt kínálnak a holnap újító szándékú, eltökéltségű vezetői számára.
- Negyvenegy százalék úgy vélekedett, hogy a külföldi tehetségekhez a hozzáférés egyre nehezebbé válik, ami negatívan hat a vállalkozás innovációs képességére.
A GE Globális Innovációs Barométere
A felmérést a GE megbízásából a StrategyOne 2012. október 22–december 5. között végezte; 25 ország 3100 vállalati felsővezetőjének véleményét kérték telefonon. A válaszadók mindegyike legalább alelnöki beosztásban dolgozik, és közvetlenül részt vesz cége innovációs tevékenységében. A felmérésben Ausztrália, Brazília, Dél-Afrika, Dél-Korea, az Egyesült Arab Emirátusok, az Egyesült Királyság, Hollandia, India, Izrael, Írország, Japán, Kanada, Kína, Lengyelország, Malajzia, Mexikó, Németország, Nigéria, Oroszország, Svédország, Szaúd-Arábia, Szingapúr, Törökország, az USA és Vietnam vett részt.