Jászapáti közönsége most már tudja, hogy az Európi Unió mi magunk vagyunk, és, hogy Brüsszel olyan mint Moszkva volt, ahonnan jöttek az ukázok. Viszont – és ezzel szemben – azt is tudja már a jászapáti ember, hogy Moszkva jobb volt, mint a mostani Brüsszel.
Sőt, ennél még szofisztikáltabb ismeretre is szert tehetett a nagyérdemű, amikor azt hallotta, hogyasszongya: a Szovjetunió ráadásul annak idején sokkal komolyabban vette a jogot, a jogrendszert, mint az EU, … Brüsszelben ma a jog az ég egy adta világon semmit sem számít.
A nagyon kikupálódott jászapátiak ezen és még több hasonló okfejtésen átesve, tiszta fejjel, akarom mondani tiszta aggyal távozhattak a szuverenitási fórumról. Bár ez utóbbi kifejezést még szokniuk kell, hogy ugyanúgy ne kelljen majd rajta elgondolkodni, mint a fentebb már idézett gondolatokon, amelyeket ezúttal Kövér László és Bayer Zsolt szimultán mondtak bele a mikrofonba, miközben szuverénra mosták a fejeket, tehát amelyek, mint mondtam nyilván így tisztára sikálva térhettek nyugovóra este a tisztaszobában.
Biztosan mélyen átérezték, hogy biztonságban vannak annak ellenére, hogy a fél világ ellenünk, magyarok ellen fenekedik, de megvédjük. Illetve nagyjaink, mint Kövér László és Bayer Zsolt biztosították őket arról, hogy ameddig ők ilyen tisztán és világosan látják a dolgokat, addig minden rendben van és megvédik őket. Ez is egy politikai opció: elérni, hogy az emberek semmin se gondolkodjanak el, amit mondanak nekik, csak tegyék azt, amit szintén mondanak nekik.
Ehhez csak ki kell iktatni azt – az egyébként egyelőre sajnálatosan velünk született, de lám, azért kitörölhető készséget, vagyis a logikát. A dolgok összevetését, a folyamatok elemzését, a döntések megalkotásának képességét stb.
A két úr élen jár ezen eredendő bűnök felszámolásában. Igaz, közben az történik velük, amit a világhírű rockzenész, Bo Dieddley öreg korában fogalmazott meg: lassan azzá váltunk, ami ellen a színpadon tiltakoztunk.
A Kövér–Bayer-kettős fellépése valami hasonló tünetet mutat; addig szapulta, például, Brüsszelt, hogy ellenében már Moszkva kommunista jogrendjét kezdte dicsérni. És ez még semmi, mert ugyanitt, szinte egy levegővétellel a legnagyobb tragédiának nevezték a Szovjetunió megalakulását. De ez, már igazán nem zavarta meg a fórumról hazatérő, lelkében és testében megtisztult közönséget, mint ahogy az előadó politikus urakat sem, mert maguk is hasonlóan tiszta, akarom mondani üres lelkű és üres fejű emberekké váltak.
A baj csak az, hogy miközben ők valódi veszélyt jelentenek ennek a szegény országnak, a jövőnknek, aközben a békés jászapátiak legalább ártatlanok, és még egyszer jobb sorsra is ébredhetnek.

