Fizessenek büntetővámot az orosz olajat vásárlók – kiszáradhat a Fertő

Az NTV német hírtelevízió Orbánnak az uniós, illetve tágabb értelemben, a nyugati szövetségesek közötti elszigetelődéséről ír, amit már maga a magyar kormányfő is érzékel, legalábbis legutóbbi EU- és NATO-csúcson, illetve az annak értékeléséről elhangzott mondatai alapján erre lehet következtetni.

A NATO és az Európai Unió tagállamai között alapvetően egyetértés van abban, hogyan kell kezelni az oroszok agresszióját Ukrajnában, csak Magyarország lóg ki a sorból, fogalmaz a német tévé tudósítása. Mindenki az ukránok oldalán van, mert az ember általában a megtámadott oldalán áll – idézik Orbánt, amint értékelte a helyzetet a magyar állami rádióban. Ezzel együtt – jegyzi meg az NTV, Orbán álláspontja Ukrajnát illetően nem változott. Azaz: azonnali tárgyalásokra és tűzszünetre van szükség. Ezt egyelőre senki sem követeli Orbánon kívül a NATO-ban és az EU-ban sem. Orbán szerint a háború sokkal gyorsabban közeledik Magyarországhoz, mint amire a magyar állami rádió hallgatóinak nagy része gondol. Az NTV-tudósítás kitér arra, hogy egyelőre 1000 km-re van a magyar határtól a háborús zóna. Orbán továbbra is jó kapcsolatot tart fenn a Kreml urával, és eleinte csak félszívvel ítélte el az Ukrajna elleni orosz inváziót. Majd szankciós vétójával és az orosz olajembargóval szembeni bojkottjával megint csak azt jelezte, viszonya Putyinhoz változatlan.

A kereszténydemokrata pártok történelmét hasonlította össze az 1945-től napjainkig tartó időszakban, és leginkább azok vonzalmát az autokráciához. Ezen a sötét oldalon kiemelkedik az Osztrák Néppárt és az Orbán-féle illiberalizmus – olvasható a Süddeutsche Zeitung hasábjain Fabio Wolkenstein legújabb kutatásait összegző könyvéről Rudolph Walter kritikus írása. És ez már azért is fölöttébb érdekes, mert a jogállam és a demokrácia megteremtésében élen jártak a kereszténydemokrata pártok. A kép sötétedni kezdett a spanyol Franco és a portugál Salazar diktátorok színrelépésével.

A 2. negatív fordulat 2004-ben kezdődött a féldemokrata államok uniós felvételével, s jutott el oda, hogy 2020-ban Orbán már rendeleti kormányzást vezetett be. Az Európai Néppárt pedig tétovázott, hogy tegyen ellene, még akkor is, hogy egyértelműek lettek a jogállami normasértések, a demokrácia lebontása.

Sebastian Kurz volt osztrák kancellár is ezen a nyomvonalon haladt, mígnem tavaly a Der Standard című osztrák napilap meg nem kérdezte: Mennyi van Orbánból Kurzban? A szerző az azóta bekövetkezett osztrák vezetőcserék ellenére továbbra sem optimista, a politikai katolicizmus megerősödését vizionálja.

Az orosz nyelvű Krasznaja Veszna (Vörös Tavasz) újság is közölte azt a lengyel bejelentést, ami szerint büntetővámot kell kivetni azokra az európai országokra, amik orosz olajat vesznek a jövőben. Ezt egyébként a hétvégén nyilatkozta Andrzej Sadoś lengyel Európa-ügyi miniszter. És nem is köntörfalazott, ezt a büntetővámot a csehekre, a szlovákokra és a magyarokra kell kivetni, akik különleges bánásmódot vívtak ki maguknak, szembe menve az uniós többségi akarattal. Nagy eséllyel ez a javaslat egyszerű többségi szavazattal át is mehet a szűrőn. Abban állapodtak meg, hogy a többség az év végével beszünteti az orosz olajvásárlásokat, az említett három ország viszont legalább 2024 végéig kért felmentést a döntés alól.

A legnagyobb kört az a szomorú hír futotta be a nemzetközi médiában – így például az amerikai ABC News TV-ben is – ami a magyar–szerb határ menti erdőben az afgán és pakisztáni menekültek között kitört lövöldözésről szólt; egy ember meghalt, hét megsebesült. A konfliktust az embercsempészek közötti elszámolás robbantotta ki; egy 16 éves lányt súlyos állapotban szállítottak kórházba.

Egyelőre nincs olvadás a Fidesz és az Európai Néppárt között befagyott kapcsolatokban – üzente Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke. Az Euractiv tudósítása szerint a kérdésre, hogy van-e előrelépés a jogálami normasértés miatt letiltott, illetve visszatartott, Magyarországnak szánt uniós pénzek ügyében, Metsola így felelt: ebben az ügyben az EB az illetékes. Biztatót a parlamenti elnök annak ellenére sem tudott mondani, hogy a nemrég Brüsszelben járt Navracsics Tibor miniszter igencsak derűlátón nyilatkozott a várható fejleményekről, a megegyezés kilátásairól.

Navracsics május végén részt vett az Európai Néppárt rotterdami kongresszusán. A magyar Kereszténydemokrata Néppárt még tagja az EPP-nek, és Navracsics KDNP-s színekben jelent meg a rendezvényen, majd a helyi sajtónak így nyilatkozott: nem kizárt a Fidesz újbóli EPP-tagsága.

(Forrás: www.muosz.hu) Az Európai Bizottság alelnöke megerősítette: továbbra sem ért egyet azzal, hogy Brüsszel felszabadítsa a gazdaságvédelmi alapot Varsó számára, mert a lengyel igazságügyi reformok módosítása nem felel meg a követelményeknek – írja a The Guardian. Frans Timmermans nyilatkozata mutatja, milyen mélyek az aggályok az EU legfelső köreiben a lengyelországi jogállam állapota miatt.

A politikus, aki Juncker alatt csaknem négy éven át küzdött a lengyel bíróságok önállóságért, hibának nevezte, hogy az unió a múlt hónapban szabadra állította a jelzőt a PiS számára.Azt mondta: azért szavazott a határozati javaslat ellen, mert úgy ítéli meg, hogy amit a lengyel parlament jóváhagyott, az messze elmarad attól, amit a szervezet megszabott a Fegyelmi Kamara felszámolására, illetve a többi jogsértő intézkedés visszacsinálására. Így továbbra is súlyos gondok vannak akörül, hogy vegyék vissza a jogtalanul elbocsátott bírókat. Méghozzá haladéktalanul és minden feltétel nélkül. Jelen állás szerint ugyanis akár másfél és is eltelhet, amíg döntés születik az ügyükben.

Jogi szakértők úgy vélik, hogy Ursula von der Leyen csak szavakban kéri számon az elveket, és megelégszik kozmetikai változtatásokkal a lengyelek részéről. Laurent Pech, a londoni Middlesex Egyetem uniós joggal foglalkozó professzora szerint a felülvizsgálati eljárás éppen olyan, mintha egy rablás áldozatainak a tettesektől kellene kérnie az ügy kivizsgálását, de így sem egyértelmű, hogy visszakapják az elvett javakat.

A legolvasottabb német lap, a Süddeutsche Zeitung tökéletesen helyénvalónak tartja, hogy Lengyelország egyelőre mégsem kap pénzt az uniótól – Ursula von der Leyen a jelek szerint meggondolta magát és jobb belátásra tért. A Bizottság elnökét persze előre figyelmeztették lengyel jogászok, sőt saját kollégái is, amikor azt javasolták a minap, hogy egyelőre egyáltalán ne szavazzanak az alapok felhasználására benyújtott lengyel tervről. Hiszen világos volt, hogy egyetlen korrekciós törvénnyel nem lehet jóvá tenni a jogállam hét éve gondosan előkészített lebontását.

Az igazságszolgáltatás bekebelezése, a bíróságok átpolitizálása a PiS programjának szerves részét képezi, nem beszélve a jobboldali-nemzeti szakminiszter, Zbigniew Ziobro pártjáról. Úgyhogy most von der Leyen megerősítette: egyelőre nem lesz pénz.  

Amit a lengyel kormány művel az igazságszolgáltatással, az kiviszi az országot az EU-ból. Ennek ellenére a Bizottság első embere nekifutott, hogy megpróbálja megkörnyékezni Kaczynskiékat. Ugyanezt teszi évek óta Magyarországgal, jóllehet, újra meg újra csak az bizonyosodik be, hogy ez sehová sem vezet. Sőt, rossz esetben csak annak a kormánynak jó, amelyik tesz az európai szabályokra.

Amikor az unió figyelmezteti őket, ezek a körök folyton a szuverenitásra hivatkoznak és kikérnek maguknak bármiféle beavatkozást. Igaz, ami igaz, a döntő szót a lengyeleknek kell kimondaniuk jövőre az urnáknál. De Brüsszel így is segíthet a demokráciának, ha ragaszkodik ahhoz, hogy Lengyelország tegyen eleget az Európai Bíróság döntéseinek, és ne árulja el az EU alapelveit. Egyébiránt a lengyelek 80%-a egyetért az EU-tagsággal.

Az egyik lengyel ellenzéki párt vezetője azt mondta, hogy a magyar tapasztalatok alapján a PiS-ellenes erőknek nem szabad egységes listával indulniuk jövőre, mert az sok szavazópolgárt elriasztana – olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. Ezért inkább azt kellene csinálni, ami a cseheknél tavaly már bevált: két választási szövetségbe kell tömörülni. Michal Kobosko, a „Lengyelország 2050” nevében hozzátette: a cél a közös kormányzás, mert ha ismét nyer a Jog és Igazságosság, akkor hamarosan olyan viszonyok alakulnának ki, mint Magyarországon.

A közvélemény-kutatások szerint az ellenzéknek lenne esélye a győzelemre, csak éppen a lengyel választási rendszer is a legnagyobb pártnak kedvez. Mindenesetre az előválasztási kampány már megkezdődött.

Donald Tusk, a Polgári Platform első embere azt hányta a hatalom szemére, hogy az katasztrofális gazdaságpolitikát folytat és széles rétegek elszegényedését kockáztatja.

Nehezményezte az inflációt, a reformok okozta adókáoszt, a műtrágyák megdrágulását, valamint a megalázóan alacsony tanárfizetéseket. Erre a gyűlés részvevői simán letolvajozták a kormányt. Sikorski volt külügyminiszter pedig azzal vádolta a Jog és Igazságosságot, hogy az baráti országok ellen uszít, amivel nyilvánvalóan a németekre utalt.

Az európai kereszténydemokrácia 1945 utáni árnyoldalait dolgozta fel legújabb könyvében egy Bécsben dolgozó politológus, különös tekintettel arra, hogy a Néppárt hosszú időn át menedéket nyújtott Orbán Viktornak – írja a Süddeutsche Zeitung. Fabio Wolkenstein szerint az illiberális demokrácia miatt azonban a jövő még sötétebb lehet, mert a tekintélyuralmi rezsimek nagy vonzerőt gyakorolnak az emberekre.

A mozgalom már azzal sem büszkélkedhet, hogy a háborút követően valósággal udvarolt Francónak és Salazarnak, a spanyol, illetve portugál diktátornak, majd ezt tetézte azzal, amikor védőszárnyai alá vette a Fideszt. Habár Orbán nyíltan hitet tett az illiberális demokrácia mellett, két éve rendeleti úton kormányoz és autokrata rendszert rendez be, az EPP csak nagy sokára reagált az uniós normák módszeres megsértésére. A halogatásban nagy szerepe volt a bajor keresztény-szociálisoknak.

A recenzió szerint a szerző joggal mondja, hogy a konzervatívok bűnrészesek voltak a magyar demokrácia szisztematikus megrendítésében.

A volt ausztrál miniszterelnök szerint Kína éberen lesi ugyan, milyen fejleményeket hoz az ukrán háború, ám ez mit sem változtat azon, hogy Hszi Csin-ping elnök mindenképpen vissza akarja szerezni Tajvant. Azaz: a tanulságok, az orosz katonai-gazdasági nehézségek nem bírják jobb belátásra Pekinget. Inkább csak arra ösztönzik, hogy még alaposabban készüljön az invázióra.

A Neue Zürcher Zeitung vendégkommentárjában Kevin Rudd emlékeztet arra, hogy az államfő megígérte: a sziget visszaszerzésével bevégzi a maói forradalmat. Ez szükséges a kommunista párt legitimitásához, valamint ahhoz, hogy a politikus bejusson a Kínai Kommunista Párt panteonjába. Ha kudarcot vall, abba belebukna.

A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg pedig azért nézi árgus szemekkel a katonai helyzet alakulását, hogy tudja, hol kell javulnia, ha eljön az újraegyesítés pillanata. Csakhogy a kínai hadsereg ekkora hadműveletet még sosem hajtott végre, a méretek a 2. világháborús partraszállást idézik. De ettől még páratlan erőt igyekszik kifejleszteni, hogy adott esetben megtörje Tajvan, az Egyesült Államok és a szövetségesek – így főként Japán ellenállását.

További megszívelendő lecke Pekingben, hogy a kínai gazdaságot nem szabad olyan szankcióknak kitenni, mint amilyenekkel az USA és az EU Oroszországot igyekszik elszigetelni és meggyengíteni. Ez együtt jár a gazdasági önellátás erősítésével. Ezzel együtt Hszi úgy véli, hogy az ukrán válság nem befolyásolja az irányadó trendet: a Kelet felemelkedését, illetve a Nyugat hanyatlását.

Abban bízik, hogy ő nem követi el Putyin hibáit, de itt még bőven melléfoghat. Az USA és a szövetségesei számára feladat az, hogy elriasszák Kínát a kalandor vállalkozástól.

Magyarokat, osztrákokat egyaránt érintő írást közöl a bécsi Die Presse „Kommt dem Neusiedler See bald das Wasser abhanden?” címmel.

Lehet, hogy kiszárad a Fertő-tó, ami egyszer már előfordult: 1865–71 között nem volt víz a mederben. Emiatt idegesek a környezetvédelmi-vízgazdálkodási hatóságok meg az idegenforgalom illetékesei is.

A természetvédőket ugyanakkor az aggasztja, hogy a magyar fél a Mosoni-Dunából akar csatornán utánpótlásról gondoskodni, csakhogy az eltérő vízminőség felborítaná az ökológiai rendszert. A kilenc kilométeres részt elvileg az idén ki kellett volna alakítani, de politikai okok miatt Brüsszel nem utalja a pénzt a magyaroknak.

Mindenesetre a vízmélység aggasztóan alacsony, amit csak súlyosbít a meleg, a szárazság és az intenzív emberi beavatkozás. A legtöbb vizet, mintegy 80%-ot az égből kapja Európa egyik nagy, sztyeppei tava. A többi 19%-ról kisebb befolyások gondoskodnak, 1% pedig föld alatti forrásoknak köszönhető. Viszont egy tanulmány azt állapította meg, hogy ha hat éven át hasonlóan csapadékmentes lesz az idő, mint most, akkor elfogyhat a víz a tóból.

További gond, hogy nagy területen pusztul a nád, mert már nem vágják úgy, mint régen. Ezért elöregszik és nem nyújt kellő menedéket a madaraknak. És tenni kell valamit az iszappal is. Ugyanakkor a hivatalosságok és a civilek egyetértenek abban, hogy meg kell tartani a Fertőt.