Miért emlegetik sokan nyolcvanas évek a „csodálatos” jelzővel? Azt az időszakot, amikor „kitört a pesti limbóláz” és a „Jampecok a Chevroletben agyba-főbe nyomták a dudát”…
Akkoriban a „csövesek”(rockerek) szűk farmerban, a szinte kötelező, Alföldi (ez egy cipőgyár volt!) papucsban, hosszú, a nadrágon kitűrt ingben, szimatszatyorral a vállukon a Tabánba, az Ifi-parkba, vagy éppen a Kisstadionba igyekeztek LGT-, Piramis- vagy Korál-koncertre. A „digók”, „popperek” és „jampecok” pedig a diszkókban ropták, ahol a Depeche Mode, Nena, az ABBA és a Boney M slágerei jól megfértek Samantha Fox, a Pet Shop Boys, a Trio, a Modern Talking vagy éppen a Kiss, a Hungária és a Neoton sikereivel. A fülledt félhomályban, a diszkólámpák fényében cigaretta, Derby arcszesz és Bac, esetleg Frottee dezodor illata keveredett a márkásabb parfümökével, s ha megszólalt Jean Francois Maurice „28 fok árnyékban” című örökzöldje, vagy éppen a „Biscaya”, a meghitt sötétben a discogömb apró fényszikrái között végre összeborulhattak a párok.
A répa nadrághoz popper frizura dukált – elől hosszú, félre fésült, esetleg dauerolt(!), hátul és oldalt rövid, esetleg felnyírt haj. Aki ezt a frizurát viselte, lendületes fejrándítással, vagy percenként egy-két kézmozdulattal kénytelen volt eltávolítani a szeméből előre zúduló hajkoronáját, így az ezt a divatirányzatot követőket messziről fel lehetett ismerni kényszeres mozdulataikról. A hajdivat gyorsan változott, és talán a Modern Talking-os fiúk hozták divatba, vagy a focisták, de még évekig tarolt az úgynevezett „Bundesliga-frizura”: fejtetőn, és oldalt rövid, tépett, hátul hosszú…
Hétfőn adásszünet, kedd esténként sorozat volt a tévében. Az Onedin család, majd a Kórház a város szélén családtaggá váló szereplői miatt mindenki igyekezett idejében hazaérni. Ki emlékszik még a Rabszolgasors-ra? (Az Isaura szemműtétjére kezdődő spontán gyűjtést most hagyjuk…) Aztán jött a „Forró szél” és alacsony vérnyomású főhőse: mindenki Surdája, aki kockás kalapjával divatot teremtett, a kávékultuszról nem is szólva. De a nyolcvanas évek második felében indult hódító útjára a Szomszédok teleregény is: Taki bácsi, Mágenheim doktor, Etus és a többiek…
Persze a nyolcvanas évekre nem csak emiatt emlékeznek szívesen az akkori tinédzserek. Az építőtáborok vagy a balatoni üdülések hangulata is felejthetetlen, mert akkor voltak/voltunk fiatalok, és szerelmesek! Ezért olyan szép emlék az édes puffancsba pakolt csalamádés hamburger, az iskola melletti parkban vagy a balatoni strandon, a kiharapott tömlőből kiflivégre varázsolt Camping sajt.
Erre a korszakra emlékezik a már legendássá vált Camping sajtot gyártó ERU Hungária Sajtgyártó cég csapata is, amikor a Camping termékek megújulásának örömére országos nyereményjátékkal egybekötött kampányt szervezett, amely június közepén zárult nagy sikerrel. A facebookon áprilisban rajongói oldalt is nyitott, ahol bárki visszaemlékezhet a korszak életmódjára, nagy ikonjaira, ízeire és stílusára.
Ha érdekel az időutazás, kedves Olvasó, vagy Te is szeretnél emlékezni fiatalságod élményeire, gyere és látogasd meg az oldalt, oszd meg fiatalkori élményeidet, emlékeidet! További információ a Campingsajt facebook-oldalán.
