A szerda hajnalban felrobbant és részben összeomlott óbudai társasháznak volt biztosítása, így az ingatlan biztosítója a felelősségbiztosítás alapján az eseményhez köthető minden kárt megtérít, legalább is a biztosítási szerződésben rögzített kártérítési limit erejéig. A károsultaknak tehát célszerű a ház közös képviselőjéhez fordulni, aki ahhoz a biztosítóhoz irányítja őket, amelyiknél meg kell tenniük a kárbejelentést. Mindazonáltal a robbanás pontos okát feltáró szakértői jelentést meg kell várni ahhoz, hogy pontos kép alakuljon ki az eseményről.
Néhány általános tanulság viszont már most levonható, hiszen hasonló esemény bármikor bekövetkezhet, olyan épületben is, amelyre nem kötöttek biztosítást. Honnan várható kártérítés ilyen esetekben?
Bár a társasházak bizonyos fokig mindenképpen balesetveszélyesnek tekinthetők – gondoljunk a tetőről lezúduló hóra, a falról leváló vakolatra, ereszcsatorna-darabra –, jó részükre még ma sem kötnek megfelelő vagyon- és felelősségbiztosítást a lakók. Az épületben lévő lakásokra kötött biztosítás csak abban az esetben téríti a kárt, ha a kárt okozó esemény a biztosított lakásból ered. Egy gondosan eljáró lakóközösség tehát megfelelő kártérítési limittel rendelkező vagyon- és felelősségbiztosítással köt biztosítást a társasházra, az egyes lakók pedig az ingóságaikat biztosítják lakásonként megkötött vagyonbiztosítással.
Ha sem az épület (társasház), sem a rongálódást okozó lakás külön nem volt biztosítva, a következő lépés annak tisztázása, hogy a károsodott vagyontárgyra (például a ház előtt parkoló autóra) kötöttek-e biztosítást. A megrongálódott autó esetén ilyenkor a casco, a szemben lévő ház betört ablakaira az adott lakás biztosítása alapján fizethető kártérítés. Ezt követően a biztosító fog eljárni a kárt okozóval szemben; ezzel kapcsolatban a károsultnak már nincsen semmi tennivalója.
Nehezebb a helyzet, ha magára a károsodott vagyontárgyra sem kötött biztosítást a vétlen károsult, aki ilyenkor a károkozótól követelhet csak kártérítést. Ehhez a kártérítéshez a tapasztalatok szerint legtöbbször csak polgári peres eljárás keretében, hosszadalmas procedúra után lehet hozzájutni. Ugyanez a helyzet például a casco esetében a károsult által fizetendő önrészt illetően is.
Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke elmondta, hogy mindenképpen célszerű felelősségbiztosítás kötni, hiszen önhibánkon kívül okozott kár esetén is akár sokmilliós kártérítési felelősség szakadhat a vétlen szereplő nyakába. Potenciális károsultként viszont ajánlott a saját vagyontárgyak biztosítása, legalább arra az időszakra, amíg meg nem győződünk arról, hogy rajtunk kívül már mindenki más is kötött felelősségbiztosítást.