A Közel-Kelet egyik legsérülékenyebb pontján újabb konfliktus bontakozott ki: Izrael légicsapásokat hajtott végre Szíria fővárosában, Damaszkuszban, miközben a dél-szíriai drúz közösség és a szír kormányerők között heves összecsapások robbantak ki Sweida tartományban. A háttérben etnikai feszültségek, politikai instabilitás és egy megingott hatalmi egyensúly húzódik.

Szerda hajnalban izraeli vadászgépek célzott csapásokat mértek a damaszkuszi katonai főhadiszállásra, valamint a szíriai védelmi minisztérium több objektumára. A hivatalos izraeli nyilatkozat szerint a támadások célja a drúz kisebbség védelme volt, akik az elmúlt napokban fegyveres összecsapásokba keveredtek a szír kormányerőkkel és más fegyveres csoportokkal.
A Dél-Szíriában fekvő Sweida tartományban a drúz közösség helyi milíciái, köztük a Suwayda Katonai Tanács, felkelést indítottak a központi kormányzat beavatkozása és a régió militarizálása ellen. A konfliktus kiváltója egy etnikai indíttatású támadássorozat volt, amelyben beduin fegyveresek és drúzok között pattantak ki erőszakos incidensek.
A harcok során több száz halálos áldozatról számoltak be, köztük civilek és gyermekek is. A szír kormány átmeneti tűzszünetet próbált tető alá hozni a drúz vezetőkkel, ám ezek az egyezségek rendre kudarcot vallottak.

Kik a drúzok, és miért fontosak ebben a konfliktusban?
A drúzok egy különleges vallási-etnikai kisebbség, akik a 10. században alakult iszmáílita síita mozgalomból erednek, de saját, zárt hitrendszert és közösségi struktúrát alakítottak ki. Híresek lojális, önvédelmi alapon szerveződő közösségeikről, erős helyi vezetőik vannak, és jellemzően elzárkóznak a nagyobb vallási vagy politikai mozgalmaktól.
Szíriában mintegy 700–800 ezer drúz él, főként Sweida környékén (Jabal al-Druze). Emellett Izraelben és Libanonban is jelentős drúz közösségek találhatók – az izraeli drúzok katonai szolgálatot is teljesítenek, és hűséges állampolgároknak számítanak.
Az izraeli kormány ezért különleges felelősséget érez a szíriai drúzok iránt, akik – Izrael szerint – a kormányerők és más rivális fegyveres csoportok célkeresztjébe kerültek.

Mi áll a háttérben? Geopolitika és identitáspolitika
A jelenlegi feszültségek mögött több, egymással összefonódó tényező is meghúzódik: Szíria új vezetése, élén Ahmed al-Sharaa volt al-Kaida-közeli parancsnokkal, megpróbálja átértelmezni a hatalmi viszonyokat – ami komoly aggodalmat kelt a kisebbségekben.
A központi kormány újra próbálja konszolidálni hatalmát a tartományok felett, ami ellenállásba ütközik olyan autonómiára törekvő közösségek részéről, mint a drúzok.
Izrael katonai fellépése nemcsak humanitárius, hanem stratégiai lépés is: meg kívánja akadályozni, hogy Irán-barát vagy szélsőséges iszlamista milíciák kerüljenek a Golán-fennsík közelébe. A beduin–drúz feszültségek helyi gyújtóponttá váltak egy országos instabilitásban szenvedő rendszeren belül.

Lehet-e még békéről beszélni?
A nemzetközi közösség – köztük az ENSZ és az EU – aggodalmát fejezte ki a drúz civilek helyzete miatt, és felszólította a feleket a tűzszünet betartására. Izrael közölte: „nem fogja tétlenül nézni egy baráti kisebbség lemészárlását”.
Ugyanakkor elemzők figyelmeztetnek: egy etnikai-vallási alapon megosztott fegyveres konfliktus robbanhat ki, amely messze túlmutat a határokon. A Golan-fennsíkon élő izraeli drúzok például már most tüntetéseket szerveznek a kormány gyorsabb beavatkozása érdekében.

A jelenlegi izraeli–szíriai helyzet túlmutat egy klasszikus határkonfliktuson: egy sebezhető kisebbség védelmének kérdése egybeolvad a nagyhatalmi stratégiákkal, a régió hatalmi újra rendeződésével és a Közel-Kelet egyik legsérülékenyebb térségének jövőjével. A kérdés már nem az, hogy lehet-e tűzszünetet kötni, hanem az, hogy milyen formában és kik között – és vajon mit hoz ez a drúzok és a térség jövője számára.