„A kormány célként határozta meg az egészségügyi intézményrendszer átalakítását az ellátás színvonalának emelése, egységessége és hatékonyabb, költségtakarékosabb intézményfenntartás céljával” – fogalmaztak a kórházak állami átvételéhez kapcsolódó egyik törvényjavaslat indoklásában. 2012. január elsejével a megyei és a fővárosi önkormányzat fenntartásában álló intézményeket, május elsejével az összes fekvőbeteg-ellátó intézményt vette át az állam. Az egészségügyi ágazatvezetés tervei szerint 2013. január elsejével a járóbeteg-szakellátó intézmények átvétele következik.
Júniusban zárult le az a több hónapos, egyeztetésekkel kísért folyamat, amelyben az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) meghozta határozatait arról, hogy az egyes egészségügyi szolgáltatók július elsejétől milyen kapacitásokkal és milyen területi ellátási kötelezettséggel vesznek részt a fekvőbeteg-szakellátásban. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) közleményében kiemelte: a betegeknek elsősorban továbbra is háziorvosukat kell felkeresniük, ők a beutalási rend ismeretében a megfelelő intézménybe tudják majd irányítani őket.
Az ÁNTSZ szerint július elsején életbe lépő új egészségügyi struktúrában oly módon határozták meg az egészségügyi szolgáltatók területi ellátási kötelezettségeit, hogy nem lesz lefedetlen térség az országban. Az OTH a kapacitásokat és ellátási területeket érintő változásokat július elsejétől a honlapján is közzéteszi.
Fülesdi Béla, az egészségügyi államtitkárság munkáját segítő véleményalkotó testületnek, a szakmai kollégiumnak az elnöke az MTI-nek azt mondta: az új rendszerben a ritkább, speciálisabb ellátást igénylő betegek jobb eséllyel kaphatják meg a legmagasabb szintű ellátást, összességében pedig minden térségben mindenki egyenlő eséllyel juthat majd hozzá.
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke korábban elmondta: az új struktúra életbe lépése a funkcióváltó kórházak esetében jelent majd alapvető változásokat, ezekben profilok, osztályok szűnnek meg, illetve alakulnak át. A szövetség elnöke leszögezte: intézmények nem szűnnek meg, a funkcióváltás 15-17 intézményt érint, ez jellemzően azt jelenti, hogy bizonyos aktív fekvőbeteg-ellátási feladatok megszűnnek, ezek helyett krónikus rehabilitációs, illetve járóbeteg-ellátási és sürgősségi betegellátási fejlesztések történnek.
Az egy hét múlva hatályba lépő új munka törvénykönyve is érinti az egészségügyi ellátást. Az új szabályozás ugyanis tiltja, hogy a munkavállaló a munkáltatójának belegyezése nélkül külön díjazást fogadjon el egy harmadik féltől. Rácz Jenő, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója pénteken az m1 Ma reggel című műsorában azt mondta: az új szabályozás értelmében az előre kikövetelt hálapénz bűncselekménynek számít, az intézményvezetők viszont dönthetnek úgy, hogy a hálapénz utólagos elfogadását engedélyezik. Ennek alapján a saját intézményére vonatkozóan Rácz Jenő kiadta főigazgatói utasítását: kórházában a továbbiakban is ragaszkodni kell ahhoz, hogy az egészségügyi etikai elveknek megfelelően történjen az ellátás, így a hálapénz követelése bűncselekménynek számít, a paraszolvencia utólagos elfogadása viszont nem.
Rácz Jenő főigazgató utasításának szövegét a többi kórházvezető is megismerheti. Azt egyelőre nem tudni, hogy a következő egy hétben mely intézményekben döntenek még úgy, hogy írásban is deklarálják a hálapénz elfogadásának lehetőségét.
Szintén július elsején indul az országos online várólista-nyilvántartási rendszer, amelyen bárki nyomon követheti, hogy különböző műtétekre hányan várakoznak országszerte, az egyes térségekben, illetve adott intézményekben.
Kiss Zsolt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár stratégiai főosztályának vezetője az MTI-nek korábban elmondta: az új rendszer egyik legfontosabb eleme, hogy „a beteg választása az elsődleges, a beteget fogja követni a pénz”. A várólista vezetésére vonatkozó alapszabályok nem változnak, de szigorúbb lesz a rendszer – mondta a főosztályvezető. Hozzátette: több intézményvezető örül az új, transzparens rendszernek, amely a lehetőségét is kizárja, hogy az orvosok nem tisztán szakmai indokok alapján, hanem esetleg más érdekek, például hálapénz fejében soroljanak valakit előrébb a listán.
Új szabályok szerint támogatják a cukorbetegek és a prosztatarákban szenvedők gyógyszereit
Egy hét múlva egyes gyógyszerek árának támogatásánál életbe lép a terápia eredményességén alapuló szabályozás, így a jövőben a cukorbetegeknek és a prosztatarákban szenvedőknek gyakrabban kell orvosi felülvizsgálatra menniük.
A gyógyszerek támogatási rendszerébe tavaly egy egészségügyi salátatörvényben vezették be a „beteg-együttműködés” kifejezést, ez a beteg egészségügyi szakemberrel egyeztetett ajánlásoknak megfelelő viselkedését jelenti a gyógyszerszedés, táplálkozás és az életvitel területén.
A cukorbetegek és a prosztatarákban szenvedők gyógyszereinek támogatására vonatkozóan a terápia eredményességén alapuló új szabályozást egy április végén megjelent miniszteri rendelet rögzíti. Az egészségügyi államtitkárság akkor az MTI érdeklődésére azt közölte: a rendeletmódosítás a cukorbetegek és a prosztatarákban szenvedő betegek kiemelt és emelt, indikációhoz kötött, támogatott gyógyszereit érinti.
Mint írták, a pontosítások biztosítják, hogy az inzulinkezelésre szoruló betegek „a terápiás fokozatosság elve” alapján jussanak hozzá az úgynevezett analóg inzulinkezeléshez. Azt ugyanis egy évet követően július 1-jétől csak akkor lehet kiemelt támogatással rendelni, ha az orvos terápiás javaslatának betartása mellett a betegek elérik „a szakmai szabályok és a nemzetközi irányelvek alapján megkívánt szénhidrátanyagcsere-célértékeket”. Ez alól kivételt jelenthetnek a 18 éven aluliak, illetve azok a súlyosabb állapotú betegek, akiknél gyakori a vércukorszint csökkenése miatti rosszullét – tették hozzá.
A módosítás biztosítja annak feltételét is, hogy „a betegek szorosabb szakmai kontroll alatt legyenek”, az eddigi egyéves időtartamról fél évre változik a szakorvosi javaslat érvényessége – írta az államtitkárság.
A Magyar Diabetes Társaság elnöke, Winkler Gábor úgy nyilatkozott: egyetértenek azzal rendelkezéssel, amely szerint a jövőben azoknak a cukorbetegeknek az analóg inzulinos kezelését támogatják, akiknek az állapotán az valóban javít, és ennek érdekében a beteg is megfelelően együttműködik.
A társaság elnöke elmondta, hogy egy cukorbeteg helyesen felépített kezelése tartalmazza, naponta mennyi szénhidrátot és milyen elosztásban fogyasszon. Vannak viszont, akik ezt nem követik, mert nem képesek a rendszeres életvitelre, és akkor esznek, illetve adják be maguknak az inzulint, amikor ahhoz „kedvük van”.
Az orvos arra is felhívta a figyelmet, hogy a cukorbetegeknél „elvárás a rendszeres vércukor-önellenőzés”. Így ha valaki azt veszi észre, hogy vércukorértékei konzekvensen eltérnek a kezelési céltól, fel kell keresnie kezelőorvosát, hogy tisztázzák, mi lehet ennek az oka.
Az elnök szerint alapvetően jól átgondolt rendelkezés született, amelyet civil és szakmai szervezetekkel való egyeztetés előzött meg.
