(Gaál Péter / Újnépszabadság) Mire jó az iskolaőrség? Politikai haszna kevés. Egyéb haszna persze még kevesebb, kára annál több. (Nyitó kép: iskolai erőszak; foto: picture alliance)
Nem fogom részletezni, mert van most más dolgom, csak ez kikívánkozik. Nem is nagyon foglalkoztam vele eddig, ezután sem fogok, mert minek. Szépen összecseng a büntethetőségi korhatár leszállításával, bár szerintem a legjobb lenne befejezni a félmunkát: legyenek a csecsemők is büntethetők. Annyi kárt okozhatnak. Például erőszakosak. A csecsemő: igazán csak ő erőszakos. Bömböl, bekakil, addig bömböl, ameddig a kívánsága nem teljesül.
Miben különbözik a kormánytól? Pardon, nem ezt akartam írni, dehogy. Miben különbözik a miniszterelnöktől? Francba, ezt se akartam írni. Miben különbözik bárki mástól? Kivétel a kormány és a miniszterelnök, persze. Ezek a galamblelkű, csendes lények hogyan is juthattak az eszembe? Talán ők nem kakilnak be.
Őrség vagy rendőrség, édes teljesen mindegy. Rend lesz az őrség által. Csend lesz az őrség által. Dehogy lesz persze rend meg csen. Valami más biztosan lesz. Vagyis nem lesz: családi pótlék.
És akkor meg is van a dolog kulcsa. Nem bízhatjuk ezt a vajszívű tanárokra, akik még magukat sem tudják megvédeni az agresszív lurkóktól. Félre ne értsen senki: agresszív lurkók igenis vannak. De csak próbálná a tanár meglegyinteni őket! Ezért nem is próbálja, még akkor sem, ha őt támadják meg. Az iskola(rend/csend)őrség a rendőrség kötelékébe tartozó alkalmazottaival természetesen más.
Hiszen az iskolarendőr hordhat magánál fegyelmező eszközöket, csak fegyvert nem. A gumibot természetesen más. A könnygáz, paprikaspray is más, a tonfa is, a bilincs is. Vissza fogják ezek még sírni a körmöst és a vonalzót, de még a nádpálcát is.
A hivatalos személy, nevezzük nyugodtan rendőrnek, hiszen aki a rendőrség állományába tartozik és rendészeti feladatot lát el, az rendőr, tehát a rendőr azonban nemcsak kényszerít, ver és letartóztat, hanem mindenekfelett adminisztrál. Ezt az ő esetében jelentésnek hívják, illetve feljelentésnek. Ez utóbbiból lesz az eljárás, az eljárásból az elmarasztalás, és akkor ugrik a családi pótlék.
Mit jelent ez a galamblelkű miniszterelnök és mamelukjai számára? Pénzt. Megtakarított pénzt. Mit jelent ez az ifjú gazemberek családjai számára, ezáltal az ifjú gazemberek számára is? Mert ezek a családok bizony általában nem a Pasa-parkbéli és budai várbéli családok anyagi helyzetében élnek. A családfőt nem Ibizán vagy egy horvátországi jachton sanszos megtalálni, hanem jobb esetben valamilyen kulimelóhelyen, rosszabb esetben a kocsmában, még rosszabb esetben a sitten. Most majd jöhet a családegyesítés. Ezek a gyerekek nem véletlenül lettek erőszakosak. Ha pedig megvonják a családjuktól azt a keveset is, amivel eddig kiegészíthették a jövedelmüket, bárhonnan származzon is, nem az történik, hogy a családfő kevesebbet jár kocsmába, hanem az, hogy az egész társaság még erőszakosabb lesz. Az esetleges javítóintézet, állami gondozás, fiatalkorúak börtöne tovább egyengeti az utat… az alvilágba.
Persze az alvilág nálunk nem a vég, csak az érvényesülés egyik lehetősége. Nem könnyű lehetősége, de lehetősége. Székházostrom, népszavazás megakadályozása, városligeti rendfenntartás, mind megannyi kiugrási lehetőség. Ami eddig rossz volt, onnantól jó. Lehet nyolcszázzal, bedrogozva balesetet okozni, lehet egészségügyi veszélyhelyzetben tömegével szorosan összetapadva cigányozni, lehet bármit.
Még olajat szőkíteni is lehet, bár az már kiment a divatból. Igaz, akkor már nem egyszerű maffiózó lesz az ember , hanem…