A magyar vezető tényleg érdekesen viselkedik ebben a kérdésben. Egyfelől azt mondja, hogy a migráció méreg, másfelől viszont 300 ezer euróért bárki tartózkodási engedélyt kaphat Magyarországon. Amúgy a 60 ezer eurós közvetítői díj a kormányfő barátaihoz köthető offshore cégekhez megy, amelyek idáig 320 millió eurót kasszíroztak ily módon.

Az elemzés úgy ítéli meg, hogy itt az állami bevándorlási politikát magán védelmi pénzek kizsarolására használják, és a módszer sokat elárul Magyarország erkölcsi rothadásáról az orbáni rendszerben. A visszaéléseket jóformán soha nem vizsgálják ki. Ez persze nem meglepő, ha azt vesszük, hogy bizonyos korrupciós ügyek a kormányfő közvetlen környezetében zajlanak, lásd, hogy a gulyás-Erdoğan veje 200 millió euró értékben kapott közmegrendeléseket – meglehetősen átláthatatlan viszonyok közepette. Ugyanakkor, ha belekalkuláljuk, hogy az uniós támogatásoknak köszönhető a GDP 10 százaléka, akkor igencsak meglepő, hogy Lázár János nyíltan az uniós kilépéssel fenyeget. Merész stratégia, mert lehet, hogy Brüsszel nem kíván ragaszkodni egy olyan partnerhez, aki támogatás hasznosítása közben inkább a szervezett bűnözés módszereihez igazodik.

Egy személyre számítva Magyarország a 3. helyen áll az uniós támogatások kedvezményezettjeinek sorában – kezdi írását a Neue Zürcher Zeitung. A Bizottság által nyilvánosságra hozott adatokból az tűnik ki, hogy nálunk mindenki 471 eurót kap a közös kasszából, statisztikai értelemben persze. A tavalyi listát a szlovákok vezetik 571 euróval, őket követik a csehek, nekik koponyánként 541 euró jutott.

A legnagyobb befizetők ugyanakkor a svédek, már ha az összeget a lakosság számához mérjük. Ők fejenként 226 eurót adtak be a közösbe. Másodikak a hollandok, harmadikok a britek. Ha viszont az EU költségvetésébe befizetett nettó összeget nézzük, akkor magasan vezetnek a németek, utánuk pedig a britek jönnek. A megsegített államok között a lengyelek a listavezetők, mi tavaly az 5. helyet foglaltuk el, 4,6 milliárd euróval.

A befektetők megkönnyebbültek, amiért Lengyelország nem a magyar modellt választotta a több mint 500 ezer deviza-jelzáloghiteles gondjainak a megoldására, de továbbra is aggasztja őket a politika állapota – írja a Financial Times. Vagyis az jó, hogy nem a bankokra lőcsölik rá az átváltást, az azzal járó hatalmas költségekkel együtt. A pénzügyi felügyelet szerint – ha a kormánypárt eredeti javaslatát valósítják meg – az elszámolás végén a számla 17 milliárd dollárt tett volna ki. Ez hétszer több, mint a pénzügyi ágazat egész éves haszna. Rendszerszintű válságba döntötte volna a bankszektort.

Ám mivel a Jog és Igazságosság más kérdésekben koppintja a Fidesz politikáját, beleértve a kiskereskedelmi adót, a beruházók féltek, hogy csupán kozmetikai változtatásról van szó. Ehhez járult, hogy több miniszter is közölte: csökkenteni kell a külföldiek 70 százalékos tulajdonhányadát a pénzintézeteknél. Magyarországon két kisebb bank ki is vonult, mert úgy ítélte meg, hogy az Orbán-kabinet ellenséges az ágazattal szemben. Viszont a miniszterelnök így könnyebben elérhette célját, hogy a bankoknak legalább fele legyen magyar kézben.

A lengyel kormány visszakozása azonban komoly, arra utal, hogy a Jog és Igazságosság kész a pragmatikus megközelítésre, viszont igyekszik elkerülni, hogy magyar módra összecsapjon a hitelintézetekkel. Egy londoni kockázatelemző szerint ugyanakkor még mindig nagy nyomás nehezedik a lengyel elnökre, hogy teljesítse választási ígéretét és segítsen a deviza kölcsönök károsultjainak. Sokatmondó, hogy az Erste – politikai megfontolásokból – nem kíván megjelenni a lengyel piacon, pedig van eladó bank. Vagyis az országnak még sokat kell tennie, hogy helyrehozza azt a kárt, amit az ultrakonzervatív vezetés okozott a lengyel valóságról alkotott képnek az elmúlt egy évben.

A világban minden második ember aggódik a migráció miatt, de ezen belül is a leginkább Magyar-, Török-, Oroszországban (a három illiberális rendszerben), valamint az olaszoknál, a franciáknál és a belgáknál – írja jelentésében a Bloomberg. Az Ipsos Mori 22 országban kutatta a közvéleményt és a megkérdezett jó 16 ezer kiválasztottból 45% gondolta úgy, hogy a bevándorlás kedvezőtlen következményekkel jár hazájára nézve. Nálunk és az említett másik öt állam esetében viszont 10-ből hatan vannak ezen a véleményen. Nagyjából a megkérdezettek fele vélekedik úgy, hogy náluk túl sok a migráns. A felmérés rákérdezett „a menekültekre” is, nos, az eredmény az lett, hogy világszerte 10-ből négyen tanácsosnak tartanák, ha lezárnák a határokat előttük. Hat pedig azt mondta, hogy terroristák vegyülnek az áradatba.  

A német úszóválogatott vezető edzője szerint nem biztos, hogy Hosszú Katinka esetében doppingról van szó, de felvetődik néhány kérdés – kezdi kételkedését a Frankfurter Rundschau. Merthogy a 30. életév felé tartva, honnan jönnek a rekordok? A másik gyanús eset Katie Ledeckyé. Ő 4 éve, Londonban öt másodpercet javított a 800 női gyors világcsúcsán, de azt meg lehetett magyarázni. Az amerikai úszónő ugyanis akkor még csak 15 éves volt. Most viszont majdnem két másodperccel szárnyalta túl az eddigi legjobb eredményt 400 gyorson és itt már nem olyan könnyű a válasz a hogyanra. A szakember úgy látja, hogy nemcsak az oroszok és a kínaiak használtak meg nem engedett teljesítményfokozókat, hanem az amerikaiak is. Mint mondja, sok helyütt nincsenek váratlan doppingellenőrzések, pedig a dolognak csak úgy van értelme.