Meggyőződésem, hogy tiltakozó, csakazértse-szavazatokkal győzött Giorgia Meloni. Olvasom a külföldi kommentárokat: mindenki a Mussolini-féle párt újjáélesztését látja az „Olaszország Testvérei”-ben, az egykori fasiszta vezetőt pedig a párt elnökében. Tényleg rettenetes félelmet észlelek magam körül, de meg kell mondjam – vélekedik Eva Morletto, a „Grazia” folyóirat szerkesztője –, hogy mindezek ellenére optimista vagyok.

– Draghi kormányának mennie kellett, mert a Covid utáni válságból nem tudta kihúzni a kormányát, az emberek fokozatosan elszegényedtek, akik ezért (is) egy új politikusnak adtak lehetőséget, ami jellegzetesen olasz módi. Berlusconit is a csakazértis-szavazatok juttatták annak idején hatalomra, mert az embereknek elegük lett a baloldal korrupciós ügyeiből. Az Öt Csillag mozgalom pedig a politikai elit ellenében határozta meg magát, ezért lett sikeres.  Hozzáteszem Matteo Salvini most azért szerepelt olyan gyengén, mert ő régi arcnak számított, hisz’ benne volt a Draghi-fél kormányban, a választók, a szavazók most megint próbára akarnak tenni egy új politikust.

– Draghi távozásával és Meloni győzelmével merőben új helyzet állt elő: ki fogja képviselni a demokratikus intézményeket és az Európai Unió melletti töretlen kitartást?

– Nekem az az érzésem, hogy az olaszokból hiányzik az uniós intézmények iránti feltétel nélküli bizalom. Tudja, milíen a közhangulat ma? A szavazók attól tartanak, hogy a politikusok előbbre helyezik az uniós érdekeket, mint a saját jól felfogott, emberi-nemzeti érdekeiket. Draghiról eleve ezt feltételezték. Ráadásul nyomás alatt van a politikai vezetés, hogy ne növelje tovább az államadósságot és fogja vissza a költségvetési hiányt, s ez a helyzet eleve kiszolgáltatná Olaszországot az EU-nak. Olaszországban is számolni kell azzal a realitással, mint Spanyolországban a Vox esetében, vagy a mostani svéd választásokon, hogy megerősödött az eleve euroszkeptikus szélsőjobb. Említhetem, persze, a minap hatalomra jutott angol Liz Trustot is, aki szintén az unióellenes vonalat képviseli.

– És akkor még nem is említette a magyar kormányt! Orbán nyíltan támadja az Európai Uniót. Sok a közös vonás Meloni és Orbán között.

– Ha elolvassa Giorgia Meloni programját – hadd jegyezzem meg, hogy én Meloni ellen szavaztam –, láthatja: bizonyos fokig nőellenes politikát képvisel a szememben…

– Miként ahogy nálunk most hirtelen központi téma lett az abortusz…

– Pontosan. Önöknél most vezetik be, hogy minden terhes nőnek el kell mennie egy olyan kontrollra, ahol köteles meghallgatni a magzati szívhangokat. Nos, azt kell mondjam magának, hogy Olaszországban ez már számos helyen érvényben van, azaz egyre inkább megfosztját a nőket joguktól az abortuszhoz. A déli tartományokban az orvosok négyötöde már nem végez abortuszt. Attól tartok, ez a helyzet nem javul Melonival sem, hisz’ a kampányjelszók között volt, hogy ő nő, hogy ő keresztény, s ezzel meg is üzente, mi a nő szerepe az adott társadalomban.

– Maga is említette, kedves Eva, mintha Mussolini köpönyegéből lépett volna elő Meloni. Mennyire mutatkozik meg az ideológiájában a neofasizmus?

– Az s helyzet, hogy szavazóinak egy része valóban nyíltan hirdet fasiszta eszméket. De sajnos, így van ez Franciaországban is, illetve egyre több kelet-európai országban. Hozzáteszem: egyelőre jelentéktelennek látszó szavazótábort képviselnek. Meloniról mindenesetre nem állítom, hogy ideológiailag fanatikus. Azt viszont, sajnos, el tudom képzelni, hogy most ez a fasiszta kisebbség feljogosítva érzi magát arra, hogy nyíltan hirdesse fasiszta ideológiáját. Felerősödhet a rasszizmus, a migránsellenesség, az LMBTQ-közösségekkel szembeni a homofóbia, és sérülhetnek a nők jogai is.

– Ha úgy vesszük, nem volt jó jelöltjük a baloldalon!

– A baloldal problémája, s ez Franciaországban is jelenség: Macron a liberalizmust és a politikai elitet képviseli, és nincs senki a baloldalon, aki a kisemmizett, egyszerű munkásokat képviselné. Olaszországban is a szélsőjobb karolta fel az ő problémáikat. Nem beszélve arról, hogy alacsony volt a részvétel. A szavazók 40%-a el sem ment voksolni.

– A háború megváltoztatta Meloni oroszpolitikáját? Mire számít?

– Meloni ebben képmutató, álszent. Mert: transzatlanti politikát hirdet ugyan, és az Európai Unióval összhangban Ukrajna támogatásáról beszél, de a koalícióban ott lesz Salvini is, aki egyre jobb viszonyt ápol Putyinnal. És mit látunk Kelet-Európában? Hajlanak a politikusok Putyin felé. Orbán is gratulált Meloninak és a többiek is, amiből arra következtetek, Meloni hasonlóképpen nem fog távolságot tartani Putyintól… – fejezte be véleményét Eva Morletto olasz újságírónő…

… akiről tudható, hogy 1973-ban született, 2006 óta Párizsban él. Négy évig a FUJI TV japán televíziós csatorna tudósítója volt, európai aktuális témákról tudósított. Massimo Navaval együtt alapította a Davincipost.info kétnyelvű hírportált, és együttműködik a TV5 Monde (Kiosque program), a Radio France International, a Radio France Culture, a Radio France Inter, a France 5 (C’est dans l’Air program), a CNews (Canal Plus csoport, L’info du vrai és La France vue d’aileurs programok) és az Arté (28 Minutes aktuálpolitikai műsor) munkatársa. Évekig foglalkozott a politikai iszlám franciaországi fejlődésével az olasz médiának, különösen a Famiglia Cristiana és a Grazia (Mondadori) hetilapoknak írt cikkeiben, amelyekben a Charlie Hebdótól a Bataclanig követte a párizsi merényleteket és társadalmi-politikai következményeiket. A Rete 4 számára a Stella Pende által vezetett Confessione reporter című műsornak dolgozott, amine néhány epizódja éppen a franciaországi iszlám terrorizmusról szólt. Szakmai pályafutását a Narcomafie című havilap munkatársaként kezdte. Jelenleg az ökológia és a nők jogai iránt érdeklődik.