Több mint egyéves, tavaly március óta nem látott mélypontjára esett júliusban a GKI konjunktúraindexe. A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint ez év áprilisa óta az üzleti várakozások mintegy 8, a fogyasztóiak viszont több mint 20 ponttal estek. A cégek és a lakosság pesszimizmusa kis hasonló mértékben erősödött júliusban. (A lakossági felmérésre még a „rezsiemelés” bejelentése előtt került sor.) A cégek áremelési törekvése összességében nem változott, a magyar gazdaság helyzetének megítélése tovább romlott.
Az üzleti bizalmi index júliusi csökkenése kizárólag az ipari várakozások érezhető romlásának következménye. A többi ágazat várakozása ugyanis júniushoz képest javult, bár egyiké sem érte el a májusi szintet. Az ipari bizalmi index júliusban a tavaly áprilisi szintre esett. Egyaránt romlott az elmúlt időszaki és a várható termelés, a rendelésállomány – ezen belül az export – és a készletek megítélése. Az építőipari termelők hangulata – kéthónapos romlás után – júliusban pozitívan korrigált. A magasépítők kilátásai tovább romlottak ugyan, de a mélyépítőké érezhetően javultak, bár továbbra is ez az alágazat a pesszimistább.
Érezhetően javult a rendelésállománnyal való elégedettség, az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos viszont csak kevésbé. A kereskedelmi bizalmi index kissé emelkedett ugyan júniushoz képest, de így sem sokkal magasabb a covid-járvány idején tapasztaltnál. A kereskedelmi cégek főleg rendelésállományukat ítélték meg a júniusinál kedvezőbben, de eladási pozíciójukat is jobbnak látták, míg készleteiket kissé kedvezőtlenebbnek.
A szolgáltató vállalkozások körében az általános üzletmenet és a várható forgalom megítélése egyaránt javult, az előző negyedévi forgalomé viszont romlott.
Júliusban megállt az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandóságának április óta tartó enyhe romlása, az építőipar kivételével minden ágazatban több a létszám bővítését, mint a csökkentését tervező cég. A vállalatok tevékenységének bővítését továbbra is főleg a munkaerőhiány akadályozza. Ugyanakkor a lakosságnak a munkanélküliségtől való félelme április óta erősödik, bár egyre kisebb mértékben.
A cégek áremelési törekvése júliusban összességében nem változott, nagyobb felük kifejezetten áremelésre készül, kivéve a szolgáltatókat. Az árak növelését főleg a kereskedelmi és az építőipari cégek tervezik, utóbbiaknál ez a törekvés júliusban felerősödött. A fogyasztók inflációs várakozása több hónapos erősödés után kissé gyengült.
A magyar gazdaság jövőbeli helyzetét az orosz–ukrán háború kitörése óta a vállalatok és az emberek is hónapról hónapra egyre drámaibbnak látják. Ehhez a pénzügyi mutatók alakulása és a kormányzat egyensúly-javító lépései is hozzájárulhattak.
A GKI fogyasztói bizalmi index a május-júniusi jelentős romlást követően júliusban ennél kisebb mértékben hanyatlott tovább, s az elmúlt három év minimumára csökkent. A lakosság három hónapja egyre rosszabbnak érzi saját pénzügyi helyzetét, megtakarítási lehetőségét, valamint a nagyértékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét.
