(Forrás: Hashem Al-Ghali, Facebook) Nemcsak a Földet, az agyunkat is melegíti a klímaváltozás. Egyre több tudományos kutatás mutat rá: az emelkedő hőmérséklet közvetlenül hat az idegrendszer működésére – néha súlyos következményekkel. Ahogy a globális hőmérséklet emelkedik, az éghajlatváltozás nemcsak az időjárást és az ökoszisztémákat alakítja át, hanem az emberi agyat is. Neurológusok világszerte egyre több adatot gyűjtenek arról, hogyan okoz a tartós hőhullám agyi zavarokat: fokozza a rohamkészséget, növeli a szélütés (stroke) kockázatát, gyorsítja a demencia előrehaladását, és hatással van a hangulatra, alvásra, döntéshozatali képességeinkre is.

Egy kisfiú története, sokak jövője

Egy Jake nevű brit kisfiú, akinek Dravet-szindrómája van (ez egy súlyos epilepsziás betegség), a forró napokon rendszeresen rohamokat kap. Az ő története nem egyedi. A hőség ugyanis közvetlenül ronthatja az epilepsziás betegek állapotát, de más idegrendszeri betegségeknél – például a sclerosis multiplex vagy az Alzheimer-kór esetén – is súlyosbíthatja a tüneteket.

Dr. Sanjay Sisodiya, a University College London neurológusa szerint az agy az egyik legérzékenyebb szervünk a hőmérséklet-változásokra. „A termoregulációs rendszer – különösen idősek, gyógyszert szedők vagy neurológiai betegségben szenvedők esetén – nem működik megfelelően, így az agy könnyen túlterhelődhet” – mondja a szakember.

A hőhatás az agyra: több mint kellemetlenség

A magas hőmérséklet hatásai az agyra több szinten is megmutatkoznak:

  • Stroke: A 2025-ben megjelent Environment International tanulmány szerint a hőséghez köthető szív- és érrendszeri halálozások száma világszerte emelkedett az elmúlt két évtizedben. A hőstressz különösen veszélyes az agyi érkatasztrófák szempontjából.
  • Alvászavarok: A Journal of the Neurological Sciences 2023-as kutatása kimutatta, hogy a hőhullámok jelentősen rontják az alvás minőségét, különösen időseknél és krónikus betegek körében. Ez közvetve befolyásolhatja a memória, a koncentráció és a döntéshozatal képességét is.
  • Kognitív hanyatlás és viselkedésváltozás: A meleg rontja a kognitív teljesítményt. Egy 2020-as vizsgálat például azt találta, hogy tűzoltók döntéshozatala és reakcióideje is romlott rövid idejű hőstressz hatására (Fire Safety Journal).

Mi történik az aggyal hőség idején?

A testhőmérséklet emelkedése a vér-agy gát károsodásához vezethet, amely normál esetben védi az agyat a káros anyagoktól és kórokozóktól. Ha ez a gát áteresztővé válik, az gyulladásokhoz és idegsejtpusztuláshoz is vezethet.

Ráadásul a hőstressz hatására csökken a szervezet oxigénellátása, nő a vér sűrűsége, ami fokozza a trombózisveszélyt. Az ilyen állapotok pedig különösen veszélyesek lehetnek például terhes nőkre, idősekre vagy krónikus betegekre.

Magyarországon is valós probléma

Bár hazánkban egyelőre kevesebb figyelem irányul a klímaváltozás idegrendszeri hatásaira, az extrém hőhullámok száma nő. A 2024-es nyár például rekordot döntött a 35 °C feletti napok számában. Az Országos Mentőszolgálat szerint ezekben az időszakokban jelentősen megemelkedett a hőguta és stroke miatti riasztások száma – különösen idős emberek és idegrendszeri betegséggel élők körében.

Mit tehetünk?

  • Kerüljük a déli kánikulát, és hűvös, árnyékos helyeken tartózkodjunk.
  • Folyadékpótlás, különösen idősek és gyógyszert szedők esetén, kulcsfontosságú.
  • Zárt térben használjunk ventilátort vagy klímát, ha lehetséges.
  • Figyeljünk az idősekre és betegekre, mert gyakran maguk sem érzékelik a túlmelegedést.
  • Orvosok és neurológusok részéről szükség van protokollokra és felvilágosító kampányokra a hőség idegrendszeri veszélyeiről.