A jelek arra utalnak, hogy új fejezet kezdődik a kétoldalú viszonyban, amit a két politikus udvariassági telefonbeszélgetése is alátámaszt. Csak éppen szembefordíthatja őket ugyanaz az irányvonal, ami rokonlelkekké tette őket, vagyis a nacionalizmus, a hazai lakosság elsőbbségének hirdetése, az eddigi világrend elutasítása. A jelenlegi rendet ugyanis elsősorban éppen az USA szavatolja és Orbán idáig többször is kifogásolta Washington eljárását. Simonyi András szerint Orbán cinikus módon trükközik, de jól jön neki, ha szorosabb kötelékek alakulnak ki az Egyesült Államokkal. Mások azt mondják, hogy bűnbakra van szüksége, és erre pont megfelel a Fehér Ház, ha az amerikai diplomaták továbbra is szóvá teszik, hogy a magyar kormány visszaszorítja a demokratikus normákat. Charles Gáti úgy látja, hogy Orbán nem nélkülözheti első számú ellenségként Amerikát. Ugyancsak súrlódások lehetnek a két ország között a NATO miatt is, mert a magyarok keveset fizetnek be a közös költségvetésbe. Márpedig Simonyi úgy gondolja, hogy Trump szemében a GDP 2%-a az a GDP 2%-a és a mézeshetek ellenére Washington aligha tekint majd el ettől.
Trumphoz hasonlóan az európai populisták is leginkább a vidéki szavazók körében népszerűek – állapítja meg a The New York Times. Az elitellenes pártok feljövőben vannak. Kihasználják a faluhelyen meglévő elégedetlenséget, hogy az ottani emberek rossz szemmel tekintenek a városiakra. A leendő amerikai elnök is a bevándorlásra, a globalizációra játszott rá, bírálta mindkét párt vezetését és gúnyolódott a politikai korrektségen. Európai elvbarátai ezt még kiegészítik azzal, hogy ostorozzák az uniót, mondván, hogy az gyengíti a nemzetállamok függetlenségét. Vidéken többnyire idősebb, kevésbé iskolázott népek laknak, akik fogékonyabbak arra a populista tételre, hogy ők a nemzeti kultúra és örökség igazi védelmezői. És számukra kettős értelemben is élvezet lehet a nagyvárosi elit ellen voksolni, amelyről úgy gondolják, hogy lenézi, maradinak és bigottnak tartja őket.
Kelet-Európában a populisták az elveszett nagyság iránt érzett nosztalgiára, a tekintélyelvű vezetők és kormányok régvolt időszakára építenek, hogy akkor még nyújtottak valamit a népnek. Vidéken azok nyernek, akik nincsenek oda a liberális demokráciáért és a demokratikus értékekért. Orbán Viktor pl. nem Budapesten érte el a legjobb eredményét. Egy lengyel falucska polgármestere azt mondja, az ott élők a stabilitás és kiszámíthatóság érzetét várják a kormánytól, de ezt nem kapják meg, ha a hatalom több ezer menekültet igyekszik betelepíteni a zűrzavaros Közel-Keletről. A vidéki lakosság konzervatív, számukra a munka és a hűség jelenti az ethoszt.
Az idén bejutott a politika fő áramába a populizmus, és már nem számít tabunak nacionalizmust emlegetni a bevándorlás, a nemzeti függetlenség és a nemzetközi kereskedelem kapcsán – írja a The Wall Street Journal. Trump egyik tanácsadója két napja arról beszélt egy washingtoni fórumon, hogy kiszolgált a 70 éve létrejött világrend, helyre kell billenteni a gazdasági erőviszonyokat a világ többi részével, mert azok ártanak az amerikai érdekeknek. Mint mondta, Trump nem akar protekcionizmust vagy védővámokat. A cél az, hogy növeljék a középosztály, illetve a munkásság bevételét és vásárlóerejét. Idáig az volt a felfogás, hogy a kereskedelmi korlátok lebontása segíti a jólétet és a békét.
Ugyanazon az amerikai konferencián Blair volt brit miniszterelnök kifejtette, hogy ha a fejlett országok aggódnak a szélsőség miatt, akkor megfelelő politikára van szükség, és ennek nem állhat útjában a politikai korrektség. Elvárható, hogy ha valaki betelepül az országba, akkor tartsa tiszteletben az alapvető értékeket, a hatóságoknak pedig joguk van kikényszeríteni őket. A sokszínűség nem azt jelenti, hogy mindent szabad. Blair egyébként annak idején szembement az uniós fő árammal, és a keleti nyitás után lehetővé tette a munkaerő beáramlását a volt szocialista államokból. Csak éppen a lépés előkészítette a hangulatot a Brexithez. Most pedig már a politikus azt hangoztatja, hogy a bevándorlási politika legyen tekintettel a társadalom befogadóképességére, vagyis itt is felbukkan a populizmus – immár a fő áramban.
Az RMDSZ elnökhelyettese úgy látja, hogy a bukaresti oktatási tárca diszkriminációt alkalmazott, amikor meghiúsította a nemzetközi támogatást a csíksomlyói búcsúhoz – tudósít a The Washington Post. Hegedűs Csilla szerint 100 szakértőjük hat éven át dolgozott, hogy elnyerje az UNESCO védelmét a katolikus zarándokúthoz. Ám az érintett minisztérium nem juttatta el a kért dokumentumokat az ENSZ-szervezetnek. A tárca vezetője úgy nyilatkozott, hogy még nem tudták összeállítani a teljes anyagot, ezért nem küldték el. Minden évben több mint 100 ezer ember látogat el Csíksomlyóba. A tudósítás megjegyzi, hogy növekszik a feszültség a magyar és a román kormány között, miután Szijjártó Péter megtiltotta, hogy magyar diplomaták részt vegyenek a román nemzeti ünnep alkalmából tartott hivatalos megemlékezéseken. Elemzők ugyanakkor rámutatnak, román részről azért próbálják gerjeszteni az ellentéteket, hogy minél többen menjenek el a vasárnapi parlamenti választásokra.
Az osztrák elnökválasztás és az olasz népszavazás megmutatta, milyen erősek az elitellenes érzelmek Európában – kezdi elemzését a Time. Olyan pártokkal kell számolni, amelyek korábban marginálisnak számítottak, lásd a Front National-t. Az unió politikai rendje évtizedeken át a centrista kormányokra, a nyitott határokra és a szabad kereskedelemre épült. Ám az utóbbi két évben olyan sokkhatások érték az EU-t, ideértve a példátlanul sok migránst és a terrorakciókat, hogy nehéz fenntartani a szabad mozgást a szervezeten belül. Jogos a félelem, hogy a populizmus véget vethet olyan alapvető vívmányoknak, mint a nyitott határok és a közös fizetőeszköz.
Magyar- és Lengyelországban már hatalomra is kerültek tekintélyelvű vezetők, és jövőre csatlakozhatnak hozzájuk olyanok, akik szintén nem pártolják a politikai liberalizmus és az alkotmányos fékeket. Ebből a szempontból döntő lesz májusban a francia választás. Le Pen győzelme nem valószínű, de hiba volna őt máris leírni. Közbeszólhat pl. Törökország, ha felmondja a Brüsszellel kötött menekültügyi szerződést. Azt pedig nem bírná ki a schengeni rendszer. 2017 kulcsév lehet az unió túlélése szempontjából.
The New York Times/Reuters: Orbán szövetségesei erősítik a szorítást a sajtón a választások előtt, ez pedig erősíti az ellenzék, illetve a nemzetközi szervezetek aggodalmát a média függetlensége miatt. A kormány azóta igyekszik szigorítani az ellenőrzést, hogy összeveszett Simicskával.
Habony Árpád beindította a Modern Media Csoportot, amely ingyenes bulvárban utazik. Andy Vajna megszerezte a TV2-t és a Rádió 1-et. Matolcsy ilyen-olyan bizalmasai két fontos hírportált működtetnek. Az érintettek egyébként nem kívántak nyilatkozni a hírügynökségnek. Kovács Zoltán szóvivő viszont visszautasította, hogy itt tisztességtelen kormányzati sajtóbefolyásolásról lenne szó. Azt mondta, jogi szempontból minden rendben van a médiaszerkezettel, és nem szabad összekeverni a sajtó és a tulajdon szabadságát. Szerinte pl. a Népszabadság új tulajdonosának, az Opimusnak semmi köze a kormányhoz.
Az EBESZ ezzel szemben úgy látja, hogy erősen hanyatlik Magyarországon a média sokszínűsége. A terület igencsak ki van szolgáltatva a politikai nyomásnak. Lázár János viszont azt állítja, nem történt más, mint hogy néhány konzervatív üzletember megfogadta a miniszterelnök felhívását és érdekeltséget vásárolt a sajtóban. Szerinte az amerikai elnökválasztás megmutatta, hogy lehet győzni az egész média ellenében is. Egyébiránt eladó jó pár vidéki lap is. A Délmagyarország főszerkesztője úgy ítéli meg, hogy az egész pályás letámadás hamarosan eléri az ő brit tulajdonosukat is. A nyomásgyakorlás fontos eszköze az állami reklám. A Mediaworks máris csaknem egymilliárd értékben kapott hirdetéseket, bár Rogán Antal szerint, ha az ellenzéki sajtó kéri, akkor a kormány neki is segíthet.
A magyar ipari termelés visszaesése ráerősít az aggályokra a növekedés ügyében – jelentette a Yahoo!. Ráadásul a fogyasztás szintén elmaradt a várakozásoktól, így kétséges, hogy a kormány képes-e teljesíteni a megcélzott gazdasági bővülést. Vagyis: lassul a növekedés és ez vonatkozik az egész térségre. Magyarországon az idén az utóbbi 3 év legalacsonyabb üteme várható, a termelés szintje esik az autóiparban is. Varga Mihály azonban optimista, szerinte egy jó utolsó negyedév sokat lendíthet a dolgokon, bár pl. az Audi átmenetileg háromról kettőre csökkentené a műszakok számát. Az iparág adja a magyar termelés csaknem 30%-át. A kormány azonban azt hirdeti, hogy jövőre már gyorsul a fejlődés, hála a lakásvásárlások ösztönzésének, a béremeléseknek és az adócsökkentéseknek, továbbá annak, hogy több pénz folyik be az EU-tól.
Hertha Müller azt gondolja, hogy Kelet-Európában ma ismét a félelem urai irányítják a rettegés népét – olvasható a Die Weltben. A Nobel-díjas írónő, aki 1987-ben települt át Romániából Németországba, egy brüsszeli előadásában felidézte, hogy annak idején a Securitate megpróbálta megfélemlíteni, illetve beszervezni. Majd amikor nem sikerült, akkor közellenséget csinált belőle, akitől elhúzódtak az emberek. De akkoriban az egész román állam a félelemre épült, mert hogy a diktatúrák egyik oldalán a rémületkeltők, a másik oldalon a reszketők vannak. A szocializmus uniformizálta a divatot, száműzte a szépséget. Az állam elutasított mindenféle sokszínűséget.
Napjainkban azonban ismét az tapasztalható a térségben, hogy az emberek igénylik a kiskorúsítást. A diktatúra hátrahagyta a sokféle függés örökségét. Ma az itt élők legfőbb közös vonása az idegenellenesség, ami szintén a félelemből ered. De Kelet-Európa már évtized óta xenofób, ami az önkényuralomból következett.
Magyarország – Paul Lendvai szavaival – vezérelvű demokrácia lett. Orbán Viktor idegenként tekint a menekültekre, akiket távol kell tartani, mert szokásaikkal szétrombolnák a magyar társadalmat. A kormányfő törvényekkel és uszítással hárítja el 1300 szír menekült befogadását. Ők azok, akik az „idegen szokásokkal” 10 millió magyar kultúráját fenyegetik.
Közben pedig Magyarország fejenként 360 ezer euróért árulja a korlátlan tartózkodási engedélyt, és azt sem nézi meg, hogy ki veszi meg és miből. Orbán a rászorulók helyett gazdag családokat és kétes alakokat hoz az országba. Hírek szerint már 18 ezren éltek a lehetőséggel. A külföldiek nála beletartoznak a gazdasági tervekbe, akárcsak a kommunizmus idején. És milyen nagyvonalú a politikus, a kérelmezők hozhatják a családjukat, de még a szüleiket is. Ezek azok az új magyarok, akik állítólag nem veszélyeztetik a született magyarokat, Kínából, Oroszországból és Jemenből jönnek.
A magyar lakosság az 1956-i tapasztalatok ellenére is támogatja Orbán idegenellenességét.
A jobboldali-populista mozgalmak mindenütt ördögi forgatókönyveket gyártanak, ezek félelmet keltenek. Majd meglovagolják ezeket az érzéseket, szítják a rémületet. Orbán egykor kijelentette, hogy csak egyszer kell megnyerni a választásokat, de akkor nagyon. Akik egykor elviselték a félelmet, most azokat támogatják, akik újból a rettegésre alapoznak. És a populisták futnak Putyin után, aki szét akarja verni a demokratikus Európát. A szabadságot nem szabad természetesnek venni, mert különben még ellophatják tőlünk.
A német konzervatív újság, a Die Welt úgy értékeli, hogy nyolc töréspont veszélyezteti az uniót, közötte Magyarország is. Orbán Viktor szemében vörös posztó Merkel menekültpolitikája. Ám a kormányfő vereséget szenvedett az októberi népszavazáson. Ez azonban nem zavarta és közölte, hogy az egész alaptörvényt módosítani kívánja. A kerítésből masszív falat kíván csinálni. De nem csak a saját lakosságát mozgósítja, egyúttal a visegrádi csoport szószólójának tekinti magát. A négyeket szívesen látná egyfajta keleti EU-nak. Viszont oroszbarátsága nemigen talál követőkre a térségben.