Jean-Claude Juncker elnök elmondta: „Azokra a dolgokra összpontosítunk, amelyek valóban számítanak: az emberek életét megkönnyítő konkrét intézkedésekre. A Római Szerződések jövő márciusi hatvanadik évfordulójának közeledtével egységesen kell képviselnünk egy eredményközpontú programot. A Bizottság munkaprogramja pontosan erről szól. A következő hetekben az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal közösen kiválasztjuk azokat a nagy politikai horderejű kezdeményezéseket, amelyeknek elsőbbséget kell élvezniük a jogalkotási folyamatban a következő hónapok során. Ez az eredményesen működő Európa.”
Frans Timmermans első alelnök így nyilatkozott: „A mostani, kihívásokkal teli időszakban még szorosabban össze kell fognunk, hogy védelmet nyújtsunk az európai polgároknak, eszközöket adjunk a kezükbe és garantáljuk biztonságukat. E célból Bizottságunk a megalakulásának első napjától kezdve világos és célirányos prioritásokat tűz ki. Figyelmesen meghallgattuk az Európai Parlament, a Tanács és a polgárok véleményét, hisz munkánk az ő érdekeiket szolgálja. Határozott előrelépést tettünk olyan kihívások kezelése terén, mint például a beruházások és a foglalkoztatás fellendítése, a migrációkezelés, valamint az éghajlatváltozás és a terrorizmus elleni küzdelem előmozdítása. Ugyanakkor még sok a tennivaló, és ebben az évben megállapodásra kell jutnunk számos kulcsfontosságú, már előterjesztett javaslatról. Most mindnyájunknak eredményeket kell felmutatnunk.”
Az idei munkaprogram 21 fő kezdeményezést, valamint 18 új REFIT-javaslatot tartalmaz a hatályos uniós jogszabályok minőségének javítása és szabályaink célravezetőségének biztosítása érdekében. Az eredmény-központúság biztosítása érdekében a bizottsági munkaprogram az elmúlt két év során előterjesztett javaslataink közül 34 tárgyalási szakaszban lévő kiemelt javaslatot azonosít, amelyek esetében a mielőbbi európai parlamenti és tanácsi elfogadás kézzelfogható gyakorlati eredményekkel járna.
A Bizottság megbízatásának kezdetétől úgy alakítja prioritásait, hogy a fontos kérdések kerüljenek előtérbe, amelyek tekintetében hatékony európai fellépéssel konkrét változás érhető el. Az elmúlt évben – ezeket a prioritásokat az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal együttesen érvényesítve – határozott előrelépéseket tettünk a kulcsfontosságú területeken. Eredményeket mutattunk fel a tíz prioritás mindegyikét illetően. Az új munkaprogram konkrét javaslatokat fogalmaz meg a következő évre – a Bizottság ezzel járul hozzá a Római Szerződések 2017. márciusi 60. évfordulóját előkészítő folyamathoz. Szoros együttműködést fogunk folytatni az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, hogy biztosítsuk javaslataink mielőbbi elfogadását.
A Bizottság bejelentette: tíz prioritás megvalósítására irányuló munkánkat 21 új kezdeményezés keretében folytatja: 1. a foglalkoztatás, a növekedés és a beruházások élénkítése érdekében javaslatot teszünk egy ifjúsági kezdeményezésre, a körforgásos gazdaság végrehajtására vonatkozó cselekvési tervre és az új többéves pénzügyi keretre; 2. félidős értékelést készítünk a digitális egységes piacról; 3. végrehajtjuk az energiaunióra vonatkozó stratégiát, az alacsony kibocsátású járművekre és a mobilitásra irányuló munka révén; 4. elmélyítjük és méltányosabbá tesszük a belső piacot az egységes piaci stratégia, az európai űrstratégia és a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv végrehajtása, valamint az igazságosabb társaságiadó-rendszerre irányuló javaslatok előterjesztése révén; 5. bemutatjuk a 27 tagú EU megreformálására és a gazdasági és monetáris unió megerősítésére vonatkozó elképzeléseinket, illetve javaslatot teszünk a szociális jogok európai pillérére; 6. végrehajtjuk a mindenki számára előnyös kereskedelem stratégiáját és folytatjuk a kereskedelmi tárgyalásokat partnereinkkel, ugyanakkor megerősítjük piacvédelmi eszközeinket is; 7. a terrorizmus elleni küzdelem jegyében tovább dolgozunk a biztonsági unió kiépítésén, és harmonizáljuk a személyes adatok és a magánélet védelmére vonatkozó szabályokat; 8. végrehajtjuk az európai migrációs stratégiát; 9. Európa globális színtéren betöltött szerepének megerősítése érdekében bemutatjuk az európai védelmi cselekvési tervet – amely magában foglalja az Európai Védelmi Alap létrehozását –, továbbá a Bizottság és a főképviselő elfogadják a Szíriára vonatkozó uniós stratégiát, illetve végrehajtják az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiáját és az Afrika–EU partnerséget; 10. a hatályos jogszabályokat a Szerződések felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra és végrehajtási aktusokra vonatkozó rendelkezéseihez igazítjuk, és megvizsgáljuk a másodlagos uniós jog bizonyos aktusainak elfogadására vonatkozó hatályos eljárások demokratikus legitimitását. Végül pedig fokozzuk az uniós jog érvényesítését célzó erőfeszítéseinket.
Még az idén 19, függőben lévő, ám időközben elavulttá vált jogalkotási javaslat visszavonását javasoljuk, és ugyanezen okból 16 hatályos jogszabályt kívánunk hatályon kívül helyezni. Emellett egy sor szakpolitikai területen – köztük az egységes piac és a környezetvédelem terén – fokozni fogjuk a jogérvényesítésre irányuló erőfeszítéseinket, hiszen valódi gyakorlati eredmények hiányában még a legjobb jogszabály is hiábavaló.
A jövőre előterjesztendő kulcsfontosságú kezdeményezések közül többet is a célravezető szabályozásra és a teljesítményre vonatkozó értékelés (REFIT) nyomán dolgoztunk ki a hatályos jog naprakésszé tétele és javítása céljából, hogy e jogszabályok továbbra is hatékonyan érjék el céljukat, anélkül, hogy indokolatlan terhet jelentenének. A prioritások kialakításakor kimondottan figyelembe vettük a REFIT-platform keretében összegyűjtött 22 véleményt. Ez az újonnan létrehozott független szakértői testület felülvizsgálja a hatályos joganyagot, és a polgárok, illetve az érdekelt szereplők javaslatainak felhasználásával az uniós jogból fakadó adminisztratív és pénzügyi terhek csökkentésére törekszik. A munkaprogrammal egyidejűleg egy eredménytáblát is nyilvánosságra hozunk, amely részletesen ismerteti a REFIT-platform véleményeinek nyomon követését, illetve a hatályos jog egyszerűsítésére és az adminisztratív terhek mérséklésére irányuló 231 kezdeményezés jelenlegi állását.
A 2017. évi munkaprogram előkészítése közben a Bizottság munkáját nagy mértékben segítették a jogalkotás minőségének javításáról szóló új intézményközi megállapodás összefüggésében az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott konzultációk, amelyek a Juncker elnök és Timmermans első alelnök által szeptember 14-én, a bizottsági elnök Unió helyzetéről szóló beszédét követően elküldött szándéknyilatkozaton alapultak.
A Bizottság nagyszabású, uniós szintű társaságiadó-reformot javasol
A Bizottság a mai napon bejelentette arra vonatkozó terveit, hogy átalakítsa a vállalatok adóztatását az egységes piacon, és ezáltal növekedésbarát és tisztességes társaságiadó-rendszert hozzon létre.
A Bizottság a mai napon bejelentette arra vonatkozó terveit, hogy átalakítsa a vállalatok adóztatását az egységes piacon, és ezáltal növekedésbarát és tisztességes társaságiadó-rendszert hozzon létre. A társaságiadó-reformmal kapcsolatos átfogó csomagba beemelt közös konszolidált társaságiadó-alap (KKTA) könnyebbé és olcsóbbá teszi az üzleti tevékenységet az egységes piacon, és egyúttal az adókikerülés elleni küzdelem hasznos eszközeként szolgál.
Az első ízben 2011-ben előterjesztett KKTA célja az egységes piac megerősítése a vállalkozások javára. A tagállamok a KKTA-ra vonatkozó korábbi javaslat számos kulcseleme tekintetében lényeges előrelépést tettek, ennek ellenére mégsem tudtak végleges megállapodásra jutni. A tagállamok, a vállalkozások, a civil társadalom és az Európai Parlament véleményének megismerését követően ma megerősítjük a korábbi javaslat vállalkozásösztönző elemeit, hogy segítsünk a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozásoknak költségeik lefaragásában és a bürokrácia csökkentésében, valamint fellendítsük az innovációt. Emellett az újraindított KKTA az adókikerülést lehetővé tevő kiskapuk bezárása révén egyenlő versenyfeltételeket teremt az Európában jelen lévő multinacionális vállalatok számára.
Két további javaslat az unióbeli kettős adóztatással kapcsolatos jelenlegi vitarendezési rendszer javítását, illetve a visszaélés elleni hatályos szabályok továbbfejlesztését célozza. Összességében ezek az intézkedések egy egyszerű és vállalkozásbarát adózási környezetet hoznak létre.
Valdis Dombrovskis alelnök így nyilatkozott: „Az adópolitikát a gazdasági növekedésre és a társadalmi igazságosságra vonatkozó uniós célkitűzések szolgálatába kell állítanunk. A ma bemutatott javaslatok célja a növekedés és a beruházások élénkítése, a vállalkozások támogatása és a méltányosság biztosítása. A hatályos társaságiadó-rendszerben a vállalkozások idegen tőkével történő finanszírozása kedvezőbb elbánásban részesül, mint a sajáttőke-bevonás. Az adórendszer ezen torzulásának mérséklése a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési terv lényeges eleme, és világosan mutatja a kézzelfogható eredmények elérése iránti elkötelezettségünket e téren.”
Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos szavai szerint: „A továbbfejlesztett KKTA-javaslat egy csapásra kezeli mind a vállalkozások, mind a polgárok aggályait. Adóügyi biztosként számos párbeszédet folytattam, amelyekből a napnál is világosabban kiderült, hogy a vállalkozásoknak egyszerűbb adószabályokra van szükségük az Unióban. Ugyanakkor elő kell mozdítanunk az adókikerülés elleni küzdelmet is, amely területen máris változásokat tapasztalhatunk. A pénzügyminisztereknek friss szemmel kell megvizsgálniuk ezt az ambiciózus és korszerű csomagot, amely a 21. század követelményeinek megfelelő, jól megalapozott adórendszert hoz létre.”
A mihamarabbi előrelépés érdekében a KKTA gyakorlati megvalósítását egy könnyebben kezelhető, kétlépcsős folyamatra bontottuk. A közös adóalapról rövid időn belül megállapodás születhet, hogy elérhetővé váljanak a legfontosabb előnyök a vállalkozások és a tagállamok számára. Röviddel ezután kerülne sor a konszolidáció bevezetésére, aminek nyomán a teljeskörűen működő rendszer kínálta valamennyi előny megvalósulna.
Közös konszolidált társaságiadó-alap (KKTA)
A KKTA bevezetésével a vállalkozások most első ízben kapnak egy uniós szinten egységes szabálykönyvet adóköteles nyereségük kiszámítására vonatkozóan. A korábbi, 2011-es javaslathoz képest az új társaságiadó-rendszer:
– kötelező lesz a nagy multinacionális vállalatcsoportokra nézve – amelyek leginkább képesek az agresszív adótervezésre –, biztosítva, hogy a globálisan évi 750 millió EUR-t meghaladó bevétellel rendelkező vállalatok a nyereségük tényleges keletkezési helyén adózzanak;
– be fogja zárni azokat a kiskapukat, amelyek jelenleg az adózási célú nyereségátcsoportosítással hozhatók összefüggésbe;
– arra fogja ösztönözni a vállalatokat, hogy tevékenységüket hitelfelvétel helyett sajáttőke-bevonással és a piaci lehetőségek kiaknázásával finanszírozzák;
– támogatni fogja az innovációt a tényleges gazdasági tevékenységhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységre vonatkozó adóösztönzők révén.
A KKTA a társasági adó mértékét nem szabályozza, mivel ez a terület változatlanul a tagállamok hatáskörébe tartozik. Mindazonáltal átláthatóbb, hatékonyabb és tisztességesebb rendszert hoz létre a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások adóalapjának számítását illetően, ami Unió-szerte gyökeresen megreformálja a társasági adózást.
A KKTA előnyösebbé teszi az egységes piacot a vállalkozások számára
A vállalkozásoknak immár elég lesz egyetlen szabályrendszert alkalmazniuk, és valamennyi uniós tevékenységük vonatkozásában egyetlen adóbevallást benyújtaniuk hazai adóhatóságaikhoz. A KKTA a szabályoknak való megfeleléssel kapcsolatos intézkedésekre fordított időt éves szinten várhatóan 8 %-kal, a leányvállalat létrehozásához szükséges időt pedig akár 67 %-kal fogja csökkenteni, így a vállalkozások – köztük a kkv-k – könnyebben tudják majd elindítani külföldi tevékenységüket.
A rendszer különböző ösztönzőkkel támogatja a növekedésbarát tevékenységet – például a K+F beruházásokat és a sajáttőke-bevonást –, ezáltal hozzájárul a növekedés, a foglalkoztatás és a beruházások fellendítésére vonatkozó, tágabb célkitűzésekhez is. Teljes körű gyakorlati alkalmazása esetén a KKTA akár 3,4 %-kal is megnövelheti a beruházások teljes összegét az Európai Unióban.
A vállalkozások az egyik tagállamban szerzett nyereségüket és egy másik tagállamban elkönyvelt veszteségüket egyaránt beszámíthatják adóalapjukba. A kettős adóztatás és a hasonló adóügyi akadályok megszűnnek, és a KKTA a szilárd és átlátható, uniós szintű társaságiadó-rendszer megteremtése révén fokozza az adózási biztonságot.
A KKTA támogatja az adókikerülés elleni küzdelmet
A KKTA áthidalja a nemzeti rendszerek közötti különbségeket, amelyekkel az agresszív adótervezők jelenleg vissza tudnak élni. Emellett felszámolja a transzferárazást és a preferenciális rendszereket is, amelyek ma az adókikerülés fő eszközei. A KKTA jól megalapozott visszaélés-ellenes intézkedéseket irányoz elő a vállalati nyereségek harmadik országokba történő átcsoportosításának megakadályozása céljából. A KKTA kötelező erejű lesz az Unióban tevékenykedő legnagyobb multinacionális csoportokra nézve, így azoknak a vállalatoknak, amelyek esetében a legjelentősebb az agresszív adótervezés kockázata, nem lesz esélyük megkísérelni a nagyszabású adókikerülést.
A KKTA élénkíti a növekedést, a foglalkoztatást és a beruházásokat az EU-ban
A KKTA szilárd és kiszámítható szabályokat vezet be, tisztességes és egyenlő versenyfeltételeket teremt, valamint mérsékeltebb pénzügyi és adminisztrációs terheket ró a vállalkozásokra. Ennek következtében az uniós piac vonzóbbá válik a befektetői, illetve az üzleti tevékenység szempontjából. Az újraindított KKTA egyúttal a növekedés alapvető mozgatórugóját jelentő kutatás-fejlesztést is támogatja. A vállalkozásoknak jelentős adólevonásra lesz lehetőségük a K+F kiadások vonatkozásában, ami rendkívül előnyös helyzetbe hozza az új rendszert alkalmazó fiatal és innovatív vállalkozásokat.
Végül, a KKTA lépéseket tesz az idegen finanszírozás előnyben részesítéséből adódó adóügyi torzulás kiküszöbölése érdekében azáltal, hogy kedvezményes elbánásban részesíti a részvénykibocsátást. Az adóból évente levonható lesz a társaság új saját tőkéjének meghatározott hányada – ez az átalánykulcs egy kockázatmentes kamatlábból és egy kockázati prémiumból tevődik össze, és a jelenlegi piaci feltételek mellett 2,7 % lenne. Ez a lehetőség stabilabb finanszírozási források igénybevételére és a tőkepiaci lehetőségek kiaknázására ösztönzi a vállalatokat, a tőkepiaci unió céljaival összhangban. Emellett nyilvánvaló előnyökre lehet számítani a pénzügyi stabilitás terén, mivel a szilárdabb tőkebázissal rendelkező vállalkozások kevésbé lesznek kiszolgáltatottak a sokkhatásokkal szemben.
A kettős adóztatással kapcsolatos viták rendezése
A Bizottság a kettős adóztatással kapcsolatos uniós viták rendezésének továbbfejlesztett rendszerére is javaslatot tett. A kettős adóztatás jelentős akadályt gördít a vállalkozások útjába, aláássa a kiszámíthatóságot, valamint szükségtelen kiadásokkal és pénzforgalmi problémákkal jár. Az EU-ban jelenleg mintegy 900, kettős adóztatással kapcsolatos vita van folyamatban, amelyek összesen 10,5 milliárd eurót érintenek. A Bizottság a jelenlegi vitarendezési mechanizmusok kiigazítását javasolja, hogy azok jobban kielégítsék a vállalkozások igényeit. Ez konkrétan abban nyilvánulna meg, hogy a vitarendezés az ügyek szélesebb körét fedné le, és a tagállamoknak egy világosan meghatározott határidőn belül meg kellene állapodniuk a kettős adóztatási problémák kötelező erejű megoldásáról.
A harmadik országok tekintetében fennálló különbségek kezelése
A mai csomag részét képező harmadik javaslat új intézkedések bevezetésével kíván véget vetni annak a gyakorlatnak, hogy a vállalkozások a tagállamok és a harmadik országok adórendszereiben fellelhető kiskapukat kihasználva – úgynevezett hibrid struktúrákat alkalmazva – kibújjanak adófizetési kötelezettségük alól. Hibrid struktúrák akkor alakulnak ki, amikor az országok különböző adózási szabályokat alkalmaznak bizonyos bevételek vagy szervezetek tekintetében. A vállalkozások e helyzettel visszaélve elérhetik, hogy egyik országban sem kelljen adót fizetniük. Az adókikerülés elleni irányelv, amelyről júliusban sikerült megállapodni, már jelenleg is kezeli az Unión belüli különbségeket. A mai javaslattal teljessé válik a kép, mivel az – a tagállamok kérésének eleget téve – a nem uniós országokkal fennálló különbségeket is kezeli.
A csomag mindemellett magában foglal egy bevezető közleményt, amely felvázolja a javaslatok hátterében álló politikai és gazdasági megfontolásokat, valamint a KKTA-ra és a vitarendezési mechanizmusra vonatkozó hatásvizsgálatokat.
Következő lépésként a jogalkotási javaslatokat konzultáció céljából az Európai Parlament elé, illetve elfogadás céljából a Tanács elé terjesztik.
Kérdések és válaszok a KKTA-ról
Bevezető közlemény a KKTA-ról
További információk a KKTA-ról
