A jogállamiság EU-n belüli védelmezése, fenntartása és megerősítése az uniós intézmények és valamennyi tagállam közös felelőssége, hiszen az Európai Unió egészének működése attól függ, hogy érvényesül-e a jogállamiság mindegyik tagállamban. Az Európai Bizottság ezért ma közleményt adott ki, melyben mérlegelési folyamatot indít a jogállamiság unión belüli állapotáról, és felvázolja a jövőbeni intézkedések lehetséges irányvonalait. Közleményében számba veszi, milyen eszközök állnak az Európai Unió rendelkezésére ahhoz, hogy EU-szerte nyomon kövesse, értékelje és védelmezze a jogállamiságot, és áttekinti az utóbbi évek tapasztalatait, hogy még szélesebb körű európai vita kezdődhessen a jogállamiság megerősítésének lehetséges módozatairól.
A Bizottság rendelkezésére álló eszközök közé tartozik a kötelezettségszegési eljárások mellett az európai szemeszter, az uniós igazságügyi eredménytábla, az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus, valamint az a keretrendszer, amely az unió bármely tagállamában fellépő, a jogállamiságot fenyegető rendszerszintű veszélyek kezelésére szolgál. A jogállamiság védelmezésének leginkább emblematikus – bár kivételes – eszköze az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke szerinti eljárás, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy fellépjen abban az esetben, ha valamely tagállamban súlyosan sérül a jogállamiság. Eddig két esetben indult ilyen eljárás: 2017 decemberében Lengyelország ügyében (a Bizottság kezdeményezésére), 2018 szeptemberében pedig Magyarország ügyében (az Európai Parlament kezdeményezésére).
A tapasztalatok azt mutatják, hogy még jobban elő kell mozdítani az unióban a jogállamiságot, már idejében ki kell küszöbölni a kockázatokat és meg kell akadályozni a jogállamiság megsértését, valamint minden eddiginél hatékonyabb válaszlépéseket kell tenni, ha ilyen esetek fordulnak elő az unióban. A tapasztalatokra építve a Bizottság ma három pontban határozta meg, hogyan lehet mindezt érvényre juttatni a jogállamiság védelmében.
1. A jogállamiság jobb előmozdítása: Tagállami szinten nem mindig ismerik elég alaposan a jogállamisági normákat és a joggyakorlatot. Ennek orvoslását szolgálhatják általános és célzott kommunikációs tevékenységek, és segítheti az Európa Tanáccsal való folyamatos együttműködés, valamint a civil társadalom regionális és helyi szintű részvétele is.
2. Korai megelőzés: Elsősorban a tagállamok feladata biztosítani, hogy nemzeti szinten tiszteletben tartsák a jogállamiságot, az EU azonban hatékony segítséget tud nyújtani a kulcsfontosságú rendszerek és intézmények ellenálló képességének megszilárdításához, valamint az esetleges jogállamisági problémák korai orvoslásához rendszeres együttműködés és párbeszéd formájában.
3. Testreszabott válaszlépések: A jogállamisági kihívások szerteágazó jellege miatt sokféle hatékony válaszlépésre van szükség. A Bizottság a kötelezettségszegési eljárások révén továbbra is biztosítja az uniós jog megfelelő alkalmazását, de másféle megközelítések is megfelelőek lehetnek, és meg lehetne vizsgálni a jogállamisági keret finomhangolásának lehetőségét is.
Most az Európai Parlamenten, a Tanácson, a tagállamokon és a többi érdekelt felen a sor, hogy a közleményben foglaltakra válaszul felvázolják konkrét elképzeléseiket azt illetően, miként lehet továbbfejleszteni a jogállamisággal kapcsolatos eszköztárat. A Bizottság 2019 júniusában vissza fog térni a kérdésre, megfogalmazva saját következtetéseit és javaslatait.
- Bizottsági közlemény: Az Unión belüli jogállamiság további erősítése – Az aktuális helyzet és a lehetséges további lépések
- Tájékoztató: A jogállamisággal kapcsolatos uniós eszköztár
- Sajtóközlemény: A Bizottság nyilvántartásba veszi a „Tiszteletet a jogállamiságnak” című európai polgári kezdeményezést
A Bizottság nyilvántartásba veszi a „Tiszteletet a jogállamiságnak” című európai polgári kezdeményezést
Az Európai Bizottság ma úgy döntött, hogy nyilvántartásba veszi a „Tiszteletet a jogállamiságnak az Európai Unióban” című európai polgári kezdeményezést. A szervezők célja „egy objektív és pártatlan értékelési mechanizmus létrehozása annak ellenőrzésére, hogy az Európai Unió értékeinek valamennyi tagállam érvényt szerez-e”. Arra kérik fel a Bizottságot, hogy „biztosítson az Európai Unió számára általános jogszabályi hátteret […] a jogállamisághoz kapcsolódó nemzeti rendelkezések gyakorlati alkalmazásának ellenőrzése céljából”. A kezdeményezés célja ezenfelül „a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó európai jogszabályok (például az európai elfogatóparancs) érvényre juttatásának elősegítése” és az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége által betöltött szerep megerősítése.
Az uniós alapszerződések értelmében a Bizottság jogi aktusokat javasolhat a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos uniós politikák tagállami végrehajtásának kiértékelése céljából, továbbá hogy megerősítse az EU Alapjogi Ügynökségét. A Bizottság ezért jogi szempontból elfogadhatónak ítélte a kezdeményezést, és a nyilvántartásba vétele mellett döntött. A döntéssel egyidejűleg az Európai Bizottság a mai napon vitafolyamatot is indított az Európai Unión belüli jogállamiság erősítését célzó további lehetséges lépésekről.
A kezdeményezés nyilvántartásba vételére 2019. április 8-án kerül sor. A Bizottság ebben a szakaszban nem vizsgálja a javaslat tartalmát. Egyéves időszak áll a szervezők rendelkezésére a támogató aláírások összegyűjtésére. Ha a kezdeményezés egy éven belül egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét különböző tagállamból, a Bizottságnak három hónapon belül reagálnia kell: el kell döntenie, hogy helyt ad-e a kérelemnek, vagy elutasítja azt, és döntését mindkét esetben indokolnia kell.
- Azok az európai polgári kezdeményezések, amelyek esetében jelenleg zajlik az aláírásgyűjtés
- Az európai polgári kezdeményezés honlapja
- A Bizottság vitát kezd a jogállamiság Európai Unión belüli megerősítéséről