Legalább három helyen szivárognak az Oroszországból közvetlenül Németországba tartó gázvezetékek, miáltal nagy nyomásesés is bekövetkezett. Az ilyen balesetek nagyon ritkák a földgáz-vezetékekben. Két csőből egymás után három szivárgás rendkívül valószínűtlen. Számos jel utal támadásra, de az indíték nem világos.

Nyilván a dán kormány is erre a következtetésre jutott. A svéd kormány a szabotázst is valószínűnek tartja. Az azonban ma még nem tisztázott egyértelműen, hogy ki állhat a szabotázs mögött, és mi haszna származik belőle.

Az RND | Der Tag és a Neue Zürcher Zeitung tudósításaiból idézünk: a Balti-tenger nagyban bugyog. Bornholm sziget közelében 7854 négyzetméternyi területen bugyog a tenger, mivel az Északi Áramlat–1 és Északi Áramlat–2 gázvezetékekből származó gáz a felszínre tör. Ez derül ki abból a videóból, amit a dán hadsereg kedd délután tett közzé a Twitteren.

A balti-tengeri csővezetékek szivárgásairól egyelőre alig van megerősített információ: a csővezetékek négy szálából három súlyosan megsérült – a svéd média jelentése szerint két, víz alatti robbanás okozta ezt. Az első robbanást már hétfő éjjel 2 óra körül regisztrálták, a második robbanás állítólag nem sokkal hétfő este 7 óra után történt. A szakértők, köztük a Német Földtudományi Kutatóközpont (GFZ), kizárják az okok közül a földrengést. „Nem kétséges, hogy ezek robbanások voltak” – mondja Björn Lund, a Svéd Nemzeti Szeizmológiai Hálózat munkatársa. A dán hatóságok is ezt feltételezik.
Az okról egyelőre csak találgatások folynak. Úgy tűnik föl, hogy csakis támadás lehet – esetleg állami szereplő által végrehajtott támadás, bár elméletileg műszaki hiba sem kizárt. Csakhogy szakértők szerint rendkívül valószínűtlen, hogy három csővezeték hegesztési varratai gyakorlatilag egyidőben megsérüljenek.

Ulrich Lissek, az Északi Áramlat–2 szóvivője sem hallott még hasonló esetről tengeri vezetékekkel kapcsolatban.
Németországból eddig nem vetődött fel gyanú az elkövetőről; a lengyel külügyminiszter-helyettes viszont Oroszországot gyanúsítja. „Sajnos, keleti szomszédunk agresszív politikát folytat” – jelentette ki Marcin Przydacz. A gyanúsítottak viszont – a Kreml szóvivőjének, Dmitrij Peszkovnak a nyilatkozata szerint – állítólagos szabotázs áldozatainak tekintik magukat. Végül is: a szivárgások rövid távú következményei csekélyek. Az ellátás biztonságára jelenleg nincs hatással, mivel Oroszország szeptember eleje óta amúgy sem továbbít gázt az Északi Áramlat–1-en keresztül. A jelenlegi 91 százalékos töltöttségi szinttel a 85 százalékos célt, amit valójában október 1-jére tűztek ki, máris túllépték.

A feltételezett támadás mégis megmutatja, hogy mennyire sebezhetőek vagyunk – és ez Oroszországnak kedvezhet a leginkább. A lehetséges hosszú távú károk, a csövekbe beszivárgó sós víz helyrehozhatatlan károkat okozhat. A földgáz ára máris újra emelkedik, a környezetvédők pedig aggódnak a növény- és állatvilágra gyakorolt következmények miatt. A német környezetvédelmi minisztérium szóvivője viszont úgy látja, hogy „nincs nagy veszéllyel a Balti-tengerre”. Mindazonáltal a kiszabaduló metán problémássá válhat, hiszen 25-ször károsabb, mint a szén-dioxid.

Kijev, Moszkva vagy Washington? Lehet, hogy Ukrajna volt?  – kérdi a Neue Zürcher Zeitung kommentárírója. Csakhogy Kijev számára szerfölött kockázatos lépés lenne egy ilyen cselekmény, melynek kimenetele meghatározhatatlan kimenetelű lenne akkor, ha Oroszország egy ideig amúgy sem engedné át a földgázt a vezetékeken. Netán Moszkva fel akarta emelni a földgáz árát, ami nemrég valamelyest csökkent? Lehet. Ez azonban egyértelművé tenné, hogy a belátható jövőben nem érkezik több földgáz az Északi Áramlat 1-en keresztül.

Gyanítható egy „hamis zászló” alatti orosz akció is. A feltételezések nem túl hihetők, az viszont tény, hogy szerfölött sebezhető infrastruktúráról van szó.

Ma megnyílik egy Norvégiából Dánián keresztül Lengyelországba tartó földgázvezeték is. A Balti-csövet elsősorban a lengyelországi ellátás biztonságának az erősítésére hozták létre. Nem messze a szivárgásoktól metszi az Északi Áramlat vezetékeit a Balti-tengerben. A hétfői eset akár utalás lehet arra, hogy ez a vonal is elvágható?

A hét eleji történések megerősítik: Európa ellátásbiztonsága szempontjából alapvetően szükség van a cseppfolyósított (LNG) földgázra. Bár nagy létesítményeket, például terminálokat is használnak ebből a célból, a szállítás decentralizáltabb, mint a tenger alatti csővezetékeken keresztül történő gázszállítás, ezért kevésbé érzékeny az olyan esetben, mint ami a minap aBalti-tengerben lezajlott.

Bármi legyen is a szivárgások háttere, egy dolog világos: Európa energiaellátásának a mostainál függetlenebbé kell válnia. Függetlenebbé kell válnia az egyes szállítási útvonalaktól, az egyes szállítóktól és az egyes energiaforrásoktól.

Az Euronews összefoglalója a máig példátlan eseményről. (Tessék kattintani!)