Először mutatják be a Vígszínház 125 éves történetében Joe Masteroff, John Kander és Fred Ebb világhírű musicaljét, a Kabarét. A nyolc Oscar-díjat elnyert 1972-i filmváltozatot – Liza Minnelli főszereplésével és az örökzöld slágerekkel – nagyon sokan ismerik Magyarországon is, magát az alaptörténetet már nem annyira. (Képek: Dömölky Dániel.)
A harmincas évek elejének Berlinje még a „mámor, a leplezetlen vágyak és a határtalan szenvedélyek birodalma” – ahogy a sajtóanyag fogalmaz. Azt mindnyájan tudjuk, hogy minderre hamarosan sötét árnyat vet a történelem, a terror és az embertelenség.
Slágerdarabnak ígérkezik a bemutató, a zenés produkciót Béres Attila rendezi, Sally Bowles szerepében október 9-én Szilágyi Csenge, október 10-én Dobó Enikő mutatkozik be. A főbb szerepekben Seress Zoltán, Kern András, Igó Éva, Brasch Bence és Horváth Szabolcs lép színpadra. A Kabaré 55 éve debütált a Broadwayn, alapjául John Van Druten „I am a camera” című színpadi műve és Christopher Isherwood novellái szolgáltak.
A Weimari Köztársaság végnapjaiban Berlin igazi világváros, ahol világjáró kalandorok, a vágy, a remény és a szabadság megszállottjai adnak egymásnak találkozót. Egy ócska lokál, a Kék Angyal piciny színpadán lép fel a sikerre mohón áhítozó, fiatal, amerikai énekesnő, Sally Bowles. Az ugyancsak ifjú, ambiciózus írójelölttel, Cliff Bradshaw-val egymásba szeretnek. A szerelem rátalál a panziótulajdonosnő Schneider kisasszonyra, és örökké hű lovagjára, Schultz úrra, a zöldség-kiskereskedőre is. Még béke van, de a történelmi események hirtelen fordulatot vesznek…
Amint azt a rendező megfogalmazza, „a Kabaré minden korban felkiáltójelként, figyelmeztetésként kell, hogy az alkotók és a nézők útjába kerüljön. Miközben a Kék Angyalban a szabadságtól a szabadosság felé haladunk – mely megengedhető művészi vétek –, a külső világ a szabadságból a totalitárius rendszer felé veszi útját. Nagyon komoly én-kereső történet ez, amelynek középpontjában egy csodálatos nő önmagát, a hivatását, szerelmét keresi. Ám a történelmi események határt szabnak a szerelemnek, a szabadságnak, a művészeteknek, és végül senki sem tud kiteljesedni. Az előadás legfontosabb szimbóluma egy vonat, amelyre fel lehet szállni, alá lehet ugrani, vagy amiről le is lehet maradni… Hogy ki mit választ és miért, erről szól a Kabaré” – emeli ki Béres Attila.
A Kabaré a Vígszínház őszi sikerdarabjának ígérkezik. Dramaturg Vörös Róbert, a pazar jelmezek Tihanyi Ildi, a monumentális díszlet Cziegler Balázs munkája.