Magyar betegség sújtja a lengyel egészségügyet

Sebastian Vettel olyan bukósisakot visel a Hungaroring hétvégi futamán, amelynek teljes felületére szivárvány színű matricát ragasztottak, hogy így nyilvánítsa ki szolidaritását az LMBT-közösséggel. A hozzá tartozó felirat: Változtasd meg a világot! – derül ki a Die Welt tudósításából.

A német sportoló már a két napja tartott sajtótájékoztatón olyan edzőcipőben jelent meg, amelyen szintén a hat színes csíkot lehetett látni, és ez szintén azt jelentette, hogy támogatja a nemi kisebbségeket. Azaz – jegyzi meg a lap – a kérdésből politikum lett, akárcsak a futball EB-n abból, hogy kivilágítsák-e szivárványszínnel a müncheni Allianz Arénát a német–magyar mérkőzés előtt.

A négyszeres világbajnok, mint ismeretes, szégyenletesnek nevezte a tervezett magyar népszavazást; nem érti, miért nem felel meg az Orbán-kormánynak, hogy az emberek egyszerűen szabadon élhessenek. Előzőleg hasonlóan nyilatkozott Hamilton is.

A Fehér Ház illetékese személyesen fejezte ki aggodalmát magas rangú izraeli tisztségviselőknek a lehallgatási botrány miatt, tehát hogy az izraeli NSO-csoport kémprogramjával egyes kormányok újságírókat és emberi jogi aktivistákat, valamint olyan hivatalos személyiségeket figyeltek meg, akiket esetleg szoros kapcsolat fűz az Egyesült Államokhoz – írja a The Guardian. Az elnök közel-keleti tanácsadója az izraeli védelmi tárca egyik vezetőjével találkozott, aki hírek szerint azt válaszolta neki, hogy országa igen komolyan veszi a történteket és kivizsgálja, kell-e a változtatni az olyan szoftverek kiviteli szabályain, mint amilyen a Pegasus is.

A lengyel államfő közölte, hogy meg kell változtatni a törvényt, amely a bírók megregulázására szolgáló fegyelmi kamara működését szabályozza – tudósít a Yahoo/AP. Bejelentése lényeges eltolódás Varsó hozzáállásában az EU-val kirobbant éles jogvitában. Az előzmény az volt, hogy a legfelső bíróság elnöke levelet küldött Dudának, Morawiecki kormányfőnek, valamint a törvényhozás két házelnökének, kérvén tőlük, hogy küszöböljék ki a jogszabály hiányosságait, továbbá hozzák összhangba az uniós joggal.

Azért éppen ők a címzettek, mert ők kezdeményezhetnek ilyen módosítást. Duda egyetért a javaslattal, és azt mondta: minden arra utal, hogy át kell írni a szöveget. Fenntartotta, hogy meg kell fegyelmezni a bírókat, ám hozzátette, hogy átlátható, tisztességes módon kell csinálni.

Előzőleg az Európai Bíróság törvénysértőnek minősítette a fegyelmi kamara felállítását, mert úgy ítélte meg, hogy a testület aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét, mivel politikai ellenőrzés alá vonja a hatalmi ágat. Ezért arra szólította fel a kamarát, hogy azonnal függessze fel ténykedését. Duda egyébként már a napokban jelezte, hogy nem zárja ki: lesz változás ezen a területen.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung úgy ítéli meg, hogy Lengyelország elmozdult ugyan eddigi, teljesen elutasító álláspontjáról a fegyelmi kamara kapcsán, de csupán taktikai okokból. Duda és a legfelső bíróság elnöke az EU által kifogásolt jogszabály teljes átdolgozását veti fel, ám ez még messze nem jelenti azt, hogy Varsó érdemben foglalkozik a Bizottság, illetve az Európai Bíróság követelésével. Hiszen a nemzeti-konzervatív PiS-kormány tudatosan állította elő a jelenlegi helyzetet.

Immár hat éve dolgozik azon, hogy a bíróságok teljes mértékben a politika irányítása alá kerüljenek. Ez ügyben már egész messzire jutott, az alkotmánybíróság már a hatalom végrehajtó szerve. A PiS – akárcsak magyar példaképe – a kritikára mindig formális módosításokkal reagált, érdemi engedményeket azonban sosem tett.

Ezúttal sok minden utal arra, hogy a változtatással a lengyel fél mindössze azt szeretné elérni: váljék okafogyottá az EUB ítélete és kezdődjék újra az egész eljárás. A jövő héten kiderül, meddig hajlandó elmenni a Jog és Igazságosság az unióval szemben, mert az alkotmánybíróság várhatóan kimondja, hogy szerinte a közösségi vagy a nemzeti jog élvez-e elsőbbséget.

Lengyelországban egymás után zárnak be kórházak, illetve kórházi osztályok, mert nincs elég orvos. Ez pedig hatalmas gondokat okoz az ellátásban, amelyet már amúgy is megtépázott a járvány – adja tudtul a Politico. Az ágazat szerfölött kevés pénzt kap, a helyzet annyira súlyos, hogy hozzáértők szerint évekig tarthat, amíg kilábal a bajból. Jelenleg csupán a GDP 5,3 %-át fordítják gyógyításra, amivel az ország a sereghajtók közé tartozik az EU-ban, de a kormány azt ígéri, hogy a keretet 2027-ig 7%-ra emeli.

Ám már jelenleg is hiányzik 20–50 ezer orvos, ráadásul, aki otthon dolgozik, azok közül is 9% ki akar vándorolni, illetve 6% szakmát változtatna, 30% pedig nem kíván annyit dolgozni, mint idáig. Miközben az egy főre jutó orvosok száma már most is annyira kevés, hogy annál rosszabb adatot csupán Ciprus produkál az unióban.

Így azután csak ebben a hónapban lehúzta a redőnyt egy rákbetegekkel foglalkozó kórház, továbbá 14 osztály, illetve rendelőintézet az ország 14 városában. A gondokat csak tetézi, hogy az egyetemek nem bocsátanak ki elég végzőst a hiány csökkentésére, megszüntetésére, ugyanakkor az orvosok kb. ötöde már elérte a nyugdíjkorhatárt.

A közeli jövőben tetemes anyagi segítség várható az EU-tól, az újjáépítési program 4500 millió eurót szán a lengyel egészségügynek. Ebből 700 milliót a helyi kórházak kapnának meg.

Merkel időnként elbizonytalanodott, de a végén mindig Európa oldalára állt a különféle viszályok során. Ezt Juncker jelentette ki a Der Tagesspiegelnek, aki előbb 19 évig volt Luxemburg kormányfője, majd 6 éven át az Európai Bizottság elnöke, így az utóbbi 16 évben számtalan hivatalos és nem hivatalos eseményen találkozott a most búcsúzó kancellárral. Tapasztalatait úgy összegezte, hogy a német politikus folyamatosan a jövőbe mutató, európai megoldást kereste.

A hat évvel ezelőtti menekültválság idején például egy darabig nemigen tudta felfogni, hogy egyes kormányok kivonják magukat a felelősség alól. Mert Magyarországon, Ausztriában és másutt is sokan úgy gondolták, ez a németek problémája. Ám valójában az egész EU-t érintette.

Merkel végig azt mondta, hogy a világ leggazdagabb földrészének képesnek kell lennie letelepíteni jó egymillió menekültet. Nem mutatott ugyanakkor nagy hajlandóságot, hogy elfogadja azok véleményét, akik belpolitikai meggondolásokból ezt nem látták be.