Ismét kellemetlenkedik Orbán az Európai Unióban: nemcsak azzal, hogy nem akarja megszavazni a következő szankciós csomagot, de még ideológiát is gyárt hozzá, amikor azzal vádolja meg Brüsszelt: nem demokratikus úton dönt. Orbán szerint az kevés, ha a brüsszeli bürokraták és az európai elit döntenek a szankciókról – írja a Stuttgarter Zeitung.
Orbán megint azzal áll elő, hogy a háborút az uniós állampolgárokkal fizettetik meg, miközben őket nem kérdezik meg. Nos, ezért indít újabb nemzeti konzultációt. Orbán botot akaszt a küllők köz, hisz’ a legfejlettebb gazdaságok, a G7-ek is megszavazták az orosz importolajra vonatkozó globális ársapka bevezetését, s közben dolgoznak az atomerőművi orosz együttműködési tilalmon, az oroszokat érintő ingatlaneladási tilalmon, a beutazási tilalmon és vagyonuk befagyasztásán.
Daniel Freund az újságnak nyilatkozva elmondta: ahogy tájékozódott, Orbán ezzel a nemzeti konzultációval akarja megerősíteni a várható nem szavazatát, a különutasságát.
A cikk írója persze emlékezteti az olvasót arra, hogy Orbán a migrációellenességének, a koronavírus-intézkedéseinek is nemzeti konzultációval akart érvényt szerezni, noha az ilyen méregdrága „véleménynyilvánítások” eredményének nincs kötelező erejük. Ám a jelenlegi magyar kormányfő azt gondolja, ezzel képes megerősíteni alkupozícióját.
Magyarország ismét megakadályozta, hogy Kirill pátriárkát felvegye szankciós listájára az Európai Unió – értesülését az Evropejszkaja pravda a Rádió Szvoboda twitter-oldaláról vette. A magyar kormány azzal indokolta döntését, hogy vallási vezető szankciós listára nem kerülhet fel. Orbán érvelése szerint – írja az Evropejszkaja pravda –egy ilyen döntés megsértené a vallásszabadság elvét. Ezért kénytelenek voltak levenni a listáról az első egyeztetést követően, hogy legalább ebben ne legyen további nézeteltérés. Ugyanez történt a nyáron is, amikor a magyar kormány ugyancsak meghátrálásra kényszerítette Brüsszelt. A Krasznaja Zvezda orosz lap úgy tudja, hogy Észtország külön kérésére került be Kirill pátriárka neve a szankciós névsorba.
A brit Christian Institute a magyar abortusz szigorítását célzó rendelet kapcsán ír arról, hogy Nagy-Britanniában a terhesség 24. hetéig engedélyezett az abortusz, kivételt képez ez alól, ha a magzatnál Down-szindrómát vagy farkastorok-gyanút észlelnek. Az új magyar szabályozás arra az alapfeltevésre épült – írja a lap –, hogy a belügyminiszter szerint a magyarok kétharmada a magzati élet kezdetét a szívhangok érzékelésével azonosítja. Annak ellenére, hogy az alkotmányba 2011-ben beiktatott változtatások szerint a magzatot a fogantatástól kezdve védelem illeti. A szívhang-kikötéssel a nőket az életigenlő ideológia felé kívánja terelni a szigorítás, noha a magzat 12 hetes koráig engedélyezett az abortusz, kivételes esetekben pedig a 24. hétig.
Összehasonlításul a lengyelországi változtatásokat összegzi a brit lap: abban az országban állítólag 90%-kal csökkent az abortusz a törvényi szigorítást követően. Két éve 1076 abortuszt végeztek, tavaly pedig már csak 107-et…
Novák Katalin amerikai útjának egyik állomásáról számol be az MSC portál, illetve kansasi rádióadója, miután látogatást tett az Atchinson Bencés Rend felsőfokú intézetében, ahol a család szerepéről beszélt mintegy 200 hallgató előtt. Szólt arról, hogy három gyereket nevelt fel, s hat évet kihagyott a karrierjéből, mert a munkájánál fontosabbnak tartotta otthon maradni a gyerekekkel. Viszont utána töretlenül folytathatta pályáját. S amikor megkérdezték, mi inspirálta, hogy ilyen magas állami posztra kerüljön, így felelt:
- Azt gondolom, illetve államfőként tudom, hogy az emberek figyelnek rám, meghallják, amit mondok, s hogyha ez lehetőséget ad számomra ahhoz, hogy eljuttassam azt az üzenetet, amiben hiszek, már érdemes volt.
A tudósítás kiemeli, hogy nemcsak az első nő ebben a tisztségben, de a legfiatalabb is a maga 45 évével.
A Tel Aviv-i Avnon Group olyan kémszoftvert ad el a magyar kormánynak, amely a közösségi hálón folytatott tevékenységeket, postokat monitorozza, közvélemény értékelésére, tendenciák felismerésére ad lehetőséget – írja a Times of Israel. A vásárlást a védelmi minisztérium hagyta jóvá. Az Avnon Csoport állítása szerint pontosan nem tudják, milyen konkrét céllal vásárolja meg terméküket a magyar kormány. Sejthető, hogy az orosz háború miatt növekvő feszültséget analizálnák, illetve az ukrajnai menekültek befogadásáról kialakult közvélekedést. Az Avnon igazgatósági tanácsában volt tábornokok, rendőrfőnök, a Moszad egykori vezetője is ott ül.
A cég eladásai megugrottak az oroszok háborúja következtében, Lengyelország, Csehország és Litvánia is vásárolt termékeiből, hogy az oroszok esetleges európai fenyegetéseiről időben értesülhessenek. A cikk természetesen a Pegazus kémszoftver miatti világbotrányt is körbejárja.
A nemzetközi sajtószemle alábbi részének forrása a www.muosz.hu portál:
Az Euractiv portál körképe azt mutatja, hogy a tagállamok többsége pragmatikusan viszonyul ahhoz, befagyasszák-e a támogatás egy részét Magyarország számára a jogsértések miatt, de akadnak olyanok, amelyek aligha szavazzák meg az intézkedést, mondván, hogy arra most nem alkalmas az időpont. Így viszont sarokba szorulhatnak a jogállam védelmezői.
A felzárkóztatási alapok nagyjából egyharmada a tét, de ha a Tanács nem hagyja jóvá, akkor az azt támasztja alá, hogy nincs mit tenni, ha egy tagország illiberális irányba megy el, habár a demokrácia feltétel a tagsághoz – mondja az európai jog egyik professzora a Salentói Egyetemről. Szerinte azonban jelenleg nem lehet megjósolni a szavazás kimenetelét.
Hollandia, Svéd- és Finnország számára fontos a jogállam, de mindhárom jelezte, hogy szerinte jó felé tartanak az események. Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy ezeknek a törekvéseknek keresztbe tehetnek az olasz változások, bár itt a Forza Italia még mérsékelhet Róma vehemenciáján. A másik népes tagállamnál, Spanyolországnál az látszik, hogy nem szeretné kiélezni a viszonyt egyik oldallal sem.
A lengyelek jó ideje beálltak Magyarország mögé, a térség más országai óvakodnak nyíltan bírálni az Orbán-kabinetet. A románok és a bolgárok egyaránt igen elővigyázatosnak mutatkoznak a kérdésben.
Der Standard Paul Lendvai jó esélyt lát arra, hogy Orbán Viktor ezúttal is megvezeti külföldi ellenfeleit, miután pávatáncot jár Brüsszel és Moszkva között. A vágtató infláció és a szabadesésbe átment forint miatt drámai következményekkel járhatna a kilátásba helyezett pénzmegvonás. Az Európai Parlament kimondta, hogy a magyar demokrácia már nem megfelelőn működik, igazából választási autokrácia. A magyar kormánnyal szembeni bizalmatlansághoz az is hozzájárul, hogy Orbán igen szoros baráti viszonyt ápol Putyinnal.
Ennek ellenére a politikusnak ezúttal is bejöhet a kétkulacsosság. A bírálók szerint a költségvetési biztos előreszaladt, amikor méltatta a magyar fél által megígért korrupcióellenes intézkedéseket. Közben pedig a hivatalos Magyarország a keményen jobbos olasz koalíció választási előretörését ünnepli. Meloni támogatása segíthet, hogy az Orbán-rezsim mégiscsak megkaphassa a 7500 millió eurót Brüsszeltől.
Die Welt Bármennyire vitázik is az EU Magyar- és Lengyelországgal a jogállam ügyében, német szemszögből fontos szempont, hogy a bajoroknál a lengyelektől 80 ezer, a magyaroktól pedig 40 ezer munkahely függ. A szoros összefonódást a Bajor Gazdasági Egyesülés legújabb tanulmánya mutatta ki, és az adatok alapján egyértelmű, hogy ha súlyosbodnak az ellentétek Brüsszel, illetve a két jobboldali-populista kormány között, az kedvezőtlenül fejlemény lenne Bajorország, sőt egész Németország számára.
Bajor vállalatok majdnem 7000 millió eurónyi új értéket állítanak elő a két ország számára, áruk és szolgáltatások útján, ezen felül a lengyeleknél csaknem 67 ezer, a magyaroknál pedig jó 41 ezer embert foglalkoztatnak. Vagyis: ha súlyosbodik a jogállami viszály, az kihat a jólétre mind a három országban.
A felmérést készítő szervezet elnöke azonban hozzátette, hogy emiatt az Uniónak nem kell változtatnia politikáján, mert amikor létveszély fenyeget az orosz invázió miatt, különösen nem szabad tudomásul venni az alapértékek megsértését. Továbbá belső konfliktusokkal megterhelni az európai egységet. Abból indulnak ki, hogy a magyar és a lengyel vezetés tisztában van a tagság előnyeivel, illetve kötelezettségeivel.
Frankfurter Allgemeine Zeitung Az új szankciók tervének bejelentésekor a Bizottság elnöke részleteket nem árult el az oroszok fizetendő olajár-korlátozása ügyében, de az biztos, hogy főként Magyarország és Ciprus hadakozik ellene. A magyar kormány attól fél, hogy az oroszok leállítják a szállításokat. Ezért a magyarok kimaradtak a júniusban elhatározott embargóból. A csehekre, szlovákokra és bolgárokra szintén átmeneti intézkedések vonatkoznak. A többiek decembertől nem vesznek Moszkvától nyersolajat, két hónappal később pedig feldolgozott termékeket sem.
Az Európában bejegyzett tartályhajók azonban a tervek szerint pedig csak akkor vihetnek orosz olajat Kínába és Indiába, ha a vételi szerződést az előírt nyomott áron kötötték meg. Ez főként a nagy flottával rendelkező Ciprust, Máltát és Görögországot sújtja. Brüsszel mérlegeli, hogy kompenzálja őket a veszteségekért, de a többiek körében van ellenállás az elképzeléssel szemben.
Daily Telegraph A kifejezetten Európa-ellenes brit konzervatív lap biztosra veszi, hogy ha valóban merényletet követtek el az Északi Áramlat 2 ellen a tenger alatt, akkor arra csakis az orosz elnök adhatott utasítást. Putyinról köztudomású, hogy fegyverként veti be az energiahordozókat és azt hiszi, hogy az orosz nép jobban elviseli a gazdasági megpróbáltatásokat, mint Nyugat-Európa.
A feltételezett szabotázsról ordít, hogy olyan, mintha egyenesen Moszkva forgatókönyvéből vették volna a módszert, éspedig azért, hogy pánikot keltsenek vele és súlyosbítsák a válságot. Az államfő abban bízik, hogy a megugró gázárak, illetve a megélhetési válság folytán az ő javára módosulnak az erőviszonyok. A szénhidrogén az utóbbi 4 nagyban egyre olcsóbb, lett, de a robbantás hírére 20%-kal drágult. A vezetékben 117 millió köbméter földgáz van, az értéke jelenleg 213 millió euró.
Az elnök már 8,4 millió font értékben égetett el gázt augusztusban, mert nem akarta Európába exportálni. Azóta szinte teljesen elzárta az Északi Áramlat 1-et, de miért éppen most csapott le az új vezetékre, aminek esélye nincs, hogy egyhamar megkezdje működését?
Az EU új szankciós csomagot készített elő, bár Orbán Viktor sürgeti, hogy felejtsék el az egészet és a korábbi intézkedéseket is vonják vissza. Emellett a leendő olasz kormány nem annyira harcias a retorzió kapcsán, mint az előző. Putyinnál belefér, hogy megpróbálja megtörni a földrész erkölcsi tartását, amikor amúgy is izgatottak a szavazók a várható kemény tél miatt.
Úgyhogy az időzítés tökéletes. Hiszen pont most adták át az új csőrendszert Norvégia és Lengyelország között, az Északi Áramlat 2 közvetlen közelében. A háború óta a norvégok lettek a kontinens fő gázellátói. Ezért a robbantás figyelmeztetés lehet, hogy a többi vezetéket is veszély fenyegetheti, ha Putyint sarokba szorítják. Vagyis: kész olyasmire is, amit eddig elképzelhetetlennek tartottak vele kapcsolatban. Ha lehetetlenné válnak a norvég szállítások, akkor a tél valóban hosszú, kemény és költséges lesz. Vagyis a Kreml megint a Tél tábornokra alapoz, ezúttal azért, hogy megnyerje az energiaháborút.
A Financial Times vezércikke szerint van ok aggódni az olasz szélsőjobb választási sikere miatt, de pánikolni azért túlzás, mert a gazdaság és a politika egyaránt behatárolja a várható miniszterelnök, Meloni lehetőségeit. A csüggedt szavazópolgárok mindenesetre azt remélik, hogy a hármas koalíció majd meghozza az annyira várt változást.
Nyugtalanító persze, hogy az Olaszország Fivérei elnök asszonyának retorikája egybeesik az egész EU baljós jobbra tolódásával. Ezzel Brüsszelnek meg kell küzdenie, miközben próbálja kikényszeríteni a jogállamot. Meloni és Salvini EP-képviselői a minap nem támogatták, amikor az EP elítélte a magyar demokratikus normák leépítését.
További gond az olasz gazdaság állapota. Az uniós segélyhez teljesíteni kell az előírt feltételeket, de vajon lesz-e kedve a reformokhoz egy olyan kormánynak, amelyik zsigerien nacionalista és nem kíván változtatni az állapotokon. Kulcskérdés, hogy ki kapja meg a pénzügyi tárcát.
Viszont nem kell túlzottan idegeskedni, mert a pénzvilág vállrándítással reagált a választás kimenetelére. Nem jött össze továbbá a kétharmad és kellő garanciát nyújtanak a fékek és ellensúlyok. Az Unió ezen felül azzal is vigasztalhatja magát, hogy lehetett volna sokkal rosszabb az egész. Viszont Salvini és Berlusconi továbbra is védi a Kremlt és ez nem sok jót ígér Meloni számára. A sorsa azonban a gazdaságtól függ. Bármennyire nem szeretik sokan, a választók támogatását elnyerte, de most meg kell mutatnia, hogy képes kormányozni.
Project Syndicate Jan-Werner Müller szerint a populisták a legtöbbször nem olyanok, hogy választási vereség esetén csak úgy, simán átengedjék a hatalmat, de még ha hajlandóak is távozni, akkor is addigra már meglovagolták a politikai megosztottságot és elhintették agymosott híveik körében, hogy nem, soha sem szabad hinni a rendszernek.
A brazil elnök Trump nyomdokain halad és már terjeszti, hogy ha veszít az urnáknál a jövő hónapban, az csakis csalás következtében lehetséges. De még rosszabbak azok, akik felháborodásra, netán erőszakra ösztökélik saját táborukat. Viszont a bukott amerikai vezető azt bizonyította, hogy a kudarc ellenére is a politika meghatározó alakja tudott maradni. A választási eredmény elfogadása a demokrácia alappillére. Ha viszont irányzattá válik a szavazók akaratának megkérdőjelezése, akkor felvetődik, hogy miért követnek annyian egy-egy olyan vezetőt, aki renonszt kiált.
Egyrészt azért, mert ezek a politikusok eleve azt hirdetik, hogy csakis ők képviselik az igazi népet, a csendes többséget. Aki nincs mellettük, az nem része a nemzetnek, ezért voksuk nem is legitim, az ellenfelek pedig egytől-egyig korruptak. Ez a megközelítés alapvetően pluralistaellenes. Viszont: ha hirdetői a népakarat kizárólagos közvetítői, akkor csak úgy kaphatnak ki, hogy valaki manipulálta az eredményt. Lásd Orbánt, aki 2002-ben meghirdette, hogy a haza nem lehet ellenzékben.
Trump és Bolsonaro mögött nincs párt, hogy visszatartsa, egyiküknek sincs irányadó filozófiája vagy programja – politikai vállalkozók. A végtelen, személyiségvezérelt kulturális háborúskodást személyesítik meg. A populisták által emlegetett csendes többség azonban gyakorta csupán hangos kisebbség, lásd éppen ezt a két politikust. A többség viszont nem hagyhatja annyiban, ha a kisebbség antidemokratikussá és erőszakossá válik.