A Visztula fölé magasodik Tyniec apátsága, pompás panorámával. A 11. században alapították a bencések, akik ma is a rend szabályai szerint élnek, de szívesen látnak vendégeket. Évente száz esküvőt is rendeznek a szép környezetre és történelmi légkörre vágyó pároknak.
Az évszázadok alatt minden kor építészete, a román, a gótikus és a barokk is beépült a hatalmas, várnak is beillő apátságba, amelynek múzeumában a régi idők ereklyéit és a lengyel történelmet is meg lehet ismerni. Akik hosszabban szeretnének itt időzni, kényelmes szobákat találnak a vendégházban. És pazar ételeket az éttermében. Meg lehet ismerni például a lengyel konyhában, kivált őszi napokon, gyakran megtalálható gombákat. Savanyítva, sütve vagy tejszínes szósszal.
De ha valaki a szlovák határ felől érkezik autóval, út közben megállhat Jablonka községben, ahol szerdánként az egész község egy nagy vásárrá változik. Ide járnak a szlovákok a túloldalról, hogy beszerezzenek mindent, amire szükségük van. Káposztát, krumplit, szőnyeget, kosarat, meg ki tudja, mi mindent. Jóval olcsóbban lehet itt vásárolni zlotyért, mint a határ másik oldalán euróért. Lengyelország egyébként a forintárakhoz szokott turistáknak is viszonylag olcsónak számít.
Alsó-Szilézia Lengyelország dél-nyugati részén, majdnem 20 ezer négyzetkilométeren terül el, hegyláncok és medencék váltakoznak, folyókkal és sebes vizű hegyi patakokkal. Aki erre jár, gyakran találkozhat régi fatemplomokkal, és olyan térségekkel, építményekkel, amelyek ma már az UNESCO világörökségének részei.
Az Odera partján épült Alsó-Szilézia legfontosabb városa, Wrocław, amely Lengyelország negyedik legnagyobb települése, mintegy 630 ezer lakossal és 135 ezer diákkal. És rengeteg építészeti értékkel. Budapesttől 740 kilométerre van gépkocsival. Három év múlva, 2016-ban „Európa kulturális fővárosa” lesz, s ennek előkészületeit már most is látni. Nagyon gazdag a kulturális élet, fesztiválok, kiállítások sokasága zajlik az év minden időszakában.
A város különlegessége a 12 szigete, 112 hídja, és számtalan történelmi műemléke; a többség mára visszanyerte régi fényét. Varázsos hangulatú a főtér, ahol éjjel-nappal lehet virágot kapni. Nehogy már azon múljék egy pár boldogsága, hogy a férfiember nem talált nyitva virágüzletet. Elképesztően szépek és frissek az ottani virágok.
Fura teremtményekkel is lehet találkozni lépten-nyomon. Kis törpékkel, amelyek kezdetben csak azért érdekesek, mert kedves bronzszobrocskák, apró emberkék, akik emberi dolgokat művelnek. Falat vakolnak, bicikliznek, kártyáznak, és még dutyiban is ülnek a régi börtön vasrácsa mögött. Ezek a kis lények még érdekesebbé válnak, ha az ember megtudja, hogy a nyolcvanas évek végének társadalmi bonyodalmai között született a törpeötlet. Amikor az egyik ellenzéki csoport tagjai sárga sapkát, sálat viseltek, s ezzel törpékhez hasonlítottak. Innen jött a gondolat, hogy amikor felelősségre akarták őket vonni, mert megszegték a gyülekezési tilalmat, azzal érveltek: a tilalom az emberekre vonatkozik, de ők törpék. Így lassan a város jelképévé váltak, s ma már 250 törpe szobra van mindenfelé, s mindnek saját neve van, amit a városlakók találnak ki nekik.
Ez a derű érződik a város hangulatán. Pedig nem volt egyszerű a történelme. A 10. századtól a 21. századig sokan meghódították. Tartozott Csehországhoz, Lengyelországhoz, a Habsburg Birodalomhoz, Poroszországhoz, a Német Birodalomhoz, s a második világháború végé óta ismét Lengyelország része. Egy időben magyar királya, vagyis királynője is volt, Szent Hedvig személyében, akinek Jagello Ulászlóval kötött házasságát a város katedrálisában egy ólomüveg ablakon is megörökítették. A katedrálist kétszáz évig építették, de a II. világháború alatt súlyosan megsérült. Öt év alatt építették újjá. Mai állapota 70 százalékban rekonstrukció, belső terének szobrait, képeit, tárgyait más templomokból hozták.
Wrocławban rendkívüli becsben tartották a tudományt. Az egyetem, amelyet I. Leopold alapított, inkább hasonlít egy barokk katedrálisra, mint egy alma máterre. A közeli Ossolineum könyvtárban pedig különleges kéziratokat őriznek, Chopintől, Kopernikusztól, még Rembrandtól is.
A város és az ország történelmének nagy drámája volt a második világháború, amikor szinte teljesen kiirtották a zsidó lakosságát. A 19. században épült zsinagógát a kilencvenes években újították fel, s mostanában a környékére is visszatért az élet. Népszerű kávézó van a szomszédságában, ahol régi idők családi fényképei, bútorai, csipketerítői mellett lehet megpihenni séta közben.
A történelmi múltat idézi az a hatalmas körkép, amely külön épületben mutatja be az 1794-i racławicei csatát. Akkor Kościuszko Tádé vezetésével a lengyelek megverték az oroszok által küldött hadsereget, ezután Varsóban is kitört felkelés.
Különleges épület, s az UNESCO világörökség része, a Hala Stulecia, a száz éve épült körcsarnok, amelyben éppen most zajlott a súlyemelő világbajnokság. Ezt a Napóleonnal vívott lipcsei „népek csatája” emlékére építették különleges mérnöki teljesítménnyel.
Előtte egy mesterséges tavacskán esténként zenés, színes szökőkutakat nézegethetnek a kirándulók, ha már éppen lemenőben a nap, és kijöttek a közeli japánkertből.
Wrocławtól nem messze van Topacz vára. A 14. században épült, s ma turisztikai központ, szállodával, 50 hektáros parkkal, és régi autók múzeumával.
Kłodzko is közeli kisváros. Dombján Nagy Frigyes épített erődítményt. A belvárosban pedig a gyakran árvizet okozó Nysa folyó felett ível át a prágai Károly-hídra emlékeztető 14. századból való híd. A helybéliek tojáshídnak is nevezik, mert építésénél savanyú tejet és tojást használtak kötőanyagként, amelyhez a környékbeli falvakból gyűjtötték össze a tojást. Az egyik falu nagy igyekezetében kemény tojást küldött az építőknek.
Ezen a tájon egymást érik a gyógyfürdők. A legrégebbi, amelynek nyomai az 1241-i tatárjárásig vezethetők vissza, Lądek-Zdrój. Az idevezető út az Aranyhegy mellett kanyarog, ahol az 1960-as évekig bányásztak aranyat. Fénykorában évente 60 kilónyit.
Az itteni gyógyvíz emésztőszervi és mozgásszervi betegségeket enyhít. Az ország egyetlen fedett hídja, a 19. századból, erre található.
Kudowa-Zdrój a 15. század óta fürdőhely. Errefelé is szép hegyláncok között visz az út, amelyen érdemes megállni egy kicsit, sétálni, és megnézni a különös formájú sziklákat, amelyek között az egyik a Herkules-szikla. Ezeknek a hegyeknek a helyén kilencmillió éve tenger volt, és annak nyomain keletkeztek a homokkő dombok és különös formájú sziklák. A Brandenburgi Kapuhoz is innen szállították a köveket.
Wambierzyce barokk bazilikájáról híres, és a közeli papírgyárról és múzeumról. Duszniki-Zdrój papírgyára még ma is működik – a 16. század óta. A régi technológiát és eszközöket, meg az így készült finom papírokat is meg lehet ismerni a múzeumban.
Ez a fürdőhely is nagy múltú. Itt kezeltette magát Chopin, aki 16 évesen, egy ifjú leányzó iránti vonzalmától vezetve, ezen a helyen adta élete első hivatalos koncertjét, hogy a bevétellel támogathassa a leány családját. Azon a helyen, ahol játszott, máig gyakran tartanak hangversenyeket. Maga a gyógyvíz felső légúti betegségek és női bajok kezelésére szolgál. Az üdülőhelyet itt is, mint a többi hasonló helyen, tágas park veszi körül, hogy a betegek a szép környezettől és a sétáktól is gyógyulhassanak.
