Napjainkra 500 milliárd dollárnál is több AI-/mesterséges intelligencia-beruházás valósult meg. Csakhogy ez még csak a kezdet, hiszen a mesterséges intelligencia jó úton halad afelé, hogy minden ágazatban alaptechnológiává váljék. Ahogy azonban egyre több területre férkőzik be a mindennapokban, úgy adódnak jogi-etikai kételyek is, így például az AI „fekete doboz” problémája, a diszkrimináció vagy éppen a felelősség kérdése. (A nyitó kép forrása: weforum.com.)
Az Európai Unió a világon elsőként reagált erre és hozott létre átfogó szabályozási keretet, mégpedig kockázati alapon megközelítve a kérdést, ugyanakkor a kritikus hangok arra hívják fel a figyelmet, hogy a túlzó és bürokratikus rendelkezések ronthatják az egyébként is lemaradó kontinens versenyképességét. Miért olyan fontos az úttörő technológiát etikai szempontból is vizsgálni és hogyan érik el a cégek, hogy a fejlesztéseik ne váljanak értéktelenné az AI Act miatt? Az AI, tehát a mesterséges intelligencia bevezetése önmagában nem jó vagy rossz; az etikus vagy kevésbé etikus felhasználás attól függ, milyen céllal és milyen körülmények között alkalmazzuk – hangsúlyozzák a Stylers Group szakértői.
Kilőtt az AI-biznisz
Dinamikusan nő a mesterséges intelligenciára épülő új és újabb fejlesztések száma, tavaly csak az amerikai piacon 130%-os növekedésről számoltak be a cégek 2023-hoz képest. Leginkább a generatív AI-megoldások hódítanak, a legtöbbet pedig a szoftverek és információs szolgáltatások ágazatában, illetve a banki és kiskereskedelmi szektorban költik a mesterséges intelligenciára. Minden jel arra mutat, hogy akár már néhány éven belül AI-alapú lehet minden technológia. Ugyanakkor egyre több etikai kétely vetődik fel a mesterséges intelligencia használata kapcsán.
„Az algoritmusok pontos működése sokszor átláthatatlan, következtetései elfogultak vagy éppen diszkriminatívak lehetnek, sőt, arra is van példa, hogy az AI az emberek által elfogadott etikai normák áthágásától sem riad vissza” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers Group információ-technológiai cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa. Nemrég például egy vizsgálat rámutatott a ChatGPT azon képességére, hogy megtévessze az embereket és megpróbálja megkerülni a leállítására irányuló parancsokat; az OpenAI egy másik mesterséges intelligenciája pedig meghackelt egy sakkjátszmát, hogy egy nála erősebb ellenfél – egyébként szintén AI – ellen győzni tudjon, holott erre semmilyen utasítást sem kapott.
Könnyen belátható, hogy az algoritmusok megregulázása alapfeltétele annak, hogy biztonságos és etikus keretek között tudjuk kihasználni a bennük rejlő szinte korlátlan lehetőségeket.
Kellenek a szabályok, de a szemlélet az igazán fontos
Mindez olyan etikai kérdésekhez vezet, amelyek egyre inkább foglalkoztatják a szakmát és a közvéleményt is: kié a felelősség a „hallucináló” algoritmusokért vagy a tőlük érkező hibás, esetleg diszkriminatív döntésekért? Fontos leszögezni, hogy az AI működésével kapcsolatos következményeket és felelősséget – akár pozitív, akár negatív értelemben – mindig az ember viseli, még akkor is, ha döntéseit vagy cselekedeteit a mesterséges intelligenciára alapozza. Miközben kétségtelenül egyre több területen alakítja át a folyamatokat és a humán szerepköröket a technológia, napjaink egyik meghatározó félelme, hogy a gépek elveszik a munkánkat, megélhetésünket. Ha az AI-t kizárólag a munkaerő csökkentésének céljával és a rövid távú nyereségnövelés végett fejlesztik, annak súlyos társadalmi ára lehet, de ha stratégiai szemlélettel automatizálunk és odafigyelünk a dolgozók átképzésére, akkor jócskán hozzájárulhat a termelékenységhez és életmódunk drasztikus javulásához.
Az etikus megközelítés tehát az egyensúlyt keresi az emberközpontú használat, a felelős döntéshozatal és a hosszú távú társadalmi előnyök között.
Az ennek kapcsán adódó kihívások kezelésére – a világon elsőként – az AI Act, az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló törvénye átfogó szabályozási keretet kínál az AI-rendszerek fejlesztésére és alkalmazására, különös tekintettel az etikai normák megtartására. A kockázat alapú szemlélettel megalkotott törvény fő elvei között kitér például a megkülönböztetésmentesség és méltányosság kérdésére, illetve többszintű átláthatósági követelményeket is tartalmaz a kellő felügyelet céljából. Egy jól felépített AI-fejlesztési folyamat, ami a technikai szempontokon túl magában foglalja az emberi és etikai elvárásokat is, segít elérni, hogy a rendszer biztonságos, megbízható és társadalmilag hasznos legyen. Így nemcsak a most formálódó AI Act-nek, hanem a hosszú távú fenntarthatósági elveknek is meg lehet felelni.
Az etikus fejlesztés hosszú távra tervez és bevonja a munkavállalókat is
Az etikus és az AI Act előírásainak megfelelő mesterségesintelligencia-fejlesztésekhez elengedhetetlen, hogy a folyamatot átgondolt és felelős gyakorlatok vezéreljék. Első lépésként kockázatelemzést kell végezni avégett, hogy a termék vagy szolgáltatás besorolása és lehetséges hatásai egyértelműek legyenek. Fontos figyelmet fordítani az adatvédelemre, az adatminőségre és a magánélet, a titoktartás követelményeinek (például a GDPR, az általános adatvédelmi rendelet) megtartására. Emellett az algoritmusok tisztességes működése végett gondoskodni kell a diszkrimináció megelőzéséről és az esetleges torzítások (bias) kezeléséről is. Ahhoz, hogy mindez teljes mértékben átlátható legyen, a fejlesztést megfelelő dokumentációval és belső megfeleléskezelési folyamatokkal szükséges támogatni, az emberi felügyelet jelenléte és fenntartása pedig minden lépésénél nélkülözhetetlen.
A munka persze nem fejeződik be a fejlesztéssel, a rendszerek monitorozása és felülvizsgálata hosszú távú elkötelezettség, melynek során érdemes bevonni a releváns szereplőket is.
Mindez egyben azt is jelenti, hogy a technológiát mélységeiben ismerő szakemberek közreműködése mellett az AI-rendszereket naponta használók is felkészülten vegyenek részt a folyamatban. Ehhez vezetői elkötelezettségre, folyamatos oktatásra és célirányos képzési rendszerre van szükség, ami abban is támogatja a munkavállalókat, hogy valóban hatékonyan használják a mesterséges intelligencia által kínált megoldásokat.
Ha a munkatársak szakértőnek, illetékesnek érzik magukat az új technológiákban, az nagyban mérsékelheti félelmeiket, például azzal kapcsolatban, hogy bármikor átvehetik a helyüket az algoritmusok.