Az Európai Bizottság folyamatosan értékeli azokat az intézkedéseket, amiket a magyar kormány a jogállamisági aggályokra adott válaszként tesz. Így – vagyis egyelőre érdemben nem – csupán kitérően reagáltak az uniós végrehajtó testületnél az EUObserver megkeresésére annak nyomán, hogy Budapesten bejelentették a korrupcióellenes hatóság létrehozásának a tervét. Az erről szóló kormányrendeletet tanulmányozzák – csak ennyit lehet most tudni.
Mint Zalán Eszter, a brüsszeli uniós hírportál szerzője cikkében megállapítja, a cél a befagyasztott EU-források – a covid-világjárvány utáni helyreállítási alapból Magyarországnak szánt 5800 millió euró – felszabadítása, miközben a magyar kormányra növekvő nyomás nehezedik a Bizottsággal való megállapodás végett az erősödő infláció és emelkedő energiaárak, illetve a forint süllyedése miatt.
Az uniós testület legutóbbi, nyári értékelése szerint Magyarországon súlyos aggodalomra ad okot, hogy nincs kielégítő ellenőrzési mechanizmus a magas szintű tisztségviselők és közvetlen személyi környezetük korrupciós eseteinek a kimutatására. A most meghozott kormányrendelet értelmében szeptember 30-ig törvényt hoznának az új hatóság lététesítéséről, és azt várhatóan november 21-ig meg is alakítanák, valamint december 1-jéig felállhatna az a munkacsoport, ami tanácsadói szerepet töltene majd be a hatóság mellett, és amiben a tagok egyik felét a kormány, másik felét nem kormányzati szervezetek delegálnák – írja az EUObserver, de hozzáteszi: a pontos szerkezet egyelőre nem látható, és korábban Orbánt olyan bírálatok érték, hogy saját szövetségeseivel tölti meg a független intézményeket. A Transparency International korrupcióérzékelési indexe értelmében az EU-ban Bulgária után Magyarországon a legrosszabb a helyzet, és a romlás Orbán kormányzása alatt következett be. A portál felhívja a figyelmet arra is, hogy a Magyar Helsinki Bizottság szerint Varga Zs. András, a Kúria elnöke, akit Orbán pártjának szövetségeseként tartanak számon, tavaly jogellenes módon nevezett ki bírókat, és hogy ez a megállapítás a bírák önkormányzati testületétől származik. Az Európai Bizottság arról tájékoztatta az EUObservert, hogy a bírói kinevezések ügyét visszatérően felvetette a magyar hatóságoknak, és javasolta, hogy erősítsék meg a bírói testületek ellenőrző szerepét a Kúria elnöke felett.
A korrupcióellenes testület létrehozásának a tervéről beszámolva a londoni székhelyű Reuters emlékeztet arra is: Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter minden eddiginél szigorúbb, teljesen átlátható rendszer kialakítását ígérte az uniós források felhasználásának és a közbeszerzési szerződéseknek az ellenőrzésére.
Az AP amerikai hírügynökség szerint az ismertetett tervek – idézem – „a nacionalista magyar kormány által az EU végrehajtó szervének tett engedménynek tűnnek föl”. Kitér az AP arra is, hogy tavaly a magyar kormány úgy döntött, nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez, és azzal érvelt, hogy a csatlakozással veszítene szuverenitásából.
Most nézzük az energiatémát! A Handelsblatt, a német üzleti körök lapja beszámol arról, hogy az Európai Bizottság ötpontos intézkedéscsomagot dolgozott ki az energiaválság ellen, és hogy a javasolt intézkedések egyike a különadó kivetése, vagyis az áremelkedés nyomán keletkezett, mintegy váratlan plusz nyereség elvonása lenne az olaj- és gázcégektől. Az indítványokat ma vitatják meg először a tagállamok EU-nagykövetei.
Mint a Handelsblatt írta – és erről beszámol a dpa német hírügynökség, rajta keresztül pedig több más orgánum, így például a Süddeutsche Zeitung is –, Ursula von der Leyen meg szeretné könnyíteni azt is, hogy az uniós tagállamok likviditási támogatásban részesíthessék az energiaszolgáltatókat.
Végül néhány mondat még a minap elhunyt Mihail Gorbacsovról. A The New York Times a most 92 esztendős, tehát a néhai szovjet vezető kortársának számító James Baker volt amerikai külügyminiszter visszaemlékező, méltató cikkét közli. Baker szerint a 20. század végén Gorbacsovnál nagyobb szerepet senki sem játszott a hidegháború békés lezárásában. A szabad világ örökre hálás lesz ezért neki, még akkor is, ha honfitársai közül sokan nem. Ronald Reagennek és George Bushnak a kölcsönös bizalom olyan viszonyát sikerült kiépítenie Gorbacsovval, ami mindaddig elképzelhetetlen lett volna szovjet és amerikai vezetők között – állapítja meg a volt külügyminiszter.
A belga Le Soir Gérard Rolandnak, a kaliforniai Berkeley Egyetem politológusának, a brüsszeli ULB (Université Libre de Bruxelles) egyetem vendégprofesszorának az írását jelentette meg a volt szovjet vezetőről, meglehetősen sajátos címmel: Gorbacsov, az ufó – vagyis azonosítatlan repülő objektum.
A glasznoszty atyja minden bizonnyal egyedi, egyszeri, soha nem ismétlődő eset marad a történelemben, írja a professzor, és felhívja a figyelmet arra: a kínai kommunista vezetők alaposan tanulmányozták Gorbacsov politikáját, és arra a következtetésre jutottak, hogy ha hatalmon akarnak maradni, akkor semmi politikai liberalizálás. A kínai kommunisták a gazdasági reformokkal sokkal messzebbre mentek, mint Gorbacsov, de a glasznosztyra soha nem mutattak készséget.
A nemzetközi sajtószemle alábbi részének forrása: www.muosz.hu
Politico Névtelenséget kérő európai diplomaták, illetve tisztségviselők négyen is megerősítették, hogy Magyarország ismét csak magára haragított több EU-országot is, mivel azt akarja, hogy három orosz oligarchát vegyenek le a szankciós listáról. A dolog azért sürgős, mert ha a jövő csütörtökig nem sikerül egyezségre jutni, akkor érvényét veszti a megtorló intézkedés. A szóban forgó három Putyin-közeli milliárdos: Aliser Uszmanov, Petr Aven és Viktor Rasnyikov.
A felháborodásba belejátszik, hogy az Orbán-kormány akadályozta már az olajszállítási tilalom elrendelését is. Ezúttal azt is kérte, hogy humanitárius célból szélesítsék a szankciós kivételek körét, amivel azonban felvetette annak a gyanúját, hogy kiskapukat igyekszik találni – éppen akkor, amikor a Bizottság bekeményítene Moszkva ellen. Az uniós nagykövetek mai találkozóján Ukrajnáról lesz szó, de a magyar kívánság bizonyosan napirendre kerül, merthogy igen nagy felzúdulást keltett.
Süddeutsche Zeitung Valójában az orbáni mintát követi a CSU ifjúsági szervezete, amikor azt sürgeti, hogy az ország az ausztrál módszert vegye át a bevándorlás szabályozására. Az ausztrál hatóságok nem engedik be a hajókon érkező menekülteket és távoli szigetekre internálják azokat. Ez viszont minden, csak nem igazságos és humánus.
Európára lefordítva az ausztrál példa azt jelenti, hogy kerítéseket emelnek az EU külső határain és kapásból elutasítják a menedékkérőket. Az indok hivatalosan az, hogy ily módon megnehezítenék az embercsempészek dolgát, ezáltal pedig sok emberéletet lehet megmenteni a Földközi-tengeren. Csakhogy a britek erős korlátozásokat érvényesítenek a migránsokkal szemben, mégis évente tízezrek jutnak be illegálisan az országba. Az embercsempészet virágzik, miközben ezrek fulladnak bele a La Manche vízébe az átkelési kísérletkor.
Aki erődítményt akar csinálni az országából és a földrészből, az tudatosan életeket tesz kockára. Ehhez pedig a sormintát Orbán Viktor szolgáltatja, aki mindig is közel állt a keresztényszociálisokhoz, a bevándorlás kapcsán pedig még ma is látványos az átfedés a magyar és a bajor politika között.
Arról az uszítóról van itt szó, aki folyton az állítólagos „lakosságcserére” figyelmezteti Európát, a fajok keveredéséről zagyvál, továbbá szögesdróttal, azonnali kitoloncolással és nacionalista retorikával elérte, hogy Magyarország 3 éve, írd és mondd, 60 kérelmezőnek nyújtott menedéket. Ha a CSU ifjúsági tagozata ezt szeretné, akkor színt kell vallania, és nem tehet úgy, mintha számára fontos volna az emberélet megóvása.
EUobserver A nagyobbik lengyel kormánypárt politikát csinál a történelemből: 1300 millió eurós háborús kártérítést követel Németországtól, de alapvetően az mozgatja, hogy a jövő évi választások előtt helyreállítsa megrendült népszerűségét. Persze a két ország közti rossz viszony nem új keletű, a lengyelek nem tudják elfelejteni a sebeket, amiket évszázadok során a németek és az oroszok okoztak nekik. A Jog és Igazságosság most csupán tőkét próbál kovácsolni az érzésből.
Varsó számára minden jogállami vita ellenére nem Brüsszel, hanem Berlin a fő célpont, mert szerinte titokban Németország ellenőrzi Brüsszelt. Jarosław Kaczynski, a nagy stratéga bizonyosan felismerte, hogy itt a kellő időpont a lengyel igény felmelegítésére, mivel a régióban sokak részéről ellenérzéseket keltett, hogy a németek csupán ímmel-ámmal szállítanak fegyvereket Ukrajnának, de az ügyetlen hivatalos berlini kommunikáció sem aratott nagy tetszést.
A fő ok azonban az, hogy védekezésre kényszerítse az ellenzéket és érzelmileg mozgósítsa az országot, ami minden más államnál többet szenvedett a 2. világháborúban. Viszont Kaczynski szerint a hárommillió zsidó áldozatért Izraelnek kell szót emelnie, ezért fel is szólította az izraeli kormányt, hogy az csatlakozzék a kezdeményezéshez. Itt csak az a gond, hogy nem jó az, ha az ilyen igények mozgatórugója a belpolitikai manipuláció.
A The Wall Street Journal vezércikkírója úgy értékeli, hogy Németország fél lépést tett a jó irányba, amikor engedélyezte, hogy három megmaradt atomerőműve közül kettő ne húzza le a rolót az év végén, hanem a következő tavaszig működjék. Hiszen már nem maradt más lehetőség, ám még így sem lehet állítani, hogy Berlin teljes mértékben szembenézett volna a valósággal.
Sokat nem segít persze ez sem az energiaínségen, mert a három létesítmény csupán az ország áramszükségletének 6%-át fedezi. Az iparnak azonban továbbra is igen sok földgázra van szüksége. Ám a blokkok üzemben tartásával legalább a gáz egy részéből nem energiát állítanak elő.
Amikor robbannak a szénhidrogénárak és a háború kellős közepén elapadtak az orosz szállítások, emellett a szél- és naperőművek képtelenek fedezni az ipar igényeit, nos, ilyen helyzetben a reaktorok látszanának az egyetlen kézenfekvő megoldásnak. De nem a németeknél, mert ott politikai és kulturális okokból nagy az ellenállás a nukleáris erőművekkel szemben.
Ugyanakkor bezárnak a blokkok Alsó-Szászországban, ahol a zöldek a jövő hónapban esedékes tartományi választásra készülnek. Lehet, hogy az őket képviselő energiaügyi miniszter mostani elhatározása révén jó eredményt érnek el az urnáknál, ám a felmérések azt tanúsítják, hogy gyorsan változik a közvélemény és mind többen jönnek rá, hogy nem szabad lemondani az atomenergiáról. Lehet, hogy egy nap a politikusok felzárkóznak a néphez bölcsességhez.