Kádár András, a Helsinki Bizottság társelnöke ellenben úgy értékeli, hogy az Orbán-kabinet először meggyengítette az alkotmányos intézményeket, majd megtizedelte a sajtót. Most pedig háborút hirdet az NGO-k (nem kormányzati szervezetek) ellen, mert azok képesek leleplezni a visszaéléseket. A miniszterelnök ugyanakkor azzal ért egyet, hogy Trump győzelme után megvan a lehetőség a bajkeverő csoportok félre állítására. A tavaszi offenzíva azzal kezdődik majd, hogy vagyonnyilatkozatra kötelezik a civil szervezetek vezetőit.
A magyar kormány visszakozott attól, hogy kiseprűzze az országból a Soros György által támogatott civil szervezeteket, de kitart amellett, hogy megszigorítja számukra a működési feltételeket – adja tudtul a Bloomberg. Lázár János azt mondta Németh Szilárd egy nappal korábbi bejelentéséről, hogy nem takarítanak ki senkit, ám az NGO-k (nem kormányzati szervezetek) gazdálkodását ellenőrzik majd, mert a magyaroknak joguk van arra, hogy tudják, ki akarja őket befolyásolni külföldről. A fenyegetés azután hangzott el, hogy a Bizottság és az amerikai kormányzat is bírálta Orbán Viktort, amiért az illiberális államot akar teremteni. A Nyílt Társadalom Alapítványok elnöke, Chris Stone úgy reagált a magyar fejleményekre, hogy sehol sem tartoznak az ellenzékhez, ők csupán a nyílt vitát szorgalmazzák. Lázár János ugyanis tegnap arról is beszélt, hogy Soros úgy határozott: ő akar Orbán Viktor ellenfele és a magyar politika ellenzéke lenni. A hírügynökség megjegyzi, hogy a Soros György által fenntartott alapítványok az eltelt 30 évben 1600 millió dollárral segítették a demokratikus fejlődést Kelet-Európában, illetve az egykori Szovjetunióban.
Újabb támadás indult a civil társadalom ellen, miután a kormány rövid pórázra akarja fogni a külföldi anyagi forrásokból működő szervezeteket – kezdi beszámolóját az osztrák Die Presse. Németh Szilárd szereti az egyenes beszédet. Ahol mások nem győznek kertelni, ő ott belecsap a lecsóba. A Norvég Alap ügye annak idején a kormány vereségével végződött, ám most nyilvánvalóan újrakezdődik az egész felhajtás jó pár csoport ellen, mivel a hatalom Trump győzelme folytán kedvezőnek látja a nemzetközi feltételeket. Merthogy a szóban forgó „álcivil tömörülések” célja nem a polgárjogok védelme, hanem a politikai befolyásgyakorlás. A média és az ellenzék ezzel szemben azt veti Orbán szemére, hogy ugyanazt műveli, mint Putyin, és példát vesz Izraelről is. Az viszont kétséges, hogy a bejelentett intézkedésekkel el lehet-e távolítani az országból az NGO-kat, Szigorúbb lépések ellenben alighanem az uniós jogba ütköznének. Mindenesetre az világos, hogy az elképzelést hatalmi törekvések motiválják, hiszen a kormányhoz közelálló szervezetek nagy valószínűséggel nem kerülnek bele a szórásba.
A The New York Times/Washington Post/CBS/AP egyidejűleg jelentette: a szegedi bíróság kockáról kockára elemezte a felvételeket az operatőrnő ügyében, ezek után bocsátotta 3 évi próbára László Petrát, amiért az másfél éve két menekültet megrúgott, egy harmadikat pedig valószínűleg elgáncsolt. Az ítélet hangsúlyozza, hogy a tények cáfolják a vádlott állítását, amely szerint önvédelemből cselekedett, amikor a tömeg áttörte a rendőrkordont. Az asszony viszont, aki biztonsági okokból csak videólánc segítségével vett részt a per utolsó aktusában, abban bízik, hogy a fellebbezés után a következő fok felmenti majd.
László Petra annak idején közfelháborodást keltett, mivel elbuktatott egy férfit, aki karján a kisgyerekével rohant, egy másik kislányt pedig megrúgott Röszke közelében – vezeti föl a szegedi bírósági tárgyalásról szóló beszámolóját a Yahoo/The Guardian/AFP. Utána kiderült, hogy a Jobbikhoz közel álló tévének dolgozott, de a társaság azonnal elbocsátotta. Az asszony azóta halálos fenyegetéseket kapott. A tárgyaláson azt vallotta, hogy gyűlöletkampány szenvedő alanya lett, de nagyon sajnálja, ami történt, élete azóta kisiklott. Egyébként mind a vád, mind a védelem fellebbezni kíván. Emlékezetes ugyanakkor, hogy a spanyol főváros kisebbik labdarúgó csapata utánpótlás-edzőként alkalmazta azt a szír trénert, akit László Petra elgáncsolt, a kisfia pedig Cristiano Ronaldo oldalán léphetett pályára a Real Madrid egyik meccse előtt.
A képek annak idején bejárták a világot: az operatőrnő kitette a lábát a rendőrök elől szaladó menekült elé – emlékezteti olvasóit a német konzervatív Die Welt. Az asszony viselkedése általános felzúdulást keltett. Azt más újságírók örökítették meg a helyszínen, hogy mit csinált. Azóta elvesztette az állását a szélsőjobbos Jobbikhoz tartozó internetes tévénél, de a bíróság enyhe ítéletet szabott ki, bár nem fogadta el azt az érvet, hogy mindössze önvédelemről volt szó.
A Süddeutsche Zeitung bizonytalan az ügyben, hogy ezek után nyugvópontra jut-e László Petra ügye. Az asszony ugyanis korábban azt nyilatkozta az egyik orosz újságnak, hogy a per lezárulta után be akarja perelni a Facebookot, illetve az egyik menekültet. Ez utóbbit azzal indokolta, hogy a szír férfi az eljárás közben megváltoztatta vallomását. Először nem is őt, hanem a rendőrséget okolta az incidensért. Egyébiránt a videón jól látszik, amint az operatőrnő több migránsba is belerúg, köztük gyerekekbe, a férfit pedig felbuktatja, amint az egy gyereket vitt a karjaiban. A Facebookkal meg az László Petra baja, hogy az eltávolította az őt fenyegető bejegyzéseket.
A menekültválság csúcspontján Orbán Viktor a bevándorlók ellen keltette a hangulatot, most pedig azt fontolgatja, hogy a fokozott terrorveszélyre hivatkozva az eljárás végéig őrizetben tartanák a menedékkérőket – írja a Der Spiegel. Lázár János a többi közt a berlini merényletre hivatkozott ugyan, csak éppen kérdéses, hogy a törvényjavaslat megfelel-e az európai jognak. Az ország kerítéssel, visszatoloncolásokkal és más, korlátozó intézkedésekkel igyekszik távol tartani a migránsokat. A magyar miniszterelnök a múlt hónapokban sorra támadta Merkel és a brüsszeli Bizottság menekültpolitikáját. Összeállt Seehofer bajor kormányfővel és a visegrádi államokkal a kötelező kvóták ellen.
Magyarország radikálisan szigorítani kíván amúgy is kemény menekültpolitikáján – írja az osztrák Neue Kronen Zeitung. – Azt tervezi, hogy minden menedékkérőt őrizetbe vesz. Az nem világos, hogy ez mennyire összeegyeztethető az európai joggal, mert az érvényben lévő közösségi szabályozás kimondja: az érintetteket csakis egyéni elbírálás alapján lehet bezárni, ha a fogadó ország úgy ítéli meg, hogy az illető kockázat a biztonság szempontjából. De nem csupán a magyar politika kelt egyre-másra feltűnést a menekültválság folyományaként. Annak idején bekerült a világsajtó szalagcímeibe az az operatőrnő is, aki munka közben rohanó menekülteket szándékosan rúgott meg. Őt most a bíróság próbára bocsátotta.
A riporter elment Alsózsolcára és a koldusszegény faluban azt tapasztalta, hogy a romák az erdőben gyűjtött fával igyekeznek odahaza valamelyest átmelegedni a dermesztő fagyban – közli az AP újságírójának, Alex Kulinak a megrendítő beszámolóját a The New York Times/The Washington Post/Yahoo/AP. Olyannyira, hogy több gyerek ilyenkor nem megy iskolába sem, inkább a tüzelőről igyekszik gondoskodni. A házakban többnyire nincs ivóvíz, a meleget az egyik helyen pl. egy ócska vaskályhat adja az öttagú családnak. A közeli Miskolcon az Ámbédkár Iskola igazgatója, Derdák Tibor azt mondja, ilyen időben a gyerekek több mint ötöde inkább otthon marad, mert segítenie kell a favágásban, illetve -gyűjtésben. Pedig a törvény értelmében két évi börtönnel sújtható, ha a más erdejéből visznek haza fát, de a rendőrség időnként nem néz oda. A pedagógus hozzáteszi, ezek a romák nemzedékek óta nincstelenségben élnek. Többnyire közmunkát végeznek, havi 53 ezer forintért, miközben ötszáz kiló tűzifa 23 ezer forintba kerül, de az nem sokáig tart ki. A Jobbik szóvivője elkeserítőnek nevezi, hogy ilyen tragikus esetek előfordulhatnak a 21. században.
Simicskó István azt közölte, hogy Magyarország 10 év alatt emeli a NATO-vállalásnak megfelelő 2%-ra a katonai költségvetést – jelentette a The New York Times/Reuters. A tudósítás emlékeztet arra, hogy Trump jelezte: az Egyesült Államok felülvizsgálhatja, nyújt-e adott esetben fegyveres támogatást azoknak az államoknak, amelyek nem költenek eleget a saját védelmükre. A magyar miniszter ugyanakkor most megerősítette, hogy a hadseregnél fejlesztési program kezdődik, ideértve harci helikopterek beszerzését is. Nem zárta ki, hogy ez ügyben versenytárgyalást írnak ki még a választások előtt, de a beszerzésről a végleges döntést csak utána hozzák meg. Ezért négy helikoptert jelenleg Oroszországban újítanak fel.