A szaksajtót tájékoztató Udvardi Gábor, a Xerox Magyarország marketing vezetője azt is elmondta, hogy a lézernyomtató-piac az elnyúló gazdasági-pénzügyi válság után 2012-ben kezdett el magához térni és ismét növekedési pályára állni. Az ágazatot elemző cégek adatai alapján a szakember a tavalyi teljes forgalmat 60 millió dollárra teszi. Egy közbevetett kérdésre adott válaszából kiderült, hogy a jövőre már 110 esztendős amerikai világvállalat részesedése a magyarországi A4 formátumú lézernyomtatók kereskedelméből (az eladott termékek számát tekintve) 6,3 százalék volt, az árbevétel viszont ennél több, 8,3 százalék.
A szakember hosszan elemezte a múlt csaknem egy évtized nyomtatópiacának hullámzásait, amelynek első számú előidézője – akárcsak más ágazatokban – a nemzetközi gazdasági és pénzügyi válság volt. Évekig visszafogták költéseiket a vállalatok, intézmények; a takarékoskodás különösen sújtotta a dokumentumkezelési piacot. A kilábalás ésszerű útja, hogy a gyártók minden eddiginél nagyobb tudású eszközöket és dokumentumkezelési szolgáltatásokat fejlesszenek és kínáljanak – versenyképes árakon.
Itthon különösen nagy a gond, mert a gazdasági válság kétszer is lesújtott a nyomtatógyártókra. Először öt évvel ezelőtt, amikor csaknem harmadával (–27 millió dollárral) zsugorodott a dokumentumkezelési piac, másodszor pedig 2012-ben, amikor újabb ötödével (–12 millió USD-vel) csökkent.
Egy idő után elfogy a türelem, és kritikus szintre csökken a tőkeerő a megrendelések híján; még szerencse, hogy a nyomtatógyártók eszközeit és szolgáltatásait használók rákényszerülnek pénztárcáik megnyitására, mert meglévő gépparkjuk nem üzemeltethető a végtelenségig, elvégre egy idő után a szerviz és javítások többe kerülnek, mintha új készüléket vásárolna a használó. Ez a változás tavaly már éreztette a hatását a gépeladásokban és az árbevételben egyaránt. Nőtt is a „magyar” Xerox forgalma – húzta alá Udvardi.
A marketingvezető elmondta: az ésszerűség jegyében változott a termékeik iránti kereslet. Jó ideje – ahol csak lehetséges – az egyedi nyomtatók helyett hálózatra kötött, kisebb-nagyobb közösségeket kiszolgáló, nagy teljesítményű berendezéseket vásárolnak és használnak. A Xerox is igyekszik eleget tenni ennek az igénynek, és nem sétál be abba a (szerinte zsák) utcába, amelyben egy idő óta vetélytársai járnak, nevezetesen: a felújított, használt gépek, berendezések forgalmazásába. Az ok egyszerű – világított rá Udvardi Gábor. A használt eszközök képtelenek tartósan megfelelni a minőségi követelményeknek, elvégre néhány (netán sok) évvel azelőtti technológiai színvonalat képviselnek, és éppen ezért „alkalmatlanok a munkafolyamatok hatékonyságát növelő menedzselt nyomtatási szolgáltatások, illetve mobil- és felhőszolgáltatások ellátására”.
Az Infovilág munkatársának e témába vágó kérdése az utángyártott kellékanyagokkal foglalkozott. Nevezetesen: tekintettel arra, hogy egyre szélesebb körben terjed a nyomtatókellékekkel takarékoskodás jegyében például a nem eredeti festékek használata, miként hat ez a márkás kellékanyagok gyártására, kereskedelmére? A válaszában a szakember utalt az ősi igazságra, hogy az olcsó mindig (legalább is az esetek többségében) drága, ugyanis a nem kellő minőségű festékek súlyos károkat okozhatnak a nyomtatók szerfölött precízen kialakított alkatrészeiben…
Udvardi Gábor részletesen szólt a Xerox-filozófiáról, amely a szolgáltatási ágazat folyamatos fejlesztésében, innovációjában „testesül meg”. Nagy reményeket fűz a gyártó a felhő-megoldások terjedéséhez, a mobilnyomtatáshoz, valamint ahhoz, hogy „a menedzselt nyomtatási szolgáltatások, a sokoldalúan kezelhető dokumentumok mindennapos megoldásokká válhatnak a vállalatoknál, intézményeknél egyaránt”.
Jó ideje tapasztalható, hogy a munkahelyekről kiszorulnak – mert a legtöbb helyen nincs rájuk szükség, ezért nem használják – az A3-as nyomtatók, multifunkcionális berendezések. Érdekesség, hogy ez a (takarékosságot is szolgáló) irányzat itthon kevésbé terjed. Az összes eladott készüléknek 8 százaléka jó ideje még mindig A3-as. Egy nemzetközileg elismert felmérés ugyanakkor azt mutatja, hogy az eladott A3-asok száma 13, értéke pedig 2,8% százalékkal csökken. Az okot keresők arra a felismerésre jutottak, hogy „beszólt” a használtkészülék-piac; sokan szívesen vesznek újnak és korszerűnek nem nevezhető A3-as nyomtatókat, sokcélú berendezéseket.
Ráadásul folyamatosan bővül az A4-esek használati értéke, egyre több funkcióval gazdagítják őket a gyártók, tehát megnőtt irántuk a kereslet. Ennek ellenére – bizonnyal a márka iránti töretlen bizalom is az oka – az A3-as piacon a Xerox még mindig élen jár: tavaly 2,5 százalékkal (17,8%-ra) nőtt eladott A3-asainak száma a 2013. évihez mérten, ami pedig az értéket (a forgalmat) illeti, a változás egy év alatt 3,5 százalék volt, és elérte 26,5%-ot.
A gépek tudását meg kell fizetni: a Xerox tavaly vezetővé lépett elő (218 százalékkal növelte!) azoknak a gépeknek a kategóriájában, amelyek percenként 70-nél is több lapot képesek nyomtatni.
Végezetül a sajtóesemény részvevői megtudhatták még, hogy hazánkban (valamennyi gyártót egybevetve) 6,1 százalékkal bővült az A4-es dokumentumkezelő készülékek eladása, miáltal a kereskedelmi forgalmuk 4,3 százalékkal emelkedett. A Xerox ugyanebben a kategóriában 70, illetve 90 százalékos növekedést ért el – mindenekelőtt a középkategóriás, új, fekete–fehér termékkínálatának, csábító értékesítési módszereinek, nem utolsósorban pedig a közbeszerzési versenyeken megszerzett üzleteinek köszönhetően. A Xerox Magyarország teljes tavalyi árbevétele 7,5 milliárd forintra rúgott, a bevételnek már csaknem harmada származott a szolgáltatásokból.