Euroszkeptikus internacionálé – ez a veszély fenyegetne? A Political Capital és a Heinrich Böll Alapítvány közös rendezvényén erről vitáztak az érintett országok szakértői. Az alapvető kérdések egyike: milyen pártcsaládot választ magának Orbán a szélsőjobb erősödése láttán, mert döntésének meghatározó szerepe lesz a választások után az EU jövője szempontjából.

Áttörés nincs ugyan, de jól érzékelhető erősödésnek indult az Európai Parlament populista szárnya, legfőképp az olasz Matteo Salvini vezette Liga párt és az ugyancsak talján Georgia Meloni által fémjelzett, a kormányzó Olaszország Testvérei párt hatalomra kerülésével. A német szélsőjobb pedig, az AfD, azaz Alternative für Deutschland (Alternatíva Németországért) minden prognózis szerint megduplázza képviselőinek a számát a jövőre esedékes uniós parlamenti választáson.

A legnagyobb döbbenetet viszont a minapi holland választás eredménye okozta, ugyanis Geert Wilders szélsőjobbos politikus Szabadságpártja győzelmével radikális fordulat állhat be Európában. (Infovilág: Milyen volt őszőkesége kék fényben?)

Ha a Fidesz csatlakoznék az ECR, azaz az Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsaládhoz, akkor a 4., de nem kizárt, hogy a 3. legnagyobb tömörülés lehetne az Európai Parlamentben. Remek platformot ad a szélsőséges nézetek terjesztéséhez az Identity and Democracy, azaz az Identitás és Demokrácia parlamenti csoport is, amelyik egyre jobban benépesül. Vészforgatókönyvek íródnak, közülük az egyiket a Political Capital és a Henrich Böll Alapítvány prágai központja alkotta meg, és a héten rendezett közös eszmecserén Euroszkeptikus Internacionálé címmel mutatta be. A kérdés azért is éles, mert továbbra sem dőlt el, melyik pártcsaládot erősíti majd Orbán kormánya. Gwendoline Delbos-Corfield, az Európai Parlament francia zöldpárti politikusa beszélt arról a felmérésről, ami jó másfél évvel előtt már jelezte a szélsőjobb térnyerését. Az oka: az EPP, az Európai Néppárt közeledett számos ügyben, témában, problémában a szélsőjobbos állásponthoz, az Európai Konzervatívok és Reformisiták pártcsaládjához. Mindennek tetejében a Renew Europe, az Újítsuk meg Európát! is ezt a populista, autokráciába hajló vonalat erősítette.

– Az Európai Néppárt a jelek szerint most némi előnyre tett szert és igyekszik elhatárolódni a szélsőséges pártcsoportosulásoktól, ami biztató jel az előttünk álló választásra fordulva – jelezte optimizmusát a magyarországi jogállamiság témakörében jelentéstevő Gwendoline Delbos-Corfield európai parlamenti képviselőnő (a jobb oldali képen).

– Nehéz volt mind ez ideig dűlőre jutni a lengyel PiS párttal, a Jog és Igazságosság pártjával épp úgy, mint Orbán Viktorral. Ugyanakkor a lengyel választások eredménye némi bizodalomra ad okot. Persze Georgia Meloni trükkös játékot űz, mert úgy állítja be magát, mintha az uniós alapeszmék nagy pártfogója lenne, de attól tartok, valójában nem ez az ő igazi arca.

– A jogállami problémák mellett a legtöbb vitát a migráció kérdése kelti, de hasonló az abortusz ügye is.

– Ebben a ciklusban egyre nyilvánvalóbbá vált például az, hogy az Európai Néppárt nyitott az abortuszt érintő kérdések közös megszövegezésére, ami óriási fordulat a korábbi merev tagadáshoz képest.

Steven Forti olasz kutató (a bal oldali képen) , aki jelenleg a Universitat Autònoma de Barcelona egyetemen ad elő, finomította a Georgia Meloni-portrét, aki vitathatatlanul meghatározó szerepet játszik az uniós jövő szempontjából:

– Nem kérdés, hogy Meloni nemcsak ebben a pillanatban, de a következő parlamenti ciklus arculatának a kialakításában is fontos szerephez jut. Az olasz szélsőjobbos kormányfő alapvető célja az együttműködés a Manfred Weber vezette Európai Néppárttal, és így mérsékelt jobboldaliként feltüntetni magát.

– Ugyanakkor kétség nem fér ahhoz, hogy ő nem mérsékelt…

– Pragmatikus szemlélettel és okosan építi azt a politikát, amellyel biztosíthatja hosszabb távon is a hatalmát. Egyrészt kiváló kapcsolatot épít a NATO-val, maximálisan támogatva az Ukrajna- és Izrael-párti politikát. Másrészt látványosan jó kapcsolatot ápol Brüsszellel. Hasonlóképpen a német kormánnyal is. Épp most készül egy olyan megállapodás Scholz kormányával, amely a migránskérdést úgy kezelné, hogy megegyeznének Albániával, mint harmadik országgal, ahová az illegális bevándorlókat küldhetnék. Stratégiájának része a spanyol Néppárttal és a Vox-szal való együttműködés is, amely szintén a szélsőjobb irányába mutató jel.

– Hogyan haladnak a tárgyalások Meloni és Orbán között arról, hogy végül a magyar kormányfő kihez csatlakozik? Mert ugyanis ez mind a mai napig nyitott kérdés. Netán az ECR-hez, azaz az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójához? Vagy az ID-hez, az Identitás és Demokráciához, az Európai Parlament ötödik nagy képviselőcsoportjához? Egyáltalán: hova engedik be?

– Egyelőre nem tiszta a kép, noha Meloni egy hónapja Budapesten járt a népesedési konferencián. Meloninak egyelőre fontosabb a lengyel PiS-szel és a spanyol Vox párttal való együttműködés, mint a renitenskedő Orbánnal.

Végh Zsuzsanna (a jobb oldali képen), Europa-Universität Viadrina, a Frankfurti Egyetem kutató ösztöndíjasa szerint Orbán jottányit sem kíván változtatni évtizedes dacpolitikáján. Sőt!

– A nemzeti szuverenitást védelmező hős szerepében tetszeleg a Fidesz, amit aláhúz a vitára most benyújtott szuverenitásvédelmi törvénytervezet. Minden jel arra utal, tovább radikalizálódik a párt, noha nem látszik, hogy képes lenne önálló frakció létrehozására. És miután kormányzó pártként vesznek részt Meloniék az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) pártban, ez nagyon imponál Orbánnak, s a Fidesz, mint magyar kormányzó párt, minden bizonnyal ebbe a tömörülésbe pályázik. Erősen bízik az Európai Néppárttal való közös platform megteremtésében, így ők – az ECR és az EPP – fújnák a passzátszelet a parlamentben.

Karolina Zbytniewska (a bal oldali képen), az Euractiv, az EU-politikára szakosodott páneurópai hírportál, lengyel főszerkesztőjeként úgy látja, hogy a következő két-három hétben továbbra is Mateusz Morawieczki marad a megbízott kormányfő, de napjai meg vannak számlálva. Nem fogja tudni összerakni a többségi kormányt. Mindenesetre a két párt, a PiS és a Fidesz együttműködése töretlen, Jarosław Kacinski a Visztulán akarja kivirágoztatni a lengyel Budapestet – ahogy ő fogalmazott még 2015-ben, és ami máig érvényes.

– Nem kis probléma lesz, ki fogja vezetni az Európai Konzervatívok és Reformerek csoportját. Nyilván Orbán szeretné, de ugyanerre törekszik a lengyel és az olasz vezetés is. Egyik populista vezető sem képes feladni a hatalmát vagy vezető szerepét. Mindenesetre folyamatosak az egyeztetések és a tárgyalások a két párt együttműködésében.

– Talán tudják önök is, hogy két-három héttel a lengyel választások előtt pénzügyi támogatás érkezett a PiS-hez közvetlenül az Orbán kormánytól a migránsellenes kampányt támogatandó – hívja fel a figyelmet a lengyel szakértő.

– De a PiS vereségével azért felvetődik a kérdés: toxikus-e a lengyelekre nézve az Orbán-szövetség?

– Beismerem, hogy e tekintetben én is egy buborékban éltem sok honfitársammal együtt, míg ki nem jött a legfrissebb közvélemény-kutatás, hogy az emberek számottevően mérsékelni akarják az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatást, és ezért az Orbán–Kaczynski-pártkapcsolat nemhogy gyengülne, hanem sokkal inkább izmosodik újra. Noha Orbán Putyin- és oroszpolitikája megítélésében továbbra is éles az ellentét köztük.

– A most körvonalazódó forgatókönyvek vészesek, épp ezért gondolja Gwendoline Delbos-Corfield, hogy a politikai tájképet a civilek rendezhetik át.

– Lengyelországban is a civil szervezeteknek lehet köszönni a fordulatot, legfőképp a nőknek, akik felismerve Donald Tusk üzenetét, mozgósítani tudták ügyek mentén a társadalom jórészét.

– Lelkileg és szimbolikusan is fontos mérföldkő a demokráciák történetében a lengyel folyamatok visszafordítása. Amikor a fiatalok felkeresnek a parlamentben, csak biztatni tudom őket, hogy van remény, hisz’ a lengyelek képesek voltak az autokratikus rendszer leváltására. Így talán Magyarországon is van némi remény.

– Bár nem mondta el, mire alapozza optimizmusát Delbos-Corfield, viszont érzékeltette, mekkora bajt okoz megint az újabb nemzeti konzultáció. Árt az Európai Uniónak, és árt Magyarországnak is. Noha – tegyük hozzá – az Európai Bizottság épp most jelezte, a helyreállítási alapból 900 millió eurót cseppentene, de erre a pénzügyminisztereknek is áldásukat kell még adniuk.  

– A szuverenitási törvény, a Brüsszel-ellenes nemzeti konzultáció egyáltalán nem fogja Orbán mellé állítani az eddigi szövetségeseket, sem Melonit, sem a lengyeleket.

Szerzőnk az iránt érdeklődött, hogy számos hazai elemző a mostani nemzeti konzultációt és a szuverenitásvédelmi törvényt az Európai Unióból való távozáshoz vezető, s nem is kis lépésnek tekinti, mert a mostani magyarázat minden eddigit felülmúl – kiegészülve az Ursula von Der Leyent és Alex Sorost kigúnyoló óriásplakát-kampánnyal. Úgy tűnik föl, az Orbán-kormány aprópénznek tekinti az uniós támogatásokat, mert lavírozik az orosz és kínai barátság között. Igyekszik a piacokról hitelhez jutni, nem beszélve a gigantikus kínai beruházásokról, amelyek egy irányba orientálják az országot.

– 2019 óta, képviselőségem első napjától azt hallom, hogy Orbán ki akar lépni az Európai Unióból. Akkor és most is kizártnak tartom – véli a magyarországi jogállamiság témakörében jelentéstevő Delbos-Corfield. – Orbán a választásoknak a saját számára kedvező eredményére számít, arra, hogy mindenki sokkal elnézőbb lesz vele szemben. A nemzeti konzultáció, az óriásplakátok miatt pedig az Európai Uniónak kell szégyellnie magát. Ez már nem is Orbán szégyene, hogy idáig fajulhattak a dolgok – Delbos-Corfield.

– Ami pedig a szuverenitásvédelmi törvényt illeti: a pártpénzek átláthatóvá tétele még üdvözölhető is. Én is olyan országban élek, Franciaországban, ahol ezt szigorúan veszik. Akárcsak Németországban. Ebbe talán nem is lehet belekötni. Abba viszont igen, ha a civileket korlátozza és működésüket átpolitizálja a kormány.

– Ez már valóban kötelezettségszegési eljáráshoz vezethet. Viszont azt el kell ismerni, hogy a kormány igencsak jó a törvények szövegezésében, amikor a fellebbezések után a bíróság törvénymódosításra kötelezi Orbánékat. Ebben lekörözik még a lengyeleket is.

A lengyel szakértő lehetséges forgatókönyvnek tartja:

– Ha a pénzek nem folynak a kasszába, Orbán megfontolás tárgyává teheti az Európai Unióból való kilépést.

A többség abban egyetértett, hogy Orbán a külföldi befektetőket épp az uniós tagsággal tudja vonzani, sőt az is elhangzott a moderátortól, Hunyadi Bulcsútól, hogy kilépés esetén a magyar gazdaság már másnap összeomolna.