Irán félhivatalos hírügynöksége, a MEHR is beszámolt arról, hogy vasárnap telefonon tárgyalt az iráni és a magyar külügyminiszter – a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésén túlmenően – az Izraelben kialakult helyzetről.
A beszámoló első része az iráni álláspontot részletezte, miszerint az iráni külügyminiszter felidézte kollégájának, hogy a cionista rezsim folytonosan megsérti az ENSZ-határozatát a palesztin területek elfoglalásával és a betelepítésekkel, s Hossein Amir-Abdollahian jelezte előre, hogyha folytatódnak az izraeli támadások Gázában, akkor az igencsak bonyolítja a helyzetet és növeli a háború kiterjedésének a kockázatát.
A MEHR tudósítása szerint Szijjártó Péter szintén a párbeszéd és az együttműködés fontosságát hangsúlyozta azzal, hogy Magyarország mindig a béke pártján áll, mert ilyen helyzetekben az életek megmentése a fontos. Szerinte a konfliktusnak az vethet véget a Közel-Keleten, ha mindenki vállalja tetteiért a felelősséget. Beszélgetésük azzal zárult, hogy mindkét fél megelégedésére a kölcsönös bizalom alapján a két ország kapcsolata határozottan pozitív irányt vett.
Brüsszelben keltezett hírt olvashatunk a The Jerusalem Postban arról, hogy szerdán megalakul a DemoCrisis mozgalom izraeli, magyar és lengyel civilek, illetve képviselők részvételével – a liberalizmus, a demokrácia jegyében. Globális hálózattá szeretnék bővíteni a kezdeményezők a mozgalmat, várják soraikba a legkülönfélébb, demokrácia-deficitet megélt országokat a jobbközéptől a zöld baloldalig. A kezdeményezés az izraeli igazságügyi reform nyomán kirobbant békés tüntetések idejére nyúlik vissza, s akkor a Brüsszelben élő izraeli Dan Sobovitz, a magyar, illetve a lengyel demokraták együtt úgy gondolták, összefogásra van szükség a nacionalista és populista kormányok intézkedései ellen.
Szerdán a három ország képviselőnői és a hozzájuk már csatlakozók menetével indul útjára a mozgalom Brüsszelben, az Európai Parlament épülete előtt jeles izraeli énekesek és művészek részvételével, majd a parlamentben folytatódik a Béke-Nobel-díjas, Lech Wałęsa, egykori lengyel elnök videóüzenetével. A csatlakozók között van a többi között a Brüsszeli Szekuláris Zsidó Központ, az Alliance4Europe csoport, a lengyel Free Courts Initiative/Független Bíróságok Kezdeményezése elnevezésű érdekvédő csoport. Ez utóbbi vezetője úgy látja, hogy a demokrácia hanyatlása nem helyi, probléma, hanem egyre több országot érint, ezért itt az ideje a cselekvésnek a folyamat megfékezésére.
A hétvégén öt mediterrán uniós ország, a Med 5 – Cyprus, Görög-, Spanyol-, Olaszország és Málta az uniós migrációs helyzet áttekintésére ült össze Thesszalonikiban. Az Amerika Hangja, a Voice of America számol be erről a szűkkörű, az illegális bevándorlások miatt leginkább érintett tagországok tanácskozásról, amelyen üdvözölték az Európai Unió friss migrációs tervét, miközben megállapították, hogy sokkal több forrás kellene hozzá, illetve sokkal keményebben kellene fellépni, hogy vissza tudják fordítani ezeket a menekülteket saját hazájukba.
Megállapodtak abban is, ha Brüsszel nem hoz ennek a folyamatnak a megfékezésére sokkal szigorúbb intézkedéseket, akkor ők fognak még erőteljesebb követelésekkel előállni. A görög bevándorlási és menekültügyi miniszter nem mellesleg dicsérte e tekintetben a spanyol soros elnökséget, mert a lehető leghumánusabb kompromisszumra törekszik. A MED 5-k szombaton tartott sajtótájékoztatóján ellenben külön kitértek Orbán Viktor bántó megjegyzésére, aki úgy fogalmazott, hogy „jogilag megerőszakoltak minket az uniós kollégák”. Margaritis Schinas uniós bizottsági elnökhelyettes visszavágott: ha valaki megerőszakolásról beszél, először talán olvassa el az uniós alapokmányt. Ismeretes: az uniós kormány- és államfők legutóbbi, granadai találkozóján Orbán Viktor és lengyel kollégája nem adta beleegyezését a kialkudott, közös állásfoglalás véglegesítésébe. Ezért Schinas jelezte, személy szerint ő megkövetelné az egyhangú szavazást, de ha valaki nem akar veled egyezségre jutni, akkor nem tudsz mit tenni. A vendéglátó görög tárcavezető, Dimitrisz Kairidisz ehhez hozzátette: elfogadhatatlanok a gyűlöletteljes nagyszájúak a jobboldalon, de a baloldaliak sem gondolják helyesen, ha a határellenőrzést emberi jogi sértésnek tekintik. A kettő között kellene megtalálni az arany középutat.
Az olasz belügyminiszter szerint a repatriálás formáját kell kidolgozni, az embercsempészek ellen intézkedni, amiben Málta például sikeres, mert a Líbián keresztül érkező ázsiaiakat vissza tudták fordítani. Tunéziával, Egyiptommal és számos afrikai országgal hasonló megállapodást sikerült már megkötni.
A Törökországnak eddig felajánlott 6000 millió euró migrációs segélyt további 2000 millióval fel kell emelni, mivel Szíriából 3, Libanonból 2,5 millió menekült érkezett, s az Izrael és Gaza között most kirobbant háború elől ismét Törökországba menekülnek majd a legtöbben.