Kislány volt még Szabó Tímea, alsós az általános iskolában, amikor a P. Mobil együttes ezerrel nyomta a slágert: „Nálam mindig két forint ez a dal”. A szöveg szerint, a megszokott helyeket el lehet hagyni, az ismerős arcokat el lehet feledni, és a szép emlékek olcsón eladhatók.
Mentsége Tímeának a kora, kislányként hallhatta, elfeledhette, hogy a nóta az emlékekről, és nem az édesanyákról szól, ezért mondhatta minap az ország házában, hogy a Fideszes politikusok két forintért, a saját anyjukat is eladnák. A párbeszédes Szabó Tímea korábban a szegénységet és a fagyhalált emlegette, de a Parlamentben nincs agykontroll, ott már folyt patakvér, szerepelt a megtalált Petőfi, pannon puma, tengerészgyalogosokat legyőző huszár, és persze az anyázás sem ritka, de most a házelnök felháborodott.
A házelnök pontosan tudja, hogy ez hitelrontás, a fideszes anyukák olyanok, mint a hős gyermekeket szülő, szovjet anyák, sokkal többet érnek két forintnál. Ezek az anyák támogatják gyermekeik lakásvásárlását, a szántók, az erdők birtoklapjához adják a nevüket, szépségszalont, sertéshizlaldát működtetnek, és ha valaki 800 millió forintot akar ajándékozni, akkor felesleges kérdések nélkül, pontos címmel, számlaszámmal várják a küldeményt. Ezek az anyukák is fájdalommal szültek, síró porontyaikat ringatták, a szarosokat tisztába tették, a betegekhez orvost hívtak, és nekik a P. Mobil dala úgy volt két forint, ahogyan gyermekeiknek ma a kétmilliárd.
Szóval Tímea, több elismerést, esetleg önkritikát, nemcsak az anyázással tetszett tévedni, hanem korábban a szegénység, a fagyhalál emlegetésével is. Mára kiderült, hogy a magyar emberek igenis tudnának fűteni. Akkor is, ha nincs vezetékes gázuk, villanyrezsójuk, ha elfogyott a szenük, és az erdőben nem szedhetnek gallyakat. Egy tiszteletre méltó országgyűlési képviselő, talán éppen Szabó Tímeának üzenve jelezte, hogy a cigány minden mennyiségben, égethető. Csak kazán kell hozzá.
A történet itt befejezhető lenne az anyaszülte képviselő magyarázatával, környezete ismeri, megválasztja, de a kíváncsiság nagyobb úr a beletörődésnél. Mert mi lesz, ha elfogy a tüzelő? Szénnél, fánál előfordul az ilyesmi. Esetleg lehetne próbálkozni migránssal, zsidóval, kommunistával, buzival, a sorrend nem számít, ha az ember melegségre vágyik. Volt már ilyen a történelemben, nem kell levédetni az ötletet, egy régi út, nemcsak előre, olykor hátra is elvezethet. Ha pedig, a szálló korom szennyezné a környezetet, akkor a nemzeti veje, a közvilágítás rendbetétele után, a kéményeket is felújíthatná, talán még az Európai Unió is adna rá pénzt.
A fideszes anyukák szemét nem csípné a korom, P. Mobilt hallgatnának, és mondanák, hogy a nosztalgiától könnyeznek.