A Bizottság ma arra a következtetésre jutott, hogy egyértelműen fennáll a jogállamiság megsértésének veszélye Lengyelországban. A mai döntést megelőző majd két évben a Bizottság rendszeresen erőfeszítéseket tett konstruktív párbeszédet folytatni a lengyel hatóságokkal a jogállamiság ügyében, de ezek az erőfeszítések eddig nem vezettek eredményre.
A Bizottság ezért azt javasolja a Tanácsnak, hogy hozzon határozatot az Európai Unió alapszerződésének 7. cikk (1) bekezdése alapján. A 7.(1.) cikk alapján a Tanács a tagállamok négyötödös többségének támogatásával úgy határozhat, hogy nyilvánvalóan fennáll a veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti az unió alapszerződésének 2. cikkében meghatározott közös értékeket.
A lengyelországi igazságügyi reformok eredményeképpen az ország igazságszolgáltatása jelenleg a kormányzó többség politikai irányítása alatt áll. A bírósági függetlenség hiánya komoly kérdéseket vet fel az EU joganyagának hatékony alkalmazásáról, a beruházások védelmétől a döntések kölcsönös elismeréséig.
A Bizottság ma ezen felül kiadott egy kiegészítő (negyedik) jogállamisági ajánlást, amely meghatározza a lengyel hatóságok által megteendő lépéseket a jelenlegi helyzet orvoslásához. Ha a lengyel hatóságok végrehajtják az ajánlott intézkedéseket, a Bizottság készen áll javaslatának felülvizsgálatára.
Ezen kívül a Bizottság úgy döntött, hogy megteszi a következő lépést a Lengyelország ellen a rendes bíróságokról szóló törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárásban, és az Európai Unió Bírósága elé viszi az ügyet.
A példátlan intézkedések alkalmazása mellett a Bizottság fenntartja ajánlatát a konstruktív párbeszédre a jelenlegi helyzet orvoslása végett. (A teljes közlemény itt olvasható)
- Kérdések és válaszok a Bizottság lengyel jogállamisággal kapcsolatos intézkedéseiről
- Indoklással ellátott javaslat a 7(1) cikk alkalmazásáról
- Negyedik jogállamisági javaslat
- A Velencei Bizottság véleménye három lengyel igazságügyi törvényről
Brexit: a Bizottság benyújtja ajánlását az átmeneti intézkedésekre vonatkozó tárgyalásokhoz
Az (50. cikk szerinti, azaz az Egyesült Királyság nélkül tanácskozó) Európai Tanács által december 15-én elfogadott iránymutatások nyomán az Európai Bizottság a mai napon ajánlást küldött az (50. cikk szerinti) Tanácsnak az Egyesült Királyság Európai Unióból való rendezett kilépésének következő szakaszára vonatkozó megbeszélések megindítására.
A 2017. májusi tárgyalási irányelveket kiegészítő tárgyalási irányelvek tervezete további részleteket tartalmaz a lehetséges átmeneti intézkedéseket illetően. Ezek közé tartoznak különösen a következők:
- Nem lehet tetszés szerint válogatni: az Egyesült Királyság továbbra is részt vesz a vámunióban és az egységes piacban (annak mind a négy szabadságával). Az uniós vívmányok továbbra is teljes egészében úgy alkalmazandók az Egyesült Királyságra, mintha még mindig tagállam lenne.
- Alkalmazni kell majd az összes meglévő uniós szabályozási, költségvetési, felügyeleti, igazságszolgáltatási és végrehajtási eszközt és struktúrát, ideértve az EU Bíróságának hatáskörét is.
- Az Egyesült Királyság 2019. március 30-tól harmadik országnak minősül. Ennek eredményeképpen többé nem rendelkezik majd képviselettel az uniós intézményekben.
- Az átmeneti időszakot egyértelműen meg kell határozni és pontosan meghatározott időtartamra kell korlátozni. A Bizottság ajánlása szerint ez az időszak nem tarthat tovább mint 2020. december 31.
Az (50. cikk szerinti, azaz az Egyesült Királyság nélküli) Általános Ügyek Tanácsa várhatóan 2018 januárjában elfogadja az átmeneti intézkedésekre vonatkozó kiegészítő tárgyalási irányelveket. (A teljes közlemény itt olvasható.)
Az Európai Bizottság mai ajánlása
Az Európai Bizottság ajánlásának melléklete
Tőkepiaci unió: arányosabb és kockázatérzékenyebb szabályok az erősebb befektetési vállalkozásokért
A befektetési vállalkozások és az általuk nyújtott szolgáltatások elengedhetetlenek a tőkepiaci unió gördülékeny működéséhez. Az Európai Bizottság ma kétágú átalakításra tesz javaslatot azzal a céllal, hogy a kis befektetési vállalkozások élete egyszerűbbé váljon, ugyanakkor a nagy, rendszerszempontból jelentős vállalkozások az európai bankokéval megegyező szabályrendszerhez tartozzanak. A befektetési vállalkozásokra vonatkozó szabályok átalakításának köszönhetően javulni fog az európai piacok hatékonysága és felügyelete.
A mai javaslatok szerint az uniós befektetési vállalkozások túlnyomó többsége ezentúl nem tartozna az eredetileg a bankokra kialakított szabályozás hatálya alá. Az új előírások a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül csökkentik az adminisztratív terhet, előmozdítják a versenyt, és erősítik a befektetések áramlását, mely szempontok a tőkepiaci unió prioritásai közé tartoznak. Ugyanakkor a legnagyobb és rendszerszempontból leginkább jelentős vállalkozásokat a bankokéval azonos szabályozás és felügyelet alá kell vonni. Következésképpen az egységes felügyeleti mechanizmus keretében felügyeleti hatóságként eljáró Európai Központi Bank látná el a szóban forgó befektetési vállalkozások felügyeletét a bankunióban. Ez egyenlő versenyfeltételeket teremtene a nagy és rendszerszempontból jelentős pénzügyi intézmények számára.