A kedvezőtlen fejlemények láttán Schulz úgy gondolja: az EU-ra nem lehet úgy tekinteni, hogy nem dőlhet be. Igenis lehetséges visszalépni, éspedig a nacionalizmus, a határok és falak Európájába. Ám a hatás pusztító lenne, ez az irányzat idáig már többször is katasztrófába taszította a kontinenst – mutatott rá az EP első embere.
Kaczynski csodálja Orbán Viktort, aki önmagát illiberálisnak kiáltotta ki – írja a Financial Times. Az új lengyel kormány sok lépése egyenesen a magyar kormányfő forgatókönyvéből került ki. Jó pár nyugati politikus elítélte a magyar vezető önkényes irányítási módszereit. Hacsak a Jog és Igazságosság nem változtat irányt, ugyanezt az elbánást érdemli. A lengyel pártról már hatalomra kerülése előtt tudni lehetett, hogy nem a szokásos konzervatív áramlat. Főként azt hirdette, hogy rohadt az állam, hogy szőröstül-bőröstül meg kell újítani, azon kívül a PiS egészségtelen hajlamokat mutatott az összeesküvés-elméletek iránt.
Ám amit azóta csinál, az még a sokat tapasztalt megfigyelőket is megdöbbentette. Sokak szemében a párt lassan fenyegetés a demokrácia, a pluralizmus, a jogalapú kormányzás és az emberséges társadalmi értékek szempontjából. Ilyen messzire még nem kell futni, de a lépései gyakorlatilag minden területen aggodalomra adnak okot, és ártanak az ország tekintélyének. Az uniós szövetségesek komoran figyelik Varsó hajthatatlan, sőt agresszív álláspontját a menekültügyben, valamint keményvonalas véleményét a klímaváltozás kapcsán. A németek és mások azonban elhallgatják rosszallásukat, talán az ország stratégiailag fontos elhelyezkedése miatt.
A német Die Welt két lengyel szakértőt szólaltat meg, hogy tisztábban lehessen látni, kell-e aggódni Lengyelország miatt. Egyikük, a varsói egyetem egyik szociológia-professzornője szerint nagyon is, mert az új kormány a független intézményeket támadja. Az állam élén Kaczynski kreatúrái állnak, akik még akkor is végrehajtják a parancsokat, ha azok sértik a liberális demokrácia alapelveit.
Ráadásul a hatalmi szerkezet olyan, hogy a döntéseket egyetlen ember hozza meg, ám azokért nem hárul rá semmilyen felelősség. Kaczynski azt állítja, hogy pártja a jogállam miatt nem tudja beváltani szociális ígéreteit. Radikálisabb, mint Orbán, aki csak egy év elteltével ment neki az Alkotmánybíróságnak. Lengyel kollégája viszont azonnal támad, amiből az következik, hogy valószínűleg még több hatalmat akar, hogy álcázza kormányképtelenséget, illetve a program hiányát. Neki a hatalom önmagáért kell. Ugyanakkor elfordul az uniótól, hogy ledöntse a külső korlátot.
A másik megkérdezett, a Jog és Igazságosság EP-képviselője ezzel szemben úgy ítéli meg, hogy Lengyelországban stabil a demokrácia. És a lakosság nem engedi meg, hogy tekintélyelvű rendszert kényszerítsenek rá. Egyetlen jelentős erő sem akar kilépni az EU-ból. Nem tombol a nacionalizmus, az idegenellenesség, sem a populizmus. Nem vezették be a cenzúrát, nem helyezték hatályon kívül az alkotmányt, szóval semmi sem indokolja a nemzetközi sajtóhisztériát. Itt csupán arról van szó, hogy a győztes mindent visz, ahogyan az a lengyel politikában már csak szokásos. Lesznek személyi változások a közmédiában is, de ez a lengyelek belügye, abba ne szóljon bele senki kívülről. A lakosság számára az életszínvonal emelése és a biztonság a fontos.
Az EU-t Varsó a nemzetállamok önkéntes szövetségének tekinti, és nem szeretne további központosítást. A menekültválság kapcsán viszont megkérdőjelezi, hogy összhangban áll-e az európai szellemmel, ha egy tagállam rákényszeríti másokra az „Isten hozott!”-politikáját.
Brüsszel továbbra is kétértelmű magatartást tanúsít Orbán Viktor esetében, a Bizottság vonakodik frontálisan nekitámadni Magyarországnak, amely panaszt emelt a kvóta ellen – írja a Le Monde. A jelek szerint az EU kitart eddigi kétkulacsos politikája mellett. Azaz figyelmeztet, kötelezettségszegési eljárásokat indít, de nem kívánja kiközösíteni Budapestet. Nincs szó arról, hogy kizárnák Európából, illetve a konzervatív pártcsaládból, miközben a Fidesz a bírósági kereseten túl kemény sajtókampányt indított a menekültek betelepítése ellen, és saját politikája támogatására már egymillió aláírást gyűjtött.
Az unió vizsgálatot kezdeményezett a paksi bővítés ügyében, ennélfogva Orbán Viktor a minap, a Politiconak adott interjúban már az alapszerződések felülvizsgálatát követelte, hogy a tagállamok nagyobb döntési szabadsághoz jussanak. A Bizottságot azonban irritálja a szerződés politikai időzítése és átláthatatlansága is. Az Országgyűlés 30 évre titkosította a megállapodást. Mindehhez járul, hogy az EU engedélyezett egy polgári kezdeményezést, amely aláírásokat gyűjt, mivel úgy ítéli meg, hogy Magyarországon megsértik az emberi jogokat…
A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!
