Évente mintegy 2500 operációt végeznek Magyarországon, hogy orvosolják a kézsérüléseket, kézbetegségeket. Az ilyen problémákkal bajlódó honfitársaink száma csaknem tízezer, ám csak negyedük kerül kés alá. Ezek a műtétek rendkívüli fölkészülést kívánnak, hiszen sok-sok órán át varrják vissza például a levágott ujjat mikroszkóp alatt. Alig egy milliméter hosszú az a tű, amivel összeöltik az ércsatornákat, inakat.
Minderről Szabó Zsolt intézetvezető főorvos számolt be a miskolci kórházban, annak a szakmai tanácskozásnak a margóján, amelyen a kézsebészet időszerű problémáit vitatták meg a résztvevők. Szabó professzor, aki egyébként a Világ Kézsebészeti Társaság főtitkára, újságírók előtt elmondta: hazánkban mindössze öt év óta léteznek önálló kézsebészeti részlegek a kórházakban, de a jelek szerint ismét beolvasztják őket a traumatológiai osztályokba. Pedig a kéz betegségeit gyógyító mikrosebészet külön „tudományág”, nem szólva arról, hogy a Dupuytren-kontraktúrát újabban műtét nélkül, injekcióval is lehet gyógyítani, ám egyáltalán nem mindegy, hogy a drága gyógyszert (darabja 800 euró) hova fecskendezik be.
A Dupuytren-kontraktúra, vagyis a tenyéri bőnye zsugorodása lehet cukorbetegség szövődménye, és ez a kellemetlen „mellékhatás” azzal jár, hogy a tenyér kötőszövete megvastagszik, az ujjak karomszerűen begörbülnek, és a beteg nem képes használni a kezét. Kialakulásának folyamatáról egyelőre keveset tudunk, mint ahogyan az is rejtély, hogy miért inkább a férfiakat érinti 55 éves koruk körül, míg a nőknél inkább tíz évvel később jelentkezik. Valószínűleg a diabétesz és az epilepszia növeli a betegség kialakulásának veszélyét, ugyanakkor a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás és genetikai tényezők is közrejátszhatnak.
Az Egyesült Államokban már jó ideje, Európában pedig néhány éve sikerrel alkalmaznak egy gyógymódot: speciális injekcióval kezelik a kellemetlen kórt. Szabó Zsolt azt is elmondta, hogy a tenyéri bőnye zsugorodása által okozott kézdeformáció mind az injekciós kezelés, mind a műtéti beavatkozás ellenére kiújulhat. Az azonban nem mindegy, hogy a regeneráció mennyi időt vesz igénybe. Míg a sebészi beavatkozás eléggé körülményes, hiszen a keletkezett lyukakat plasztikai korrekcióval kell pótolni, ám az injekció beadását követő napon a páciens már használhatja az ujjait. Gond nélkül végezhet fizikai munkát, képes ellátni a mindennapi feladatokat, tud mosogatni, autót vezetni, vagy segítség nélkül be tudja gombolni az ingét.
Magyarországon évente kétszáz betegnél diagnosztizálnak Dupuytren-kontraktúrát, ám minthogy az Országos Egészségpénztár nem támogatja az említett gyógyszert, marad a műtéti megoldás. Ami természetesen szintén nincs ingyen, mert ezt a kórházak leszámlázhatják (160 ezer forintot), és ezt az összeget tovább növeli a kórházi ápolás költsége, a táppénz stb. Furcsa módon jó néhány külföldi betegbiztosítónak megéri, hogy hazánkban végeztessék el a különleges injekció beadását azon a budapesti magánklinikán, ahol elsőrangú körülmények között szolgálják ki a pácienseket. „Ugyanazért a szolgáltatásért az ottani klinikák a sokszorosát kérik a betegbiztosító pénztáraktól” – fejtegette Szabó doktor.
A teljes igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy adott esetben nem kerülhető el a műtét, kiváltképp, ha az elváltozás előrehaladott állapotban van és nagymértékben rontja az életminőséget. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a betegek háromnegyedénél általában sikeres a műtét, ám az érintettek csaknem felénél szövődmények alakulhatnak ki, azaz ízületi merevség, vérömleny, gyulladás és túlzott fájdalom lép fel.
A sebészeti beavatkozást helyettesítő gyógyszer az orvostudomány szerint forradalmasíthatja ennek a kórképnek a kezelését. A klinikai vizsgálatba bevont páciensek 45,2 százaléka nagymértékű javulást tapasztalt, 39,7 százaléka állapota sokkal jobb lett és 12,7 százalékuk minimális javulást észlelt. Átlagosan a betegek 72,2 százaléka nagyon elégedett volt a kezeléssel, és a kezelt betegek kevesebb, mint húsz százalékánál mutatható ki kiújulás a kezelést követően.
További információk itt olvashatók.