Mi lesz a mozizás 5–10 év múlva? Hol és hogyan láthatjuk nézőként a legfrissebb premiereket a jövőben? Miként változtatják a filmnézési szokásokat az új és újabb technológiák, és közülük melyik az, amelyik valóban újraértelmezi és kibővíti a mozizás élményét? Lesz-e az új filmterjesztési megoldás(ok)nak érezhető hatása a kalózpiacra?
Ezekre, illetve a mozizás jelene, jövője kapcsán felvetődő kérdésekre keresték a beszélgetők a választ.
Az ADS Service Kft. 2006-ban alakult Home Video (dvd és Blu-Ray) -kiadások forgalmazására és terjesztésére. A cég kizárólagos terjesztője a Budapest Film Kft. dvd- és Blu-Ray- megjelenéseinek, miközben függetlenek termékeit is forgalmazza, valamint saját kiadású Blu-Ray- és dvd-filmeket is terjeszt. Az UPC Magyarország és az ADS Service együttműködésével rövidesen a filmszínházi bemutatóval egyidejűleg, legálisan az UPC nyilvánosan megtekinthető digitális tárában is megjelennek a bármikor megtekinthető játékfilmek.
Az eszmecsere részvevői leszögezték: mozik nem tűnhetnek el, de az igények figyelembevételével rövid időn belül át kell alakulniuk. A moziba járás társadalmi esemény, amely paradigmaváltással összevonható egyéb rendezvényformák kínálatával, de sem a vizuális és akusztikus élmény, sem a költség nem azonos azzal, mint ha valaki otthon, dvd-ről, televízióban, vagy számítógépre letöltve tekint meg filmet egyedül, vagy családjával. Minden formának megvan a maga létjogosultsága. Igen nagy az igény arra, hogy az emberek azonnal hozzájussanak az őket érdeklő tartalmakhoz, de ahhoz is, hogy a filmszínházakból már kikopott, a mozikban már nem játszott alkotásokat is el tudják érni.
A nagy váltás időpontját egyre kevésbé szeretné bárki is a televízió- vagy moziműsortól függővé tenni, ugyanakkor nem biztos, hogy dvd-k gyűjtésével és tárolásával van kedvük foglalkozni, ha a kívánt tartalom egy központi bázisból elérhető áron azonnal letölthető volna bármely felületre.
A mozik változó nézőszámokat produkálnak. A tavalyi statisztikák szerint a multiplexekben csökkent a nézőszám, az artkinók viszont csaknem ötödével több nézőt tudtak becsalogatni komplex rendezvényajánlataikkal; a filmklubok iránt is nő az érdeklődés. A legnagyobb választékot Budapest kínálja. Sajnálatos tény: vannak az országban olyan egyetemi városok, amelyekben egyetlen mozi sem működik, másutt meg alig vannak 50 évesnél fiatalabb nézők. Érdekes: a mozikat leginkább a 30 évesnél idősebb értelmiségi és jobb jövedelmű nők tartják el.
A digitalizáció lehetővé teszi, hogy ugyanaz a file (esetünkben: film) egyaránt alkalmas mozigépes és projektoros vetítésre, számítógépes letöltésre stb. A digitalizációnak eme lehetőségeit kár lenne nem kihasználni! Ehhez leginkább a jogi háttér megszervezése és kitisztítása szükséges.
Ma a televíziózás a legelterjedtebb szórakozás, és a tévékben is a digitális tartalmak egyre fontosabbakká válnak. A magyar UPC statisztikája szerint 270 ezer, a digitális tévéműsorokra előfizető ügyfelet ér el a társaság videótára. A műsorszolgáltató megcélzott rétege a család, amely így sokkal olcsóbban jut egy-egy tartalomhoz, mintha valamennyi tagja mozijegyet venne. Külön gond, hogy sok ember nem tud, vagy nem akar fizetni a szolgáltatásokért, ezért a torrentek és kalózmásolatok visszaszorítása ma még nem egyszerű feladat.
A jogtulajdonosok zöme napjainkban még elzárkózik attól, hogy a mozifilmek bemutatójával egyidejűleg látni lehessen videótáron keresztül is a tartalmakat, de reklámbevételekkel és egyéb tervekkel már dolgoznak azon, hogy a nézőhöz ingyen, vagy egyre olcsóbban juthasson el, amit meg szeretne nézni. Így tehát a mozik megtartása mellett a dvd-nek és a videótárak digitális kihasználhatóságának egyaránt nagy jövőt jósolnak a szakemberek.