Az Európai Bizottság ma bejelentette, kik nyerték az Európáról szóló ismeretek terjesztéséért 2017-ben első ízben meghirdetett pályázatot. A megmérettetésen összesen 279 pályázó indult, közülük 22-en nyerték el a győzteseknek járó Altiero Spinelli-díjat, melyet az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek közvetítéséért ítélt oda nekik a független szakértőkből álló értékelő bizottság.
A 22 díjazott közül hatan az 50 ezer eurós pénzjutalommal járó első helyezést, hatan második helyezést (30 000 euró), tízen pedig harmadik helyezést (17 000 euró) értek el. Magyarország az első és a harmadik helyezettek között is képviselteti magát: az egyik legolvasottabb magyar hírportálon megjelenő EUrologus blog – Balázs Márton – első díjat, Berki Gabriella a betegek EU-n belüli szabad mozgásának témájában írt könyvével, előadásaival, kurzusaival és konferencia-előadásaival harmadik díjat nyert. A díjakat június 20-án adják át Brüsszelben
Az első helyezett pályázatok részletes ismertetése
Digitális egységes piac: az adatok hozzáférhetőségének és az egészségügyi adatok megosztásának javítása
Az Európai Bizottság ma intézkedéseket terjesztett elő avégett, hogy az Európai Unióban javuljon az adatok hozzáférhetősége. A ma felvázolt intézkedések a nem személyes adatok digitális egységes piacon való szabad áramlását ösztönző korábbi kezdeményezésekre építenek.
Az európai adatgazdaság értéke 2016-ban 300 milliárd euró volt. Megfelelő jogalkotási és szakpolitikai intézkedések bevezetésével ez az érték 2020-ra akár 739 milliárd euróra is emelkedhet, ami az uniós GDP 4%-ának felel meg.
Az adathalmazok elemzésén alapuló innováció kulcsfontosságú a piac növekedéséhez, a munkahelyteremtéshez (különösen a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások esetében) és az új technológiák kifejlesztéséhez. A ma előterjesztett javaslatok az általános adatvédelmi rendeletre épülnek, amelyet már május 25-től kell alkalmazni. A javaslatok a következő célokat szolgálják:
- a közszféra adatainak jobb hozzáférhetősége és újra-felhasználhatósága;
- tudományos adatok szabadabb megosztása;
- magánszektorbeli adatmegosztás a vállalkozások között, valamint a vállalkozások és a kormányzat között;
- polgárok egészségügyi adatainak védelme és ezzel párhuzamosan az európai együttműködés előmozdítása – a cél többek között az, hogy a polgárok hozzáférjenek egészségügyi adataihoz, könnyebben kezelhessék és határokon átívelő jelleggel is megoszthassák azokat, és személyre szabottabb diagnosztikai lehetőségeket és kezeléseket vehessenek igénybe, valamint hogy a hatóságok hatékonyabban használhassák fel az adatokat a kutatás, a megelőzés és az egészségügyi reformok céljára.
Az adatalapú gazdaság kiépítése: kérdések és válaszok
Az egészségügy digitális átalakítása: kérdések és válaszok
Tájékoztató az adatalapú gazdaság kiépítéséről
Mesterséges intelligencia: európai megközelítés a beruházásösztönzésért és etikai iránymutatások kidolgozásáért
A mesterséges intelligencia egyike a 21. század stratégiai szempontból legfontosabb technológiáinak. Ezért ma az Európai Bizottság számos intézkedést terjesztett elő abból a célból, hogy a mesterséges intelligenciát az európai polgárok szolgálatába állítsa, és javítsa Európa versenyképességét ezen a területen.
Európa már most is világszínvonalú kutatókkal, laboratóriumokkal és vállalkozásokkal büszkélkedhet a mesterséges intelligencia területén, a kiélezett nemzetközi verseny miatt azonban határozott uniós fellépésre van szükség ahhoz, hogy a fejlesztés élvonalához tartozzék. A Bizottság ezért ma három pilléren alapuló megközelítést vázolt fel az állami és magánberuházások növelése, a társadalmi-gazdasági változásokra való felkészülés, valamint megfelelő etikai és jogi keretrendszer kialakítása végett.
1. Pénzügyi támogatás, valamint a mesterséges intelligencia köz- és magánszféra általi alkalmazásának ösztönzése: 2020 végéig az EU-nak (a köz- és magánszféra egészében) legalább 20 ezer millió euróval kell növelnie a mesterséges intelligencia fejlesztését szolgáló kutatási és innovációs beruházásokat. Ennek támogatásához a Bizottság 1500 millió euróra fogja növelni beruházásait a 2018–20 között a Horizont 2020 program részeként. Mindez várhatóan további 2500 millió euró értékű beruházást fog mobilizálni a már létrejött köz-magán társulások révén. Ezenfelül az Európai Stratégiai Beruházási Alap további (a tervek szerint 2020-ig több mint 500 millió euró összegű) vállalati beruházásokat fog támogatni a mesterséges intelligencia területén.
2. Felkészülés a mesterséges intelligencia alkalmazása nyomán bekövetkező társadalmi-gazdasági változásokra: A mesterséges intelligencia megjelenésével számos új munkakör jön létre, egyesek eltűnnek, a legtöbb pedig átalakul. Ezért a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy korszerűsítsék oktatási és képzési rendszereiket, és támogassák a munkaerő-piaci átmenetet. A Bizottság támogatni fogja üzleti-oktatási partnerségek létrejöttét, hogy Európába vonzza és itt is tartsa a mesterséges intelligenciával foglalkozó tehetséges szakembereket. Ezen felül képzési programokat fog életbe léptetni, és támogatni fogja a készség- és kompetenciafejlesztést.
3. Megfelelő etikai és jogi keret kialakítása: A mesterséges intelligencia új etikai és jogi kérdéseket vet fel a felelősséggel és a döntéshozatal esetleges elfogultságával kapcsolatban. A Bizottság ezért 2018 végéig etikai iránymutatásokat terjeszt majd elő a mesterséges intelligencia fejlesztésére és felhasználására vonatkozóan. A Bizottság iránymutatást is ki fog dolgozni a termékfelelősségről szóló irányelv értelmezéséről, hogy a hibás termékek tekintetében jogi egyértelműséget biztosítson a fogyasztók és a gyártók számára.
A Bizottság és a tagállamok együttműködnek azért, hogy év végére összehangolt tervet dolgozzanak ki a mesterséges intelligenciára vonatkozóan.
Tájékoztató a mesterséges intelligenciáról
Az Európai Bizottság mesterséges intelligenciáról szóló webhelye